" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szia! Sajna kiderült hogy magoncok. Nincs valami tipped honnan tudnék jó árban vagy nagy méretben sunflowert vagy primát beszerezni? Te adsz is el vagy csak nagyobb kertészeteknek oltasz?
Tudtommal két fajta van az elterjedtek közül, ami öntermékeny: Ez a Sunflover és a Prima 1216. Úgy tudom, a fajták között ízben nincsenek nagy eltérések.
Ha jó áron tudod beszerezni, akkor szerintem vegyél, de szerezz be hozzá másik fajtát is porzónak. De nagyon fontos, hogy a fajtáról van-e szó, vagy annak a magoncáról?
Mert ugyebár nem mindegy!
Az oltott Asiminák az oltás utáni 3-4. évben megmutathatják az első termésüket. De ez attól függ, hogy mikor hozzák az első erős hajtásaikat.
Teljesen igazad van. Sajnos már benn van az országban. Budapest környékén idén már sok helyen észlelték a kártételét. De a múlt héten voltam Olaszországban, és beszéltem faiskolásokkal. Azt mondták hogy a Bouche de Betizac fajtát valamiért sokkal kevésbé támadja mag a darázs. És külföldi (angol, francia, olasz nyelvű) vizsgálatok is ezt erősítik meg.
Alapvetően minden gesztenye önporzó. Hirtelen meleg, száraz tavaszokon fordulhat elő, hogy előbb kezdi szórnia virágport, mint ahogy a bibe alkalmas lenne a megtermékenyítésre. Ilyenkor hasznos, ha van egy másik fa is a közelben. Ezek ellenállnak a tintabetegségnek és a kéregráknak.
Utolsó példányok lehettek, nekem hónapokkal ezelőtt másfélszer akkora jött és hozott is pár levelet. Már sárgul a levele, de ez kint van keleti oldalon. Szerintem a tiéd is rendbejöhet, ha áttelel és tavasszal megindul.
Megérkeztek a dmkertből az asimináim. 1 overleese és 1 prima1216. Az egyik 16 cm-es, a másik 22, levelek még élénk zöldek, viszont a csúcsrügy mindkettőnél visszaszáradt. Zotya Papa írásában azt olvastam, ez a túlöntözés jele. Lehet még ezekből valami? Ja, és közel sincsenek olyan szépek, mint amit Zakkwylde mutat a 33720 bejegyzésében. :(
Sziasztok! Ismeri valaki a Mango fajtájú asiminát? Lehetőségem van beszerezni jó árban de nem tudok róla pár dolgot. Jó az íze? Ami nagyon fontos lenne hogy önporzós e. Kb. hány év alatt fordulna termőre?
Sajnos a hagyományos, őshonos gesztenyés területeken (mint pl. itt, nálunk) egyre nagyobb gondot okoz a Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu (olasz nevén cinipide galligeno) nevű rovarkártevő. Olaszország és Szlovénia is tele van már vele.
Ha jól kezeled, akkor élettartam gari! :) Diót, gesztenyét, Asiminát és Diospyrost én oltottam neki. Jövőre lesz kb. 100 Asimina és 100-150 Diospyros oltványom.
Jövőre hibrid gesztenyéim is lesznek akár nagy tételben is.
Akkor én is a te "gyermekeidet" fogom kapni. Azt írták kedden vagy szerdán küldik, jó lenne a héten megkapnám és azok is olyan szépek lennének mint zakkwilde növénykéi.
Kicsit megkésve, de én is gratulálok a kis gyerkőchöz.
öreg_néne, neked pedig én is ugyan azt javasolom, mint az előttem szóló. Várd meg a tavaszt, és nézd meg hol vannak még élő rügyek. Én úgy csinálnám, hogy minden egyes vesszőnél legalsó 1-2. rügyig visszavágnám, hogy fiatal és erőteljes hajtásokat hozzon.
A krdsem az lenne, h a mirtuszdió porzós s terms alanyokba fordul el? Egy növnyrus ezt mondta nekem. n pedig gy tudom, hogy egy pldny is terem, persze 2 növny esetn több virg köt.
