Vagy épp azért mert függetlenek egymástól. Mint a tűz és a pir.
Ezt a problémát egyszerűen nem lehet a gyökök rokon, vagy nem rokon jelentése alapján eldönteni még akkor sem, ha alakilag hasonlóak egymáshoz, mint a sarok, forog. Ui. a sarok nem forog. Én még nem láttam utcasarkot forogni, de még egy ház sarkát sem, de asztal sarkát sem!... Ugyanakkor a tűz és a pir gyök teljesen azonos jelentésű, de teljesen különböző hangokból álló gyök.
A gyökök jelentésének vizsgálata sehova nem vezet, mert minden gyöknek van saját, külön jelentése, amik nem azonos fogalmakat takarnak.
Aki SÜRÖG az 'élénken tevékenykedve jár-kel, serénykedik'. Aki/ami forog, az meg a saját tengelye körül végez körmozgást.
Tehát két, különböző jelentésű gyökről van szó!!!
És itt van rögtön egy másik szó a SERÉNY. A serény sem forog, hiszen a serény 'gyors mozgású, tevékeny, készséges, buzgólkodó' valaki.
Ez a szó már sokkal közelebb áll a SÜRÖGhöz, nem is véletlen, hiszen két hangja is ugyan az. De ez sem azonos jelentésű az előbbivel. (Persze, itt már a toldalékok is változtatnak a szó jelentésén, így lehetséges, hogy a két gyök lényegében azonos jelentésű a kvázi azonos hangsor miatt.)
Mi okozza a "rokon" jelentést? - Mert valóban érezhető valamilyen rokoni kapcsolat köztük...
Nos ez a rokon jelentés a hangok jelentéséből fakad, hiszen azok jelentése (még akkor is, ha sokszor egy egész fogalomkörre vonatkoztak egykor - és persze, még ma is) került bele a gyökbe. Persze, hogy van "áthallás" két különböző gyök között, ha azok legalább egy azonos hangot tartalmaznak.
"Be illene bizonyítani, hogy miért létezik annyi egymástól független forgással kapcsolatos gyök egyidőben?"
Ott kezdem, hogy a sarok nem forog, ez a rokonítás hamis. Akkor is hamis, ha ma forgáspontnak használjuk amióta létezik ajtó, mert annak sarkánál volt kialakítva az ajtó elfordíthatóságát szolgáló csap, amin elfordult az egész ajtó és nem a csak a sarka.
Amúgy aki sürög néha megfordul, mert ide-oda megy, s közben szükségszerűen meg kell fordulnia. Sokszor mondjuk is: sürög-forog. De nem ez a szó jelentésének a "mondanivalója", hanem az, hogy nem egy helyben ülve csinál valamit, hanem élénken tevékenykedve jár-kel.
Külön kell választani a gyök/szó jelentését a látszólagos, belemagyarázott közös jelentéstől.
A sürög, forog , sarok szavakban/gyökökben nem a forgás a közös, (mivel aki sürög az nem a tengelye körül forog, és a sarok sem forog) hanem az R hang által bevitt dinamikus, ismétlődő mozgás. No, az tényleg közös!
"A "h" itt semmi több, mint egy hehezetes előtéthang."
Na, ne viccelj már! Ezt úgy érted, hogya Thargitaosz Argitaosz, a Hargita Argita, a harc arc, a harcol arcol, a harsány arsány, a haramia arami volt eredetileg?
"Egy hang nem mindig ősgyök!"
A hangokat nem volt szokás "potyára" kitalálni. Azért alkottunk, alakítottunk ki különböző hangokat, hogy azokkal valamilyen fogalmakat jelöljünk. Minden hangnak megvolt (mert meg kellett, hogy legyen) a maga jelentése, különben mi a fenének küzdöttünk volna velük?
Más nyelvekben hiányzanak nálunk használatos hangok, és a mi nyelvünkből is hiányzanak mások által használtak, de az nem jellemző, hogy egy hang minden ok nélkül bekerül egy nyelv hangkészletébe.
"Van!
V. Géza egész életműve erről szól."
Ő sem tudott írásos emléket (komplett leíró szöveget) felmutatni...
Egyébként is elsősorban a jelek hieroglifikus jellegét vizsgálta igazolandó, hogy a rovásírás kezdetben hieroglif írás volt. Így max. szavakat tulajdonított egy-egy írásjelnek, de ezt sem szkíta jelkészletnek tartotta. Nem is tehette, mert régebbiek a szkíták megjelenésénél.
"Ha a hunok meghatározó eleme a magyarság volt, akkor ez nem is lehet vitás."
