A cefre a leggyorsabban 20-30 fokon erjed, de az alatt sem áll meg. Nagyjából 6 fokig tud erjedni, de minnél hidegebb van, annál tovább húzódik az erjedés.
A cukor erjedése során etilalkohol és szén-dioxid gáz képződik, semmi más nem. A szén-dioxidnak tudnia kell távozni a hordóból, de közben védenie is kell a cefrét a levegőtől. Jó ha tud szellőzni a cefréző helység, lakáson belül a fürdőszobában, és a spájzban úgy gondolom ez teljesül.
Télen nincsenek muslicák :)
Olyan italt csinálj magadnak, amit szeretsz. Például ha nem szereted a krumplit, akkor nem fogsz krumlipürét csinálni maganak ebédre, nem? Ha nem szereted a kukoricát, marad a búza, az ápra, a rozs. A rozsra például azt mondják, nagyon finom párlatot ad. Csak nehéz olcsón hozzájutni.
A thumper és a buboréksapka is rektifikáló, mind a kettő a szesz erősítésére szolgál.
Tudtommal az E120 azért van "veszélyesnek" nyilvánítva, mert épp úgy allergén, mint a kármin. Ha nem vagy rá allergiás, akkor nem hinném hogy veszélyesebb, mint bármi más. A mindennapi életben is gyakran lehet vele találkozni. ott van üdítőitalokban, szörpökben, édességekben, lekvárban, és még sokminden másban is, ami piros. A szeszesitalok közt sem ismeretlen, a sangriában, az abszintban, és az olcsó borutánzatokban is megtalálod.
Nem veszt azzal sok alkoholt ha kiszűri? A gabonaszemcsékben is sok lehet az alkohol. Én már főztem a hordó aljára ülepedett sűrű kukoricamasszát, csapvízel jól felhígítva, hogy ne égjen oda. Jött abból is szesz rendesen.
Az a tervem, hogy kipróbálom a hagyományos és a tornyos lepárlást is.
Csak a feleségemmel kell még megbeszélni, hogy vagy a fürdőszobát,vagy a spájzot engedje át nekem cefrézésre:) A spájzba max. 15C van. Ez elég a cefre erjedésére? A keletkező gázok nem veszélyesek? Gondolom ugyan úgy CO2 keletkezik mint must erjedéskor. Az erjedő gabonacefre nem vonzza ugyanúgy a muslincákat mint a gyümölcscefre? Nyáron a melléképületben szoktam szilvát cefrézni, hát…. nem szeretném ha annyi muslinca lenne bent a lakásba. Mivel 90 l-es az üstöm kb. 120 l cefrében gondolkozok. Én nem szeretem a bourbon whisky-t így akkor hagyjam ki a kukoricát, és csak árpa- búzadara és darált malátát cefrézzek? Így talán blended jellegű whisky-t kapok:) A helyi magán sörfőzdében használt maláta jó-e nekem? Arra gondolok, hogy beszélek a tulajjal és veszek tőle pár kilót.
A hagyományos lepárlást úgy tervezem, hogy a gyöngyöket kiveszem a csőből, a refluxot elzárom, gondolatom szerint ez így már megfelel egy hagyományos kisüsti főzőnek.
Most a buboréksapkás lepárló oszlopok egyébként nem ugyanazt a célt szolgálják mint régebben a thumperek?
A kapzsiság mindenhol megjelent. Igazi, hagyományos kisüsti malátawhisky-t készítő lepárló Skóciában nagyon kevés van, helyette megjelentek a jó hatásfokkal dolgozó lepárlótornyos üzemek. És hogy alulmaradnak-e a hagyományos whisky-hez képest? Talán ez a szomorú, hogy nem. Ők is jó whisky-ket gyártanak, sokkal elérhetőbb áron, mint a hagyományos kisüsti társaik. Sorozatban készült, és palackozott kisüstit nem is lehet kapni, csak különlegességként. A hagyomány persze sokat számít, de a különbség nem az ital valódi ízében van, hanem az "életútjában", amíg elkerült a fogyasztójához. Az ember teljesen másként néz, és iszik egy 12 éves, hagyományos módon, ember általál készített italt, mint egy gép által tökéletesre főzőtt 3-4 éves whisky-t, amiből minden palack teljesen egyforma.
Az íreknél ugyanez a helyzet, a hagyományos árpa és árpamalátából készült kisüsti melett ott is megjelent a lepárlótornyos gabonawhisky.
Amerikában meg eleve ez ment, ha főztek is annak idején kisüstivel, mára már el is felejtették.
A másik dolog ami felmerült bennem, az érlelés kérdése. Ha gyorsérléssel szinte ugyanazt a minőséget lehet elérni, mint az évekig tartó hordós érleléssel, akkor a jobb profit érdekében nem lehet ebben egy kis csalás? Mert szerintem a világon nincs annyi tölgyfahordó, mint amennyi whisky-t gyártanak évente. Főleg Amerikában, ahol vadonatúj, kiégetett hordó a követelmény.
