Most akkor megmutatom a nosztalgiarádiómat. Akinek jó ízlése van, ne nézzen ide. A nosztalgiát most nem a polgári, politúrozott fadobozos vevőre értettem, hanem inkább a military stílusra, sőt talán inkább a "clandestine" rádiókra, azaz kémrádió. Ennek is vannak honlapjai. Lényeg, hogy lapos, hordozható mechanikai kivitel, teleptáplálás.
Először egy audiont is csináltam, de nem volt egészen stabil a mechanika, így a frekistabilitás se, se ahhoz képest hogy csak 2 cső: 1T4T + 1L4, egész jó volt.
Aztán egy szuperheterodinba vágtam bele, 4 csővel. NEM broadcast, hanem amatőrsávra (14MHz) és csak kifejezetten szűk sávra. Nem igazán forgalmazásra való, ez csak "megvalósítási tanulmány", vagy élményszerzés, vajon hogy müx egy egyenge szelektivitású és érzékenységű vevő.
A képen látszik, hogy a "terepen" azaz egy kilátóban a faaszalon van, a kisebb doboz tartalmazza a 8dc AA aksit, hozzá a már muatatott "anódpótló" transzvertert, és 2 cella NIMH fűtőaksit. Azért 2 cella, mert igaz, hogy 1 is elég, de ha 1,5V szárazelem, az egy kicsit túl sok (mert a mai bika duracellek 1,6V-ot is adnak új korukban) 1 cella NiMH pedig egy kiscsit keveset ad, nem nincs csurig töltve. Inkább 2 db sorba és a fűtőszálakkal sorban kis ejtőellenállás. De a legfontosabb gyakorlati szempont, hogy 2 cellát tudok tölteni a töltőmmel, egyet magában nem :)
A rádió:
1R5T önrezgő keverő, kristályvezérelt oszcillátorral. 1T4T KF erősítő 1R5T BFO és 2-ik keverő 1L4 HF erősítő. Ide jobb lenne másik cső, ami nagyobb hangerőt ad, de ez volt.
A "KF" az nem igazán fix, hanem azzal a kis forgókondival hangolható, tehát az egész inább egy "szuper a szuperban" elven alapul.
Igazság szerint a kimenő impedancia olyan nagy, hogy kimenőtrafóval is gyenge a hang, de régebbről van egy minimalista "audio processzorom", a képen kis fekete doboz. Ebben nagyimpedanciával kezdődő aktív szűrő van, ami a gombbal hangolható. Eredetileg az ott látható scannervevő randa zaját hivatott kiszűrni, sikerrel. De ide is jó, mert a nagy bemenő elllenállás nem terheli a végcső kimenetét. A kapcsirajzot nem tudtam ennél jobb minőségben itt bemutatni, de semmi titok nincs benne, a llényeg asszem látszik.
Jót szórakoztam az egésszel, értelme nincs, de romantikus volt. :)
Jaaaaaa :-)) A legutóbbi börzén egy "kilföldi" rádiós mutatott egy ilyen kis plexi-rádiót, 4 szubcsővel. A hangja is elég jó volt, szelektív is volt, de mereven nem akarta eladni :-) Valahol az elmebajon vette.
Milyen vírusok? Ezen a lapon még csak script-et sem látok. Nem szabványos az oldal ugyan, meg vacak, ahogy meg van csinálva, de szerintem nincs vele baj.
Meg ugye nem Windows-t, hanem operációs rendszert kellene használni. ;)
...sőt, közben nem csak kenyeret kerestem, de adtam a nosztalgiának, építettem egy 4 csöves szupert, semmi értelme (HI) deviszont élveztem és még ráadásul szinte elsőre működött is, pedig eléggé elhalványult már régi tudásom a csövekről. Majd benyomok fotókat.