De a magyar nem hun. Két, különböző kultúrkör. Erre utal a kétféle eredetmondánk, a kétféle népnevünk, a kétféle hagyományaink, stb...
"Nem hármashalom toronytemplommal, hanem a toronytemplom az a hármashalom, a hegyek-hegye megfelelője."
A hármashalom akár honnan nézzük is, semmiképp nem hasonlít toronytemplomhoz: Három halom van egymás mellett.
"Egyértelmű, hogy a toronytemplom a világfa, világoszlop, világtengely egy formája."
Meglehet, de a hármashalomból ez nem olvasható ki. Belemagyarázni lehet, de ennek nincs tartalmi értéke, csupán okoskodás.
A toronytemplom EGY torony és nem három, kb egyforma halom. Épp ezért világtengely, világoszlop sem lehet, mert nem ezek képét közvetíti. (Három db. halom nem lehet egy db tengely, vagy oszlop.)
A kifejezetten mozgást kifejező szavaink gyakorta hangutánzó gyökre épülnek. Annak valamilyen hallható jelenségét idézi fel. És épp ezért függetlenek egymástól az ilyen hangutánzó gyökök mert az a lényege hogy mást és mást hall az ember az egyiknél és a másik esetében.
Ugyanez a viszony áll fenn a SAR és a FOR gyökérszavak esetében. Ezek egymástól élesen elkülönülő hanghatások , éppen ezért nem is keverhetjük össze őket egymással.
Az első hangunk amolyan súrlódós (S-RR) , a másik meg a forró (forr(on)gó) vizet idéző F-RRR valós hangjelenségre épít. Tehát annyira más a kettő még hallásra is hogy ezeket nem vehetjük egy kalap alá, meg egymás változatainak sem, csak mert a két gyökön akad épp rokonértelmű szó.
A F-RR mögött is valós hangokat idézhetünk fel a FÚRÁS, FARAGÁS, FORRÁS, FÜRDÉS esetén F-RR a valóság hangjai ténylegesen is. Ez lett forgásértelmű gyökérszó.
A S-RR hang egészen más, és ezért nem = a forog dologgal a SÜRÖG. Van ugyan rokonértelme, de egészen más. Eleve utóbbinál nem kell szükségszerűen forogni sem, mert a szó lényege hogy élénken tevékenykedve jár-kel valaki egy cél érdekében. Mozoghat épp cikk-cakkban is vagy A és B pont közt fel és alá de egyenesen.
A SÜRÖG esetén az élénk ide-oda mozgás SÚRlódó-SURRanó hangjai lehetnek a lényegesek. Illetve a szóban még érezni a SŰRŰ és SÜRGŐSSÉG fogalmát is. De egy forgó óramutatóra én még nem hallottam olyat hogy az bárkinek sürgött volna valaha.)) Ha a forgásrésze a dolognak hangsúlyosabb, akkor használják amúgy ikerítve hogy "sürgés--forgás" .
Amúgy meg teljesen különböző gyökérszavakból is meg lehet nevezni egy dolgot. Például egyik TIZENKILENC, a másik meg EGY HÍJÁN HÚSZ . De gondoljunk csak valamilyen gyors helyváltoztatást kifejező szavunkra, hát elképesztő hogy hányféleképpen választhatunk erre ki szót. És majd ugyanaz sok-sok különböző gyökérszóból is lehetséges erre...
FULL: teli, teljes és még sok rokonértelmű dolog ------------------------- FÖL szavunk lehet az alapja, a feltöltött dolgok vannak tele. Régi angolban FUL, fríz FOL, holland VOL, német VOLL, illetve egy régebbi VOLE is létezik. Proto-Germanic FULNÖ is van.
A szó megtalálható P kezdőhangosra elbarmoltan is többfelé.
CHOPPER : helikopter, húsbárd, favágó, szakóca, bárd, motorkerékpár típus. ---------------------------A CSAPÓ lesz a pontos szavunk, a kéziszerszámokból jól látszik. Régen ez CHAPPEN és CHAP is volt, utóbbi a skótoknál ma is ugyanez.
IMITATIVE : utánzó, utánzott ------------- Azaz MUTATVA van .)) Értjük magyarul a lényeget megint.
Az angolok csak a latinig vezetik vissza. Ami nagyjából ugyanez, IMITATIO---MUTATÓ Viszont az IMITATIVE hangalak már a magyar nyelv határozói igenév toldalékát hordja magában a szó végén. Ez önmagában eldönt mindent.
WOOD : erdő, faanyag --------- Az erdők a VADonban VAD helyek. Szerintem ez a szavunk.
