Fogalmam nincs , hogy támogatnám-e , ha elolvasnám .:-)
Nem fogom elolvasni . Csak ha hivatalosan szavazni kell róla ..... Azt meg nem gondolnám . (annyi szentszart kell olvasgatnom , hogy má' azt is megbántam , hogy megtanultam olvasni ..:-DDDDDDD)
"A probléma súlyos és ha a kormányzat nem csak a mostani valóban törődne a magyarokkal, már régen előállt volna valamivel, ha nem is megoldással, de valamilyen változtatással, ami javíthat a helyzeten. A rendőrök a legtöbb esetben egyszerűen tehetetlenek, hiszen ha a bántalmazott nem kíván feljelentést tenni, az ő kezük is meg van kötve. Ez pont nem az a történet, ahol a politikai beállítottság bármit is számít, ezért itt nem is érdemes felhozni a rendőrök kormányhoz fűződő viszonyát. Teljesen mindegy, hogy jobboldali vagy baloldali beállítottságú férj veri a feleségét, mindenki segíteni szeretne. Noha a törvények ezt lehetővé teszik, mégsem ennyire egyszerű a helyzet. Sok bántalmazott egyszerűen egyedül érzi magát a problémájával. Nem bízik meg a rendszerben sokszor nem ok nélkül , ezért inkább tűr és tűr, egészen addig, ameddig már nincs tovább."
"....a legtöbb családon belüli erőszak úgy lenne megelőzhető, ha a nők felelősebben viselkednének. "
Konkrétan mire tetszel gondolni ? Esetleg 1-2 példa ?"
Nagyon szívesen.
1. Felelős párválasztás, nem az agresszív menőcsávók preferálása. Ez eleve töredékére csökkentené a csbe esetek számát.
2. Ha mégis sikerült agresszív férjet választani, mert arra nedvesedett a bugyi, akkor e tényt szem előtt tartva nem kötelező verbális erőszakkal, engedetlenséggel hergelni, és máris újabb esetek kerülhetőek el.
3. A kölcsönös erőszak kerülése. A csbe kb. fele kölcsönös erőszak, vagyis anyu is aktívan benne van a hirigben. Ha csak minden nő annyit tenne, hogy nem üt elsőnek, máris szebb hely lenne ez a világ.
4. A csecsemőgyilkosság gondos kerülése. Évente száz-százötven életet mentene meg!
...és ha a nők ezeket mindet gondosan megtennék, akkor lenne hihető, abban a maradék néhány esetben, hogy ők tényleg csak áldozatok, és a férfi ellen kell teljes erővel fellépni, a hisztizmény szellemében.
Hát ez az, h pont ezek a gender benderek nem tudják elfogadni h a ffi meg a nő egyenlő, és semmivel nem nagyobb bűn, ha egy nőt somnak pofán, mintha egy ffit.
Akkor rögtön kiderül majd, hogy gender ide, gender oda, akinek az elnyomás és az erőszak szimbóluma a lába közt lengedez, az 'ezen hisztizmény alkalmazásakor férfinak tekintendő'.
:-) Csak azt nem értem, h akkor mi értelme van az egyezménynek. Akit ez alapján meg akarnak szivatni, hirtelen nőnek vallja magát, és máris ő az áldozat:-))
" Azt nem tudja a magyar kormány elfogadni, hogy az Isztambuli Egyezmény szerint társadalmi nemek vannak, nem pedig férfi és női nem." "
Ezzel mifene baja van a kormánynak ? A társadalom minden tagja ránézésre képes megállapítani valakiről , hogy férfinak avagy nönek született-e az illető . Hogy nemileg hová sorolja önmagát a "társadalmi egyed" , az meg az ő dolga , nem a társadalomé .
Emlékeztetőül, hogy 2-3 naponta gyilkolja meg egy nő a senkinek sem vétő újszülöttjét, és az elkövetők 90%-a ismeretlen marad. Fontos, hogy emlékezzünk a családon belüli erőszak eme névtelen áldozataira is.
Ha jobban belegondolunk, minden jogvédő ezt csinálja. Másoktól függő, saját sorsáért nem felelős szerencsétlennek állítja be a védenceit, hiszen ezért 'van szükségük' a megmentőre. Éppen ezért, nem is érdekük a helyzet javítása (sőt, ők maguk nyomják bele a védenceiket a tanult tehetetlenségbe, a saját felelősségük totális tagadásával: "te semmiről sem tehetsz" - ez a fő üzenetük.)
Van egyébként ilyen pszichiátriai kórkép is, 'Munchausen by proxy', tipikusan nők csinálják egyébként: halálos betegséget hazudnak a gyereküknek azért, hogy ők lehessenek a hősiesen ápoló, derék anyák! Holott, ha egyszerűen csak hagynák élni, azzal sokkal jobbat tennének vele - csak ugye akkor hol maradna a megmentőnek járó elismerés?
"Minden hónapban meghal legalább egy gyerek, akit a saját, közeli hozzátartozója öl meg. Ebben a hónapban egyszerre kettő. Akik előtt ott volt még szinte az összes karácsony, de nem lesz már egy sem.
Az első a gyász. A szembesülés a felfoghatatlannal. Aztán, ha ezen túl vagyunk, lépni kéne, de nagyon. Kezdjük azzal, hogy karácsony előestéjén otthonainkban gyertyát gyújtunk, a sok ünnepi előtt, kettőt, a kegyeletért. A két halott gyerekért, az összes "családban" megölt felnőttért (hetente egy nő) és gyerekért. Jelöljétek magatokat az eseményre, figyeljétek a híreket. Nem hagyjuk ennyiben."
"Nem ratifikálja a magyar kormány az Isztambuli Egyezményt, jelentette ki Gulyás, mert a benne foglaltakat szerinte már mind teljesítettük, benne vannak a magyar jogrendszerben. Azt nem tudja a magyar kormány elfogadni, hogy az Isztambuli Egyezmény szerint társadalmi nemek vannak, nem pedig férfi és női nem."
Vagy a másik eset, amikor a véleményhuszár nem ennyire dörzsölt és felszínes, mert a gondolkodás nem az ő terepe, észre sem veszi, hogy ezzel egy irányítható, szerencsétlen, magáról gondoskodni nem tudó, önálló életre alkalmatlan egyénné degradálja a nőket úgy cakk-pakk.