Próbáld meg náluk a szinezéket beszerezni, nagyon segítőkész a tulaj srác. www.aromaster.hu, ha túl messze laksz tőle, abban tudok segíteni, hogy elmegyek a cuccért és postázom a számodra.
A whisky jóval öregebb, mint a thumper tehát természetesen csinálnak jó whiszky-ket anélkül is.
A szigetországi és az amerikai whisky elágazott a századok során. Egyikre lehet példa az általad említett 68%-os malátawhisky, a másikra az amerikai Whisky Törvény ami kimondja, hogy csak a párlat 80% alatti része kerülhet bele a whisky-be,
a 80% feletti rész a fejébe mehet csak.
Az egyik oldalon a hagyomány megörzése volt a vezérlö elv, a másik oldalon a kapzsiság (finomabban mondva a nagyobb profit)
Abban teljesen biztos vagyok hogy jó whisky-ket fogsz csinálni.
Emlékszem rád és képekre a pálinka fórumról, meg arra is hogy volt vita azzal kapcsolatban, hogy lehet e jó minőségű pálinkát készíteni egy ilyen berendezéssel. Véleményem szerint biztos hogy lehet, attól hogy valami nem hagyományos, és megszokott, attól még lehet jó, sőt jobb.
A whisky-vel kapcsolatban valamit félreolvasattál, a vodkánál a cél, hogy ne maradjon benne íz. A gyümölcspálinkások ezért haragudnának, de a whisky-t úgy értheted meg a legkönyebben, ha gabonapálinkának nevezed. A whisky-nél épp úgy fontos szerepe van az ízeknek, mint a pálinkánál. Hagyományosan ma már csak a skót malátawhisky-t, és az ír whiskey-ket csinálják kisüstön, előbbit hagyományosan kétszer, utóbbit két és félszer, vagy háromszor desztillálják. A többit mind lepárlóoszlopokban készítik. Szóval a válasz a kérdésedre az, hogy nagyon is alkalmas a berendezés, sőt!
Ha komolyan gondolod a whisky-t, akkor gondolom még úgy is hallunk rólad :)
Új vagyok itt. Végig olvastam a fórumot, és örülök, hogy itt is vannak olyan nagy tudású, és segítőkész emberek, mint ö-m és kormoss( hasonlóan mint snapszmester a pálinkáson).
Whisky-t szeretnék főzni, de nem tudom a főzőm alkalmas-e hozzá? A pálinkás fórumon azt mondták, hogy igen, de itt azt olvasom, hogy többszöri lepárlás szükséges, hogy kevesebb íz maradjon benne. A főzőmmel egy lépcsőben tudok főzni. Eddig cefre hiányában csak törkölyt főztem, az 96 fokosan indult meg, és 50 foknál hagytam abba. Nagyon finom illatos lett, nekem a grappára hasonlít.
A főzőm felépítése: duplafalú kb. 100 l-es üst. A tetején van egy oszlop. Ezt nem tudom, hogy lehet-e rektifikálónak nevezni? Az oszlopban porcellán gyűrűk vannak. A tetején van egy hűtő amiből a párlat egy része visszakerül az oszlopba. Ezt a visszafolyást (refluxot?) tudom szabályozni. Azt gondolom, ha sokat hagyok visszacsurogni akkor nagy lesz az alkoholtartalma a párlatnak. Lehet ezen az eszközön ebben a formában whisky-t főzni? Nem lesz nagyon gabona, vagy kukorica ízű a párlat? A pálinkáson már volt egy kis vita az egy és kétlépcsős főzésről, de nem nagyon jutottunk dűlőre. Talán amit mindenki elfogad az az, hogy egy lépcsősben az illatok 2 lépcsősben az ízek a jobbak. Mi a véleményetetek?
Itt van egy pár kép az oszlopról, és a visszavezetésről:
Úgy tudom vannak kisüsti whisky-k, amiket mindenféle rektifikálóberendezés nélkül hagyományosan kétszer desztillálnak le. A skót malátawhisky-t pl. 68% ra desztillálnak, és 64%-on érlelik.
Tehát szerintem lehet thumper nélkül is jó whisky-t csinálni (legalábbis remélem). Nem akarom egy whisky fajtát sem pontosan utánozni, de próbálom a legjobban kihasználni a lehetőségeim, és összehozni valamit.
Jó minöségü whisky-t könnyebb csinálni mint egy markát utánozni. A gyors érleléssel bizony nagyon könnyen közel azonos minöségüt lehet késziteni a gyári whiskey-khez.
Nem napok alatt, de hetek alatt. Vak próbával legfeljebb egy a tízböl tudja megmondani a különbséget.
Persze nem az elsönél, de 3-4 után már érezni fogod hogy közel vagy. Szóval azt mondom igenis lehet minöségi italt késziteni ami felveszi a versenyt a profikkal.
Véleményem szerint három fontos követelménynek kell eleget tenned, hogy jó whiskey-t tudjál késziteni :
a) A lepárló üst ( nem oszlop ) képes legyen 90% körüli szesz lepárlására a második
lepárlásnál. Ezzel könnyen meg tudod csinálni a whiskey-re jellemzö vágásokat.
