A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
„Pl. a fény sebességét a közeg mágneses és villamos tulajdonságai szabják meg.”
Wiki: A transzverzális hullám olyan hullám, ami a haladási irányára merőlegesen kelt rezgéseketa közegben, amiben terjed. Ezzel szemben a longitudinális hullám a haladási irányban kelt rezgéseket. (kiemelés tőlem)
Nem úgy van, hogy más dolog a közeg, és más dolog a benne haladó fénysugár. Ezek szerint az elektromágneses hullám, vagyis a fénysugár maga fékezi önmagát a benne rejlő tulajdonságok alapján. Amíg az elektromosság „előre tart”, addig a mágnesesség rá merőlegesen „oldalra tart”? Ez a „széttartás” lenne az „önfékezés oka?
"Az időbeli eltolódások oka, a véges sebességű hatásterjedés. Ennek az okát ki tudja megmondani? Mi az a FÉK, ami az információt és az anyagot „kordában”tartja?"
Ezt nagyon jól látod.
Információt is csak valamilyen anyagi közeg segítségével lehet továbbítani.
Ugyanis a semmi nem képes információ továbbításra.
A FÉK tehát a közvetítő közeg tulajdonságaiban rejlik.
Pl. a fény sebességét a közeg mágneses és villamos tulajdonságai szabják meg.
Az időbeli eltolódások oka, a véges sebességű hatásterjedés. Ennek az okát ki tudja megmondani? Mi az a FÉK, ami az információt és az anyagot „kordában”tartja?
A hozzászólások alapján, már kezd kirajzolódni, hogy milyen lesz a jövő fizikája.
- a fotonok eltűnnek
- a fény újra hullám lesz, de nem folyamatos, hanem szaggatott
- a gravitáció ismét létező fizikai jelenség lesz, nem pedig puszta geometria
- a fizika újra a fejlődés útjára lép
Teljesen új fizika jön, ami lassan elkezdi felváltani a régit. Persze nem egyik napról a másikra, mert ezt a régi fizika hívei nem engedik. A végsőkig harcolni fognak, mindaddig amíg sorban ki nem halnak, és a fiatal generáció megismerheti az igazságot.
Elolvastam a beidézett írást, de nem lettem okosabb tőle. Bizonyára a nesze semmi fogd meg jól megfogalmazástól, amivel az újságírók élnek manapság. :(
A jövő fizikáját csakis olyasvalaki írhatja meg, aki képes elszakadni a múlt hibáitól, nem dogmákban gondolkodik, nem korlátozzák tabuk, hanem bátran átlépi a múltban mesterségesen állított korlátokat.
Merész és kreatív gondolkodás kell. És olyan kommunikációs képesség, amellyel meg lehet nyerni az embereket az új gondolatoknak. És nem szabad elszakadni a valóságtól.
Az elméleteket a természeti jelenségek megfigyelésére és a precíz kísérletekre kell alapozni, nem álmokra és matematikai hókuszpókuszokra.
Vagyis az már látszik, hogy nem Gyula lesz az, aki a jövő fizikáját megalkotja.
„Látszik hogy laikus vagy, az elektromágnesesség 10+42-ször erösebbb mint a gravitáció. De létezik leárnyékolás!”
„De az elektromágneses mezö nem hat a gravitációs mezöre és a gravitációs mezö nem hat az elektromágneses mezöre!”
Ha az én beírásomat olvastad, akkor láthatod, hogy én is ezt írtam. Meg aztán azt is írtam, hogy csak a testek töltéseikkel hatnak egymásra, nem maga a MEZŐ. Azt nem tagadom, hogy laikus vagyok a fizikában, de azért nem vagyok diszlexiás, aki nem tud olvasni.
„A mi Naprendszerünk esetében sincs pontos ismeretünk arról, miért állhatott elő hézag a protoplanetáris korongban. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a Jupiter szólhatott bele a dolgok alakulásába. Ahogy a gázóriás formát öltött, roppant gravitációs ereje a gázt és port a Naprendszer külterületei felé lökhette, és így keletkezhetett a rés a korong anyagában. A másik lehetőség az, hogy a korong felszínéről eredő szelek hajtották a folyamatot. Az alakuló naprendszereket erőteljes mágneses terek hatják át. Amikor ezek a mezők egy forgó gáz- és porkoronggal kölcsönhatnak, olyan erős szeleket hozhatnak létre, amelyek kifújják az anyagot, s ezzel rést hagynak hátra.”
Ez a cikk is azt erősíti meg számomra, hogy az elektromágnesség erősebb a gravitációnál, legalább is naprendszeri szinteken.
Ezzel nincs semmi gondom. Viszont az elektromágnes is hat a testekre, ami ugyebár jóval nagyobb erőt képvisel. Az ejtő kísérletednél is ki kellett küszöbölnöd ezt a hatást, a szabadesésben jelentkező gyorsuláskülönbség kimutatása érdekében. Egy darab anyag, nem mindig tökéletesen semleges elektromosan, mert van némi töltéskülönbség a mozgásból,(súrlódásból) adódóan. Tökéletes vákuumot még Brémában sem csinálnak a csőben. Vagy igen?
