" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Őszintén nem tudom. Szerintem a méhecskék és a bogárkák megoldják anyuéknál lett kb 50kg. Nem igazán kell foglalkozni vele elülteted és futhasson fára, kerítésre,aztán arathatod. Nyugodtan vigyél ha nem marad meg tavasszal pótoljuk.
Sziasztok. Jól látom hogy megjelentek a virágrügyek/rügykezdemények a kaki levélnyelek tövében? Ez ilyen hogy már ősszel megjelenik? Még nem termett a fácskám úgyhogy nincs saját tapasztalatom.
Leszedtük a csocsókat,ha mostanában nem tudsz erre jönni vagy küldeni valakit anyuéknál eláll tavaszig én is így hozok ültetni szóval nagyon szívesen, nem kérek semmit cserébe mert fullon vagyok kertileg és szobailag is. Félretetetek párat most hoztunk 10 db-ot folyamatosan enni.A gmailem elvileg nyilvános azt többször nézem ha mégis összejön Dunakeszi írj előtte.
Az, hogy "gyűjtemény", az kicsit túlzás. Van egy db. datolyaszolvafám, talán tipó fajta. Meg egy db. gránátalma. "TESCO" fajta. Ki van ültetve a kezdetektől. Nem takargatom, nem csinálok vele semmit. Most termett először. Egy egész darabot. :)
A tündérkertje a Borostyán Bt-ben dolgozik. Onnan vannak a növényei is.
Tavaly tavasszal még ott voltam telepvezető. Az Asiminákat én oltottam egy kollégával, aki azóta már nálam dolgozik. Sajnos ott se fogsz kapni nagyobbat csak magoncot.
Egy pár darabot talán még el tudok adni, de meg kell beszélnem a kollégámmal.
Kis oltványaimnak amik most érkeztek, a földjük omlós, egyáltalán nem áll össze. Szerintetek hogyan lehet kiültetni anélkül, hogy ne szóródjon le a föld a gyökerekről. Lehetetlennek gondolom, ahogy elnézem.
A tündérkertjétől vásároltam tavaly,szállítási költséggel 8700 Ft volt az 50 cm-es oltvány.Ez a kis csemete ebben az évben 130 cm magas lett és már látok rajta 2 nagyobb rügyet,szerintem virágok lesznek.A kis csemeték ára is magas és nem várható,hogy néhány év mulva csökkennek az árak.Kereskedelmi forgalomban a gyümölcs nem kapható.Elgondolkodtam rajta, mennyi lenne az ára 1 db gyümölcsnek,ha lehetne kapni a piacon.Egy gyümölcsben 7-9 db mag található a magok darabja 200 forint,akkor reálisan 2000 Ft 1 db gyümölcs.
Legjobb ültetni 1-2 fát és megkóstolni a gyümölcsöt és nem sokat gondolkodni azon,hogy mennyibe kerül 1 csemete,mert ha ezen gondolkodom biztos nem vásárolok.
Akkor szerinted jövőre se nagyon lesz olcsóbb? Ideiből nem maradt neked?
Ha a jujubát is számításba veszem a tunderkertjénél van a legjobb ajánlat, de 8500-at egy 30-40centis növényért nem adnék ki szívesen. Szeretném, de nagyon nem tűnik reálisnak. Írtam nekik, hátha nagyobbak vagy lenne valami kedvezmény de nem válaszolnak sajnos.
Köszönöm az ajánlatod! Viszont kivi ügyben nem tudok segíteni, nekem nincs.
Utánanézek, megy-e valaki az ismerőseim közül Dunakeszire, vagy hogy esetleg én el tudok-e jutni valamikor novemberben. A postázás nem nagyon érné meg, és félek, hogy megsérül a termés, és nem áll el ültetésig. Esetleg Luffa operculata termést tudnék cserébe adni, vagy egyéb növényt, magot. Ha szóba jönne a csere, összeírom, mi az, amiből van szállítható szaporító anyag.
Itt holnaputántól fagyra számítunk, gondolom, a csocsókat is ideje fagymentes helyre menekíteni.
