Irigyellek titeket, hogy így tudtok játszani a hőfokkal! Nálam minden radiátor koppig el van zárva (nem a gyári tekerőssel, mert az ütközésig lezárva is átenged némi melegvizet), hanem asztalosszorítóval, az tényleg ütközésig nyomja a szeleptüskét. Közben 24 fok van, amikor tavaly nagyon hideg volt kinn, akkor ment le 23,5-re.
Így nekem nehéz takarékoskodni az energiával... :-))
Megnéztem, most 22 van, és nem dögletes a meleg. 18-ban is biztos el lehet lenni, mondjuk ha közben barkácsol, takarítgat, gimnasztikázik az ember, de csak ülni és olvasni... Hát, azt nem.
Nem teljes kikapcs az, csak lecsavarom a termosztátot 16-17 fokra. 4 fok belső hőmérséklet csökkentés 0 fok kinti hőmérséklet esetén 4/20 = 20% felhasználás csökkenés, egyhetes "nyaralásnál" az kb. 10 rongy. És ennyiről még gyors a felfűtés, mert a falak nem hűlnek át (annyira).
Egy kihűlt falu lakást vagy fürdőt nem lehet gyorsan felfűteni. Télen a falaknak mindig jól átmelegedetteknek kellene lenni, úgy lehet csak valamelyest energiatakarékosan fűteni. A lezárom, kinyitom metódus határozottan nem ajánlott.
Talán a spórolós svábok, de berlini lakásokra nemjellemző a vacogás. Igaz német barátaim mind nyitot ablaknál alszanak, de napközben jó meleg van mindig náluk.
A legjobban a skandinávok fűtenek. Ott tényleg mindig mindenhol meleg van.
Látod, itt rontod el: az ember ébredés után előbb fürdik, hogy mire a kávét elkezdi csinálni, addigra már legalább annyira ébren legyen, hogy a drága nedűt ne rontsa el. (Tényleg, nemegyszer előfordult, hogy ha a reggeli zuhany kimaradt, akkor elrontottam a kávét, mondjuk elfelejtettem vizet tenni a kotyogóba.)
Tapasztalatom szerint az angolajkúak ebben még túl is teszenk rajtuk, ott 12-14 fokos is lehet a háló. Igaz, ahol a "double-glazing" már értéknövelő tényező... :-) Mellesleg éjszakára sokkal jobban szeretem a 16 fok - meleg dunyha kombót, mint a 21 fok - vékony pokrócot, és akkor sem fázik meg az ember. Ráadásul amikor néha így járunk (téli szabi, hosszú hétvége utáni hazaérkezés, tévedésből letekerve maradt fűtés, stb.), nejem is mindig megállapítja, hogy milyen jól aludt. De akkor sem szereti, mert reggel rossz kikelni a melegből a hidegbe. (bérlakás, nincs programozható termosztát) Mintha nem lehetne odatenni arra a 10 percre egy köntöst.
Ezt soha nem is értettem németajkúaknál. Bizonyos esetekben két marokkal szórják a pénzt, a kocsi fogyasztása is harmadlagos, eközben vacognak otthon a lakásukban.
Abszolút igazad van, a papírzsebkendő nem megoldás, a fűtés költségét sajnos csak egyszeri, nagyobb beruházással lehet csökkenteni: gyapjú pulcsi, meleg dunyha. Legalábbis nem láttam, hogy Nyugat-Európában mindenki fülig taknyos lenne télen, pedig a hálószobák nincsenek 16 fok főlé fűtve. (A nappalik kicst jobbak, ott van akár 18 is.) Igaz, ezt a nejem torkán sem lehet lenyomni, ő is ragaszkodik a 20-21-hez.
Egyébként politikusokat megszégyenítő néha a gondolatvezetésed, le a kalappal. Fölveted, hogy hideggel érdemes csökkenteni a fűtésköltségeket. Fölvetem, hogy akkor mindenki rohadtul megfázik. Fölveted, hogy a textilzsebkendő praktikusabb, mint a papír. Makacsul ragaszkodom hozzá, hogy ha az ember megfázik, az is költség a maga módján. Értetlenségednek adsz hangot, hogy miért hozom be ezt a megfázás témát a zsebkendő-vitába...
Nem nagyon értem, hogy hogy jön ide a babakrém, ha a papírzsebkendő vs. textilzsebkendő használata került szóba. Az orrpirosodás ettől független, nem gyakoribb a textilzsebkendőnél sem, ha azt a használója gyakran cseréli.
Amúgy anyámtól tudom – aki a háború előtt drogerista volt –, hogy a krémek mind a Gold- vagy más néven a tejkrémen alapulnak, amilyen pl. a Nivea. A drágábbak is mind hasonlók. A hatvanas években még lehetett kapni tejkrémet kimérve is, ha a vevő vitt magával tégelyt.
Ööööö. babakrém? Csak használsz te is valamit, aminek fölement az ára, és amit fölösleges (=megfelelő fűtéssel elkerülhető) megfázáskor kell használni.
Az a baj, hogy semmi különbség nincs a normális, meg a kókler árai közt. Te kifogtál egy olyat, én meg szerencsés voltam. Mást nem nagyon lehet mondani, mert ugyan én referencia és ajánlás alapján választottam az ürgét, de hányszor fut bele olyanba az ember, hogy a szakival elszalad a ló, és pár év alatt szépen "elkurvul"?
Ha a homlokzatot már hőszigetelték és az ablakokat begumizták, valamint az üveget is kicserélték, akkor ne foglalkozz az ablakkal, ott már semmi módon nem sokat lehetne javítani.
A homlokzatra bizonyára nem ma már szükséges 15-20 cm vastagságú hőszigetelés került, főleg nem az ablak körül.
A hőfok levétele lenne a megoldás. Persze ezt minden lakóval el kellene fogadtatni.
Neked is köszönöm a tanácsokat. Az ablakok teljes felújítása (üvegcsere és gumiprofil-behúzás nélkül) 1999-2000-ben megvolt. A számítás elgondolkodtató (bár az 540 kWh az manapság úgy 26000 Ft körül van villanyból). A ház éves energiaköltsége kb. 1082 eFt, emellett a 26 eFt nem számottevő. Jelenleg a ház fajlagos primerenergia-fogyasztása 215 kWh/m2, ebből a fűtés 104 kWh/m2, amit én sokallok.
Idén kértem árajánlatokat ablakfelújításra az irodába. Nem emlékszem az összegekre, de nem volt olcsó, és csak a gumiél és az üvegcsere volt benne. Amikor megemlítettem, hogy azért le is kéne festeni, mindegyiknek elkerekedett a szeme, hogy hát azt én hogyan gondolom? Ők ahhoz nem értenek, a mázolást csináltassam meg, akivel akarom.