Norvég VED, német WALD , Proto-Celtic WIDUS (VADAS) , dán/svéd VED, holland WOUD, régi angolban WOD, de persze a WILD szavuk is ebből a VAD szóból lett...
"Nézzünk 6 nevet : TARGITAOSZ, HARGITA, HÉRAKLÉSZ, HERCULES , ÁRÉSZ/MARS
Árész/Mars hadakozós istenek és nagyjából pont ugyanazok. "
"A lényeg hogy számolni kell az azonosság lehetőségével, mert könnyen lehet tényleg egy személy van a két(azaz 3) név mögött. "
Igen, lehet vele számolni, de csak addig, amíg a két személy közös apa (Zeusz) gyermeke.
Ezután elválnak útjaik, mert az egyik (Heraklész) mindenféle bonyodalmakba keveredik, különböző kunsztokat csinál... a másik (Hargita) pedig csak a szkíták ősapja mindenféle sallang nélkül. Más szóval: Lehetett Héraklész a szkíta Hargita "példaképe" mint hős, de semmiképp nem lehet a háborúsághoz kötni, mert erről nem esik szó vele kapcsolatban.
Elképzelhető, hogy a szkíták Heraklészről - mint kimagasló erejű és okos félistenről mintázták Hargitát, de ugyan azon lendülettel el is határolódtak tőle, mert két különböző anya szülte őket a monda szerint.
"Heraklesz---Hercules bizonyosan ugyanaz lehet az gondolom eleve nem is vitatott."
Igen őt egy az egyben átvették a rómaiak... Jelzem, ott sem harcos személyiség: a sport, az utazás istene lett.
"De simán lehet hogy Hargita teljesen másik ember és ő a valódi ősapa akiről igen keveset lehet tudni."
Ez is benne van a pakliban már csak azért is, mert nem ugyan az az anyjuk, s az isteni születéssel csak a nagyságát akarták kidomborítani.
Ugye, Egyiptomban is divat volt a fáraót isten fiaként tisztelni...
""mert Herkules a római panteonban a sport és az utazás istene volt" Ja, az is volt. Meg azt diszkréten kihagytad a sztoriból hogy HADISTEN is volt.
Nem hagytam ki, még utána is néztem, nehogy tévedjek. Te viszont nem jártál utána. Ha megtetted volna, most nem állítanál valótlanságot .
Ui. a görög hadisten Árész volt, a római pedig Mars.
"Mars – a férfierő, közösségi oltalmazó, a háború és a harc istene,
Hercules (Héraklész) – a sport (atlétika) és utazás istene"
"A harcokról ismert, a híres 12 próbája is erről szól éppen..."
Akkoriban minden isten hasonló attitűdökkel rendelkezett, csupán az erejét, rátermettségét igazolták ezek a meseszerű költemények, de ettől még nem tekinthető harcosnak, hódítónak, háborúskodónak. Ha összeveted Árésszal, akkor meglátod a különbséget.
"Ezért jelent eredendően a HaR gyök erőt, hatalmasat, urat.
Egyenesen következik ebből az úrság, ország jelentés. Nem véletlen, hogy mások máshol ezt a jelentését hasznosították."
Rosszul tették, mert ők is fordítva ültek a lóra...
Az erő - lásd ezt a szót - nem a HAR gyökből származtatható, mivel jól láthatóan ER(ő) hangokból áll. Az erőt az R hang hordozza, a magas, nagy jelentést pedig a H(a) ősgyök.
Az urság, ország erőt sugalló jelentése az R hangnak köszönhető, viszont hiányzik belőlük a H hang.
"Akik nem járatosak a szkíta-hun írásban, nem várható el más tőlük csak a bizonytalanság.
V. Géza többirányú bizonyítása egyértelmű ebben a kérdésben."
Van ilyen, hogy szkíta-hun írás???
A hármashalom zikkurattal(toronytemplommal), világfával való azonosítása igencsak mesterkélt. Már azért is, mert három halom és nem lépcsős piramisszerű ábrázolást látunk.
"Mondom ÉRTELMILEG !!! egyértelműen kötődik a szem a fényhez hiszen egy fényérzékelő szerv"
A fényérzékeléshez nincs szükség szemre, a szem egy képalkotó szerv, függetlenül attól, hogy vannak benne fényérzékelő receptorok. Épp ezért nevezik a LÁTÁS szervének.
Tehát fogalmilag sokkal közelebb áll a látáshoz, mint a fényhez.
De ez mindegy is, mert a mi szempontunkból mindkét kapcsolata közömbös. Sem a fény, sem a látás nincs semmilyen tartalmi kapcsolatban a szemmel.
