" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
csocsó- egymagvútök, trópusi tüskéstök. Nagyon vicces lefényképezem anyuéknál, hogy néz ki volt olyan ami 65 dkg-os volt. Szerintem megoldható,hogy adjak vagy küldjek ha megkeresel vagy eljössz érte-/Dunakeszi/.
Sziasztok. Nyár elején egy elvadult, évekig nem gondozott telken kiszabadítottam a bozótból egy fügét. (Kivágtam a bozótot.) 2-3 méter magasan, az ágak végén volt pár levele, egyébként csak a csupasz vesszők. Eddig nem nyúltam hozzá, azt tervezem, hogy lombhullás után brutálisan visszavágom. Javaslatok?
Kérlek írd be a tüskés csocso rendes nevét, engem is érdekel, szeretnék információt keresni, olvasni róla. Köszönöm. Még ilyet kerítés mellé szeretnék ültetni.
A tüskés-csocsó- anyuék sikeresen nevelik és nagyon finom. Ha ez a vágyad adok szívesen nekem cserébe segítség kéne kivi ügyben. Sokfelé fordultam már van egy régi kivim aki eddig nem csinált semmit.Idén kiderítettem,hogy fiú és lány is egybeültetve de az összes virágot ledobta így idén sem lett kivim,ami kezd elkeseríteni.Igérték,hogy megnézik és segítenek mit tegyek de ez elmaradt. Ha akarsz csocsót keress meg adok vagy küldök.
Eddig hűvös helyen (a kamránkban) tároltam újságpapírba csomagolva, és rajtuk hagytam a vékony, lyuggatott nejlont, amiben árulták. Hol elállt tavaszig, hol nem, valószínűleg függött a gyümölcs állapotától.
Viszont eddig mindig novemberben jutottam hozzá, akkor már hűvösebb van, és rövidebb időt kell kihúzni. Tartok tőle, hogy most vagy nem áll el, vagy idő előtt kicsírázik. Van a fürdőszobában felszerelve 4 fénycső palántaneveléshez, januárban már sikerrel használtam szivacstökökhöz, de ilyen hosszú időt ekkora növénnyel nem hiszem, hogy ki lehet húzni. Persze szívesen megpróbálom, ha úgy gondolod, megéri a szervezést.
Köszönöm, de azt hiszem, túl bonyolult lenne megszervezni. A férjem megy időnként az Őrségbe, és néha Lovásziba és Lentibe is hegesztéssel kapcsolatos ügyekben, de nem tudom, mikor. Valamikor az ősszel még tervezi, de bizonytalan. Aztán egész télen őrizgetni kell a termést, a dolog sikere akkor is bizonytalan, ha sikerül hazajuttatni.
Persze ha Neked nem kell, és ha megvan még, mikor a férjem megy, meg tudnám kérni, hogy elhozza.
Más kérdés, hogy a szomszéd fügéje mindig zöldebb, de különösen nagyobb. :))
Az egész falu tele van a mi topicunk témáját alkotó fajokkal. Mindez terjesztő aktivisták nélkül, csupán annak köszönhetően, hogy egy tengerparttal is rendelkező állam területén vagyunk.
A füvészkerti trópusi gyümölcs kiállításon szokott lenni Sechium termés, de mindig a csupasz változat. Már többször vettem, kétszer sikerült is átteleltetni. Egyszer lett 4 hatalmas növényem, a fél kerítést befutották, de nem virágoztak. A tüskés változat egy ismerősnél pár utcával odébb szépen termett, csak akkor a tőle kapott terméseket nem sikerült átteleltetnem. Aztán ő is kikopott a fajtából.
A fiatal hajtása finom vajban párolva pirítóssal, de mégis csak a termés lenne az igazi.
Néhány kép a magyar-szlovén határ túlsó oldaláról, Völgyifaluból, egy 80 év fölötti házaspár udvarából. Azt gondolhatnánk róluk, hogy a mi fórumunk alapító tagjai. :))
