A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Nem voltál a Hortobágyon, nem láttál délibábot, amiknek semmi köze sincs a gravitációhoz."
Ebben is tévedsz. A gravitációnak mindenhez van köze. Ha nem lenne gravitáció, akkor a levegő elillanna a Földről, és akkor a felszínen felmelegedő levegő nem okozhatna délibábot.
Ne izgasd fel magad Gyula, már jártam a Hortobágyon.
"...hogyan öntenéd képletbe, hogy van-e, vagy nincs fényelhajlás a gravitáció alatt?"
Sehogyan. Örülök, hogy te magad is belátod, hogy a képletek nem mindenhatóak, hiszen azt a tényt, hogy létezik gravitációs fényelhajlás, azt nem a képletek mondják meg, hanem a kísérletek alkalmával készített fényképek.
De hogy mekkora ez a fényelhajlás, az már képlettel számolható, ha megtaláljuk a jó képletet. A "modern" fizikusoknak ez még nem sikerült.
Te összekevered a matematikai tételek és a fizikai tételek igazságát.
Egy matematikai tétel akkor igaz, ha megfelel a szabadon választott alaptételeknek. De ennek nincs a valósághoz semmi köze.
Egy fizikai tétel viszont csak akkor igaz, ha kiállja a kísérlet próbáját, és nem mond ellent azoknak az alaptételeknek, amelyeket szintén tények támasztanak alá. Vagyis meg kell felelnie a valóságnak.
A fizikában nem szabadna össze-vissza bizonyítgatni, mindenféle matematikai hókusz-pókusszal.
Persze a matematikának is megvan a maga szerepe, de nem az, hogy fizikai elveket bizonyítson.
Ugyanis egy ügyes matematikus bármit bebizonyít, és annak az ellenkezőjét is, ha kell.
"hőmérséklet csak az anyaggal együtt értelmezhető fogalom"
Ez így igaz, azzal a apró kiegészítéssel, hogy hőmérséklet csak a korpuszkuláris (vagyis részecskékből felépülő) anyaggal együtt értelmezhető fogalom. Mert szerintem a fizikai mezőket is anyagnak kell tekinteni, de azokban nincs értelmezve a hőmérséklet.
"Miért olyan hideg az űr, ha milliárdnyi Nap ontja belé a hőjét?"
A hőmérséklet az atomok és molekulák átlagos mozgási energiája.
Ahol nincsenek atomok és molekulák ott nincs értelme hőmérsékletről beszélni.
Az atomok és molekulák az energiájukat a milliárdnyi Naptól kapják, az elektromágneses sugárzás közvetítésével. Tehát fénysugárzással, hősugárzással (infravörös sugárzással) ultraibolya sugárzással, stb.
Volna hozzád egy laikus kérdésem. A Naphoz legközelebbi Merkúr árnyékos oldala 90 K (-183°c). A Nap koronája, pedig 5 millió K. Ilyen „közel” a Naphoz miért ilyen hideg a tér, vagyis a fényközeg? A fényközegben haladó fényhullámoknak miért nincs mérhető hője, ha van frekvenciája? Miért olyan hideg az űr, ha milliárdnyi Nap ontja belé a hőjét?
Gyula, sejtem, hogy miért kapálódzol az ellen, hogy a gravitációs mező elhajlítja a fénysugarat.
Te felépítettél egy elméletet, amely a gravitációra és az elektromágnességre nézve tökéletesen szimmetrikus. Ha a gravitáció befolyásolja az elektromágneses hullámokat, akkor a szimmetria miatt az elektromágnességnek is befolyással kellene lenni a gravitációra. Ez utóbbit azonban soha senki nem mutatta ki, tehát mai tudásunk szerint ilyen nincs.
Ezzel azonban felborul az elméleted szimmetriája, és megszűnik az elmélet szépsége. De neked az elméleted szépsége fontosabb, mint a valóság. Ez a baj veled.
