Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Mikor számít érettnek, szedhetőnek a KURESIA? (Tudom, hogy elvileg július vége felé kellene érnie, csak erről ippeg ő nem tud és ez lenne az első szüretem... A színe szép sárga, fogásra nem tűnik puhának...)
Idén először csináltam őszibarackra oltást és csak egy darabot. Nagyon szépen fejlődik.
Egy oltványról a nemes kipusztult, de az alany olyan életképes volt, hogy meghagytam, és termett is kompótnak valő gumibarackot. Erre oltottam kuresia kajszit. Most kb 60 cm a fejlődése és legalább 50 levele van.
Semmiféle "tudományos" megfontolás vagy kiváncsiság nem vezetett, egyszerűen csak szerettem volna még egy kuresia fát, de már semmi helyem nem volt hozzá (házikert).
A rózsabogár nálam is rendkívüli károkat okozott az elmúlt években , de abból legalább párat megfog a cefrecsapda...viszont a poloskák ellen eddig semmilyen varázslat nem használt...sajnos :(
Hát ezt nagyon sajnálom:( Nálunk is hasonló a helyzet víz ügyileg ,örültem volna ha ez szépen eloszlik a száraz hetek alatt. Annyi szerencsém van hogy jég nálunk nem volt. Igaz ez a 25 szem nem tétel ami van. Remélem szilvátok azért pótol benneteket már amennyire lehet.
Sajnálom,ez nem túl jó hír.Bitang egy év ez az idei gyümölcstermesztés szempontjából.
Eddig itt is aszály volt majd hétfőn hajnalban elkapott egy zivatar 35mm-el.A zivatar északról érkezett volt benne egy kis jég is,a fák északi részén látni a gyümölcsökön a jégverést.Szerencsére nem jelentős a kár.
Azóta még 40 mm esett.
Ma már eső szünetet kellett tartani .Kajszifronton:Ceglédi Piroska érésben,Orange red-et most kezdtük volna szedni.Harcot,Goldrich szinesedik,érdekes nálunk a c-235 még fű zöld.
Helyzetjelentés: Farbaly egyik nagy ága letört a viharban, 1/3 fának annyi... :(
Harcot finom... lenne, és van rajta elég sok is (a fagyhoz képest) de zabálják a darazsak,
(azokkal még csak elbánok), de ami meglepő nekem, a
rózsabogarak is fürtökben lógnak egy-egy Harcot kajszin.
szerencsére azért hagytak nekünk is :) amennyi rózsbogárt lehet, leszedtem... jó büdösek.
(a rószabogarak a fehér eperfát is ellepték, onnan már vagy 150 db-ot leszedtünk, nagyon szeretik :( tavaly nem volt ilyen gond... mindig tanul az ember, mire (kikre :) kell vigyázni... tavaly a lopás volt a gond, most "még csak" 5-6 szem Spring blush tűnt el (annyit hagytam a 15 db-ból fenn, hogy még érjen). de már készül a védelmi rendszer új kerítés és szúrós sövény ültetése formájában :)
Poloskák ellen mivel lehetne hatékonyan védekezni? Idén elég rendesen megtámadták az egyik fámat és szívogatják a gyümölcsöket, amelyek így barnulnak, nem túl bizalomgerjesztőek. :(
A Fehér Besztercei alany Magyar Kajszi nemes korona rész esetén mérsékelheti a gutaütés esélyét.
Viszont a Ceglédi Óriás, és a belőle származtatott, új nemes részekkel nem túl jól fér össze.
Akit érdekel esetleg amiből ezeket kiszemezgettem:
Érdekesek lehetnek a szilva és szilva-mira bo lán hibrid alanyfajták is, mint a Wan genheim szilva és az abból szelektált Wavit. A szilva alanyok összeférhetőségéről azért több ismeretre lenne szükség. Még a Fehér beszterceiről sem tudjuk, hogy a Ceglédi arany vagy a Ceglédi óriás hogyan viselkedik rajta. A Harcot például a negyedik-ötödik évben pusztult el szilva alanyon, a Veecot a mira bolánnal nem fért össze az egyetem soroksári kísérleti ültetvényében. A tanszék gyűjteményében 55 fajtát vizsgálnak. Náluk például a Romániában legjobbnak tartott, késői érésű Mamaia kajszi három év alatt kipusztult. Kajsziban a fagytűrő képesség az egyik legfontosabb szempont a hazai termesztésre való alkalmasság megítélésekor. Szentpéteri Tamás szaktanácsadó az olasz kajsziter mesztésről elmondta: közbeoltással is nevelnek fákat mirabolán vagy GF 677 őszibarack alanyon, mert korán termőre forduló és bőtermő ültetvényeket akarnak művelni. Azt azonban tudnunk kell, hogy az őszibarack nem viseli el a vízzel telített talajt, hamar kipusztul. Hatalmas a különbség egy mikroszaporított és egy kommersz alany között.