oldrad, Princ Elnézést, én el szoktam tűnni, mert sok a dolgom, de azért olvastam, ismerem a linkeket amiket adtatok. Nagyon gyakorlatiasak is, de ha épp nem barkácsolok, nézegetni is élvezet őket. :)
A Jogis honlapján is az egyik kedvenc a bal menűből ( Die Bastelbude) az EF-98 -as MW-audion. A Radiomann-építőkészletet erre alapozták, egyszerű felépítés és alacsony anódfesz. Néhány laposelemmel egész jól el lehet szórakozni. Sajnos ezt a csövet én évek óta vadászom, pont emiatt. A régi csövek közül kitűnik ugyanezen tulajdonságával a Tungsram DP-105-ös telepes csöve, 15-20 V-os anódfeszével. Node, ez is drága és ritka cső. Ezeken felül a korhűség megkívánja a korabeli alkatrészek használatát, különben műmájer íze lesz az elkészített készüléknek (erre rengeteg példát lehet a neten találni, idéztél is belőle) Egy kis kedvcsináló:
Érdekes a célprojekt felvetése. Nekem muszáj nosztalgiából 1-2-3 csöves audionokat építeni, van is hozzá anyagom. A kétrácsos csövek bizony ritkák, elfogytak az évtizedek alatt. A jó hír, hogy az orosz 4P1L pentódával extrém kis anódfeszültségű audionokat lehet építeni, mivel az összes rácsa ki van vezetve, és a fékezőrács nincs lekötve a fűtőszálhoz. Ha találok valami rajzot, feltétlen tudatom. Addig is néhány régi tanulságos rajzocska :
Másik gondolati szálam a követendő technológia. Ennek is egyik része az, hogy bár van anódpótlóm és más (hálózati) megoldásaim, és a valódi telepes megoldás is lehetséges, de azért érdekel egy érdekes lehetőség amit írtatok is: a KISfeszültségű táplálás. 3 módja van:
- szokásos csövek, és kapcsolás, de "éheztetett" üzemmód: vagyis simán csak nem kap a cső többet mint 5-15V
- tértöltéses elektroncső. Ez muris, és a 80 évvel ezelőtt is kitalálták, mert az anódtelep drága volt. Voltak direkt ilyen csövek, amik megelégedtek 4 V anóddal, de ezek aligha szerehetők be. De utánozhatók, ha pl egy pentóda első rácsára kicsi pozitív konstans feszt adunk. Ettől felerősödik a katódáram még ettől a kicsi fesztől is, mert közel van a katódhoz. A második rács lesz a vezérlő. Több nem kell, de tetródák nemigen vannak már, szóval a harmadik rácsot a szokásos módon használjuk. Nekem ezzel nincs tapasztalatom, de lesz :)
- speciális cső, amit annak idején az 50-es években autórádiókhoz fejlesztettek ki. Ezek 12V anóddal remekül elvannak. Egyik ilyen cső az EF98. Sajna nekem nincs, érdekelne pedig. Egy beszerzési forrást tudok, netes, de lusta vagyok meglépni.
Jó, beszéljünk tehát magukról a csöves projektekről, főleg rádiókról. Amikor felbuzgott bennem a nosztalgia, először nem öltött alakot, hogy pontosan MIT kéne építeni. Tudom persze, a mai nosztalgiahullám egyik fejezete a csöves HIFI berendezések. Én szereptem a zenét, gyakorlatilag folyton hallgatok valamit, de nem vagyok annyira vájtfül, hogy kifejezetten csöves erőstőket építsek. Persze régebben, a szokásos kamasz-ciklusomban én is elkövettem a kötelezőket, de akkoriban éppenhogy elhagytuk a csöveket. Naszóval, én inkább a rádiókra bukom. :)
Szóval rádiók. Vannak ugye az adók és a vevők. No meg az adóvevők. Nekem nem célom komplett, bonyolult adóvevőt építeni csővel, ha építek, azért azt félvezetőkkel teszem. Csővel körülhatároltabb, kisebb cuccokat akarok. Mondjuk audionvevőt plusz kisszupert.
Na és milyen frekire? Na itt van néhány gondolatom. Az összes audionprojekt 90%-a a MW-BC, középhullám broadcast sávra koncentrál. Ezzel az a baj, hogy egyrészt nem igazán kihívás a Kossuthra vevőt építeni, de nagyobb baj hogy maga a műsor elég érdektelen. De azért rutinból meg lehet tenni.
De nézzük a rövidhullámot. Itt is van a "műsor" és vannak az amatőrsávok. A műsor, így rencerváltás után nem annyira érdekes :) de mondjuk a BBC-r azért még mindig érdemes hallgatni. Nyelvgyakorlásilag is.
Az amatőrsávok. Nem mondok újat ha azt mondom, ez a lényeg. Kicsit nagyobb és változatos frekisávok: 1.8---3.5---7----14 MHz (feljebb is, de audionnal problémásabb, aztán kisebbek a jelerősségek, az audion pont alkalmas a CW és SSB vételre.
Ezek csak eszmefuttatások, hogy előmozdítsuk a gyakorlati munkát :)
Köszi,ismerem. De igyekszem a számomra nem lényeges csili-vilikkel telespékelni a gépemet. Aki meg nem tud egy passzív linket bemásolni a címsorba, az ne nézze meg az ajánlatot (az a bizonyos két kattintás :-)) Viszont rendkívül sok más hasznos dolgot találtam az Összes Műveidben, úgy HW mint SW vonatkozásában !!