( 80%, 65%, 50% 20% )
Már megint kilyukadtunk a thumpernél.
b) Több generációs savanyú cefrét ( “ sour mash “) használsz, tehát mindig 30-40% backset-tel kezded az új cefrét.
c) A (gyors)érlelésnél nem viszel semmit túlzásba. Tartod a 50-100 négyzetcentiméter/ liter körüli arányt.
Ha a fentieket betartod csak valami szarvas-hiba tudja elrontani a jó whiszkidet.
Én is így gondoltam, legközelebb akkor rögtön a szenesített tölggyel kezdem. Érdekelne, hogy a te gyorsérlelésű whiskey-jeid mennyire állnak közel ízre az eredetihez. Egyszóval mire számíthatok? Gondolom a gyorsérlelés nem helyettesíthető az igazi, évekig tartó tölgyfahordós érleléssel, de azért várható belőle minőségi ital?
A forgácsot még tudod használni 1-2 szer, a lécet is, söt ha elég vastag, hogy érdemes megkaparni ( lekaparni az elsö szenes réteget ) akkor ujabb pörkölés után még tudod használni 2-3 szor.
A kezeletlen forgács inkább a konyaknál és egyébb brandy-nél fontos. A whiskey-t általában egyböl a pörkölt hordóba töltik, 62-65 %-osan legtöbbször.
Ma leszűrtem a whisky-t, a forgácsot kidobtam belőle, és a helyére került a megpörkölt tölgyafaléc. Kb. egy 10 x 2,5 x 1 cmes kis fadarabról van szó.
Az íze nem sokmindent változott a forgácstól, nem is vagyok benne biztos volt értelme abba áztatni, és nem rögtön az égetett léccel kellett volna kezdeni. Még mindig jellegzetes, nehéz, nyers kukorica íze van. Nem panaszképpen mondom, csak szokatlan az eddig whisky-khez képest, amiket ittam.
Rosszul mondtam, a malátám már kész. Erre reggel döbbentem rá, mikor megláttam, hogy egy két levélcsíra már kezd kifakadni. Ma délután neki is ugrottam, megcsináltam egy főzettel a kenyérből. Képekben:
Az alapanyag. A kernyeret nem kell tökéletesen apróra törtni, amint belepi a víz rögtön szétmálik.
Ezen a képen a kenyér már szétfőtt, a cefre állaga nagyon sűrű, leginkáb olyan mint a kásáé. A tetején ott a maláta, aminek a belerakása után a rendkívül sűrű masszából híg, édes ízű, ragadós cefre keletkezett.
Az állagát tekintve nem túl bizalomgerjesztő a cefre, ahogy a szaga sem az. Ettől függetlenül reménykedek benne, hogy sikerül végre igazi, íztelen vodkát főzni belőle. A cefre most éppen hűl, nemsokára kap élesztőt, és holnap cukrot is. Összesen 2,2 kg kenyeret használtam fel, kb. 12 liter vízzel. Ehhez még hozzájön a 0,5 kg cukor, és 10 dkg sütőélesztő.
Elméletileg igen. tehát ezek alapján bármit fel lehet használni, aminek köze van valamilyen gabonához, vagy van benne keményítő. Egyébként az oroszok és az ukránok híresek arról, hogy amiből csak lehet szeszt főzni, abból főznek is. Általában a legtöbb italuk vodka szerű, de ők is főznek gyümölcsből szeszeket (pálinkának azért nem merném nevezni egyiket se).
Valószínüleg a héten meg is csinálom a kenyeret, a malátám már majdnem kész. A cefrézés részleteiről majd akkor beszámolok, és teszek fel képeket is.
Kicsit már én is kezdtem kényelmetlennek érezni a sok névcserét, de inkább választottam egy olyat ami formailag szinte telesen ugyanolyan, mint a régi. Szóval ha valami csoda folytán nem tudok visszalépni a régi nickemmel, akkor mostmár ez lesz a végleges.
Köszönöm, bár a szín még nem minden. Úgy gondolom, akkor ahhoz az egy liter szeszhez elég lesz egy nagyon vékony kis tölgyfa szálka.
A mennyiség sajnos így sem túl sok, ezt az egy litert nincs már hova felezni. Ezt feláldozom, akár jól sikerül, akár nem, remélem lesz még legközelebb is.
Nem tudtam, hogy ekkora hagyománya van a kenyér-alapú szeszgyártásnak. Tehát a maláta ugyanúgy átalakitja mint akármelyik más keményitö forrást annak ellenére, hogy meg van sütve.
Már lassan hozzászokunk, hogy egyesek sürün cserélik a nicket……..
Nagyon szép a szine, gratulálok.
Légy óvatos a pörkölt léccel, az amerikai whiskey-nél is csak éppen érezhetö a szenes fa íz ( ami persze gyártónként eltérö.) Ezt elég nehéz igy szavakban.