Nem mindegy, hogy a fajtákat milyenalanyon szaporítjuk. A legjobba vadkajszi alany, ezen élnek legjobban a fajták, hiszen a fa mindkét komponense azonos fajhoz tartozik.
Ez viszont csak laza talajra jó, mert nagyon levegőigényes. Kötöttebbtalajokon mirobalán vagy szilva
alanyokat használunk, ezekkel viszont nem minden fajta kompatibilis.
A fajták és alanyok együttélését sajnos nem vizsgálják eléggé körültekintően.
Régebben is adódtak ebből problémák. A ’Ceglédi óriás’ fajta és az új magyar fajták közül azok,
amelyeknél ezt felhasználták a nemesítésben, nem kompatibilisek a szilva alannyal és a mirobalánon is sok probléma van velük. A legújabb külföldi fajták szilva és mirobalán alanyokkal való együttélését sem vizsgálták még meg elég részletesen.
Mirobalán magoncalanyok: erős- igen erős növekedés, a középkötött talajok alanya (leiszapolható rész: 50-70 % között), tűri az átmeneti vízborítottságot, a vadkajszinál fagyérzékenyebb, sarjképzés jellemzi, hazai szelekció (fajták: C. 162, C. 359, C. 679)
Vadkajszi magoncalanyok: erős-igen erős növekedés, szárazabb körülmények közé (pangó vizet nem tűri), mésztűrő, homokos- homokos-vályog talajokra (leiszapolható rész 50% alatt), hazai szelekció (fajták: C. 1652)
Fehérbesztercei: törpítő hatású, kötött talajokra, a ’Magyar kajszi’ esetében mérsékli a gutaütést, érzékeny a kiszáradásra, mikroszaporított, hazai szelekció
Ezek az égvilágon semmit sem bizonyitanak, csak azt hogy ennyi a darabszám.
A fehér beszterceid azért nem hasonlit a kékhez, mert még távolról sem rokonok. A fehérnek a becsületes törzskönyvezett neve: C.1501.
Olvass utána, hova és miért nem való, miért nem használja senki.
Mondom ezt úgy, hogy az állományom 80%-a hármas vagy négyes oltványkombinációbol áll, és nem tavalyiak. Nincs olyan, hogy gutaütés rezisztens, csak az álmaidban. Sajnálom hogy felébresztettelek, de talán igy reálisan állhatsz hozzá a témához...
A gyümölcs kocsány felőli részéről indulva, a gyümölcs húsában képződő zavaró rost. Nem szétrágható és emésztetlenül távozik a bélrendszerből. Friss fogyasztáskor, a gyümölcsöt szétrágva csak forgatod a szádban, esetenként a nyelvedet, inyedet megszúrja.
Lekvárnál különösen zavaró, mert nem fő szét, "szúrós" lesz a lekvár, nagyon kellemetlen, az élvezeti értékét nagyban lerontja.
A Bargeval fagymentes években nagyon túlköti magát, ezért korán és erősen kell ritkitani. Látni fogod, hogy akkor optimális a ritkitásod, ha hozza azt a gyümölcsméretet, amit irtál. EGyébként nagyon szálasodik, és jó esetben oda a jövő évi termés, rossz esetben a fád is, mert az érzékenysége visszaütött a Bergeronra.
A fórumon gyűjtött ismeretek alapján (köszönet érte) választottam és ültettem egy Bergeval-t és két Kuresia-t, 2015 őszén (mindegyik szabadgyökerű volt). Az egyik Kuresía-t már következő tavasszal suhángra kellett visszavágnom, a nagyfokú mézgásodás miatt. A másik Kurésia-t pedig idén tavasszal. A visszavágások óta a mézgásodás megszűnt. Termést még egyik sem hozott, ellenben hihetetlen dús lombozata van (kb. 150 cm-es erős hajtások, hatalmas levelek, visszavágásuk kb. felére már megtörtént).
A Bergeval: már tavaly is termett kilenc szemet, gyümölcse akkor kb. 50-60 grammos volt, íze és állaga nagyon jó. Az idén már jobban megmutatkozik. Nagyon szép gyümölcse van, mint a képen is látható. Az eddigiek alapján nálam a Bergeval a nyerő.
