A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Ha már annyira ragaszkodsz a tömegvonzáshoz, mi lesz akkor, ha a tudomány kimutatja két tömeg között a taszítást is? Átnevezik a gravitációt valami másnak? Vagy esetleg a tömeg fogalmát cserélik le valami másra? Van erre tippje az új fizikádnak?
A gravitáció az elektromágnesességgel a téridöben mindig együtt lép fel, de ez nem jelenti azt, hogy ott a gravitációs mezö befolyásolja az elektromágneses mezöt.
Dehogy kvadrupol hullámok, csak a proton elektron mozgásából eredö gravitációs dipolsugárzást nem lehet kimutatni a sokkal erösebb elektromágneses sugárzás matt!
Van egy nagy különbség a gravitációs és az elektromos töltések közott: Az azonos elöjelü gravitációs töltések vonzzák egymást tehât a proton gravitációsan vonzza a protonokat. Ennak csomósodàs a vége, nagy tömegekkel, amik mozgása nem nagyon tud mikrohullámos gravitációs sugárzást leadni.
Ezek alapján lehet a gravitációs hullámok között is különbséget tenni, úgymint az elektromágneses hullámok között? Például létezhet gravitációs rövidhullám, stb.?
„A gravitációs hullámok első, 2015-ös észlelése óta a megfigyelések száma robbanásszerűen emelkedik, mert a detektorok érzékenysége folyamatosan javul, többek között a megnövelt lézerteljesítmény és egy technológiai újítás, a préselt fény alkalmazásának köszönhetően.”
„Ahogy egyre több megerősített észlelés kerül a LIGO-Virgo-KAGRA gravitációshullám-katalógusba, a kutatók egyre többet tudnak meg ezekről a csillagászati jelenségekről. A következő megfigyelési időszak előtt a meglévő adatok további elemzésével még több információhoz fognak jutni a neutroncsillagokról és a fekete lyukakról, emellett az ELTE kutatóinak közleménye szerint akár az adatsorokban rejtőző új típusú jelek felfedezésére is van még esély.”
Az adatsorokban rejlő új típusú jelek, a szuperszámítógépek „szűrőmunkája” az, mit és kozmetikázásnak, sminkelésnek nevezek.:)
"Ez a négy részecske minden kétséget kizártan létezik és szerintem ezekböl van a világmindenségünk felépítve."
Magam is ebben látom az atomisztikus fizika értelmét és "egyszerűségét". Jó lenne már egy kísérlet, amit az akadémikus fizika erre vonatkozóan elvégez. Azzal, hogy meg sem próbálják (rajtad kívül), holtvágányon halad a fizikájuk. Az nem viszi előre a tudományt, ha csak a régi elméleteket kozmetikázzák újra és újra. :)
Te öszszakáll, mond meg annak a bunkó szuperfifikusnak, hogy a fizikában bizonyítás nem létezik!
Csak valamilyen el kísérleti alátámasztásáról lehet szó.
Kísérletekkel nincs alátámasztva
- az áltrelböl eredö gravitáció elmélet,
- az elfogadott kvantumelméletek,
- az energétikus fizika a tömegenergia ekvivalencia elvvel,
- és a kvarkelméletek sem!
Én ezért a négy stabil elemirészecskére, e, p, P és E-re alapított atomisztikus elméletet propagálom. Ez a négy részecske minden kétséget kizártan létezik és szerintem ezekböl van a világmindenségünk felépítve.
Ahogy a pozitront kimutatták, úgy az antiprontont (elton) is kimutatták a kísérletek. Ami a neutrínókat illeti, nincs kizárva, hogy két részecskéből álljanak, mivel egymás közötti „oszcillációikról” beszélnek egyesek.:)
„ amíg abban hiszel, hogy taszítás is van a részecskék között.”
A mi Gyulánk nem hiszi, hanem tudja, hogy van taszító gravitáció is a részecskéké között. Ezt a neutrínókkal és az ELTON (antiproton) létezésével igazoltnak lája. Azt is kihangsúlyozza, hogy az Elton-bázisú anyag ugyan úgy csomósodik össze, mint a proton-bázisú. De a kéttípusú anyag taszítja egymást. (A kozmikus méretű antianyag hiány, egy feltáratlan, megmagyarázatlan feltevése a fizikának. Hová tűnt Damon Hill?):)
"Nem voltál a Hortobágyon, nem láttál délibábot, amiknek semmi köze sincs a gravitációhoz."
Ebben is tévedsz. A gravitációnak mindenhez van köze. Ha nem lenne gravitáció, akkor a levegő elillanna a Földről, és akkor a felszínen felmelegedő levegő nem okozhatna délibábot.
Ne izgasd fel magad Gyula, már jártam a Hortobágyon.