A FÉNY szót Te hoztad ide, nem igazán tudom, mi okból tetted.
"A szem igen kötődik ÉRTELMILEG !!! a látáshoz, a fényhez, a képalkotáshoz, a formája okán a gömbölyűséghez meg ami még épp eszünkbe jut logikusan róla. "
Ha az értelmi kapcsolatot így gondolod, akkor OK. Fogadjuk el, hogy Te ezt értelmi kapcsolatnak nevezed.
Viszont mi TARTALMI, azaz jelentésbeli kapcsolatokra fókuszálunk.
A SZEM és a FÉNY közt nincs ilyen kapcsolat.
Más.
Ma újragondoltam a SZEM gyök kialakulásának menetét, mert sehogyan sem állt össze a kép. Ugyanis a SZEM (látás szerve) hangjainak jelentése és a gyök jelentése ((emberi) szem) közt nem találtam semmilyen érdemleges kapcsolatot, pontosabban fogalmazva, nem lehet a hangok jelentéséből levezetni a (z emberi) SZEM eredetét.
Viszont biztosra vehető a gabonafélék és bogyós gyümölcsök, valamint a SZEM alaki hasonlósága.
Sőt, több gyümölcs is tartalmazza ezt a SZ(E) gyököt? szeder, szamóca...
Továbbá a SZ(e) gyök több, növénnyel kapcsolatos szavunkban is megtalálható (szár, szál, széna, szalma, száraz, szegfű, szömörce, szil...)
És a gyümölcsszedés szavaiban is rendre előfordul: Szakít, szed, szemezget...
Mindezekből arra következtettem, hogy a SZEM nem az emberi/állati szemre vonatkozott először, hanem a bogyós növényekre, amikkel az őseink táplálkoztak nap, mint nap.
A bogyós gyümölcs gömbölyű alakja később ihlette a szóalkotót arra, hogy a látószervet is SZEM-nek nevezze.
Tehát a sorrend így alakul: Bogyós gyümölcsök » látó szerv, és nem fordítva, ahogy tegnap leírtam.
Nem, egyszerűen arról van csak szó hogy alapjaiban másképp gondolom (sokan mások is) a gyökösítést. És nem a V.CS. modellje szerint. Számomra az hibás. Ki honnan nézi ugye.
Én az alapnyelvben/ősnyelvben, ősmag(yar) nyelven belül szükségtelennek is tartom az úgynevezett "gyökváltozat" fogalmát, egyszerűen gyökeink vannak meghatározható hangalakkal/hangkapcsolatokkal és rá jellemző jelentéstartalommal. Főleg az idegen nyelvek szerették átírni ezeket, de hát épp ezért váltak idegenné ! Mert talán abban egyetértünk hogy egy nyelvből származik minden. De nekünk van FEL szavunk és nincs szükség változatra a mássalhangzók tekintetében, legfeljebb FÖL is mondjuk és ennyi.
De h a germán valahol átírja ezt VOL-ra ez a magyar nyelv szempontjából nem változatnak tekinthető, hanem egy átírásnak/átszerkesztésnek. Vagy egyszerűen elbarmolásnak nevezem. FEL nem VEL, gyökérszó szintjén különbözőek a mögöttes értelmek. Egyik felsőség gondolata a másik a válás/választás gondolatából.
Rokonértelmű gyökeink persze vannak, de ezeknek is eltérő a forrása legtöbbször. Azaz épp emiatt gyakran nem is közeli a hangalak sem feltétlen. Mert tök másból jöttek létre, teszem azt a két dolog mögött mint ősforrás két különböző hangjelenség áll mondjuk.
Meg én hiszek abban hogy minden hangalak és gyökérszó konkrét megjelenési formája okkal az ami csak rá kell jönni miért úgy van megjelenítve...
Ki a tököm mondta hogy ugyanaz ???... Én azt írtam hogy sok leírásban annak a személynek a megfelelőjének tartják. Mint a Zobákpuszta postása és Baktalórántháza postása közt is van némi összefüggés, hasonlót ténykednek.)) Ettől még lehet az egyik jó ember a másik meg gané , ezen még nem kell fennakadni. Bár ez a "jó ember" is eléggé véleményes ha csak a fele igaz abból amit leírtak róla.
Ja és még egyszer : Nem én találtam ki azt a kapcsolódást, én csak leírtam hogy több leírás mit tart. Náluk reklamálj ! ))
Az ókori görögök egyértelműen sokszor ugyanannak a személynek tartják Targitaoszt és Herakleszt. Meg az egyik szkíta eredetmonda szerint is Heraklesz az ősapa. Ez meg tény, de én ennek valóságtartalmát sem megerősíteni sem cáfolni nem tudom így 3000+ pár száz évvel később, de valószínűleg te sem.
A lényeg hogy számolni kell az azonosság lehetőségével, mert könnyen lehet tényleg egy személy van a két(azaz 3) név mögött. Heraklesz---Hercules bizonyosan ugyanaz lehet az gondolom eleve nem is vitatott.
" A hangalak csak a gyök szerint egyezik/hasonló , a többi már nem." ---- Írod arra hogy közösítettem a HARGITA/HERAKLESZ/HERCULES hármast. Igen mivel a HARc és HARag szavakkal jó eséllyel közösíthetőek olyanok akikből 3/2 személy bizonyosan azonos, de én azt mondom hogy a 3. személy sem zárható ki hogy ugyanez. De simán lehet hogy Hargita teljesen másik ember és ő a valódi ősapa akiről igen keveset lehet tudni.
JÓZSEF ----JÓSKA-----JÓZSI is 3 hangalak.)) És van némi közük egymáshoz szerintem mivel voltaképpen ez egy. Tehát ott se zárjuk ki ezt a lehetőséget.
"mert Herkules a római panteonban a sport és az utazás istene volt"
Ja, az is volt. Meg azt diszkréten kihagytad a sztoriból hogy HADISTEN is volt. De vicces is ez a vita, hiszen a történelem egyik legismertebb harcosaként ismert. Olyannyira hogy a nevében is jó eséllyel ez van : HERCULES--HARCOLÓS A harcokról ismert, a híres 12 próbája is erről szól éppen...
"Héraklész görög félisten volt, nem ősapa, hanem az istenek "játékszere" , A harag távol állt tőle ,..."
Most szórakozol velünk??? Ha csak a negyede igaz annak mit róla írnak, már egy eszelős idegbeteg skizofrén vadállat képe jön le az írásokból. Majd sorolom mindjárt miket tett meg. Azok után remélem is hogy Hargita tényleg valaki más és tényleg nem ezzel a figurával lesz azonos.
"Általában elmondható hogy az igazság oldalán állt" ----- hát ja már amikor. Kivéve mikor épp nem. Vegyük már át mit írnak Héraklészről :
Még azt mondja hogy a HARAG távol állt tőle.)) Oké, vegyük át hogy vajon mennyire :
1: Már a bölcsőjében kígyókat fojtogatott.)) Oké mondjuk ezt muszáj volt, jogos önvédelem, kipipálhatjuk.
2: Még gyermekként (!) kivégezte a zenetanárát, mert az bírálni merészelte a lantjátékát.
3: 18 évesen egy adóügyi nézeteltérés során emberek füleit és orrait vágja le. (még ha épp igaza is volt esetleg az ügyben, ezt biztosan muszáj volt így megoldani.))...)
4: Fiatal felnőttként lemészárolta saját (!) 3 gyermekét, továbbá a móka kedvéért még a saját testvére további 2 gyerekét is KIVÉGEZTE. Qva nagy hős ja.)) Örültségi rohamról írnak esetében. Történetíró szerint itt nevezték meg HERAKLESZ néven ! Simán lehet HARAGLÓS az említett "csekélyke" incidenseket követően.)) Hisz ezek után felbaszott egypár embert az tuti fix. Még stimmel is rá.
Ezután jött a száműzés és a 12 pontos "jóvátétel" Nézzük ezután a hőstetteken kívül tudja e vajon türtőztetni magát az emberünk, és tényleg megjavult é és lehiggadt. Le a faszt, további esztelen és értelmetlen vérontások következnek :
5: Az 5. próbatételig nincs gond, itt már lesz : Augeisz átbaszta őt, és annyira nem haragtartó emberünk, hogy évekkel később ezért őt kivégzi. Ezzel még korántsem elégedett meg a szerinted igazságos emberünk, mert a történetben a teljesen vétlen családtagokat is lemészárolja, köztük újfent gyermekek esnek áldozatául jámbor cselekedeteinek, akik az egészről semmit sem tehettek.
6: A 10. feladat során a kétfejű kutya likvidálása után mindenféle ok nélkül végzett egy pásztorral is. A jámbor.)) Közben itt-ott még agyonver ezt-azt csupán bosszúvágyból, sértettség okán, az ilyeneket már nem is részletezem.))
7: Ez már a próbák utáni időszak : rögtön ezt követően egy áldozati toron incidensbe keveredett, ahol Eurüsztheusz 5 fiából hármat is kivégez. Tiszta Szent Johanna.)) Ugye?... És ez csak a sértettsége miatt, itt nem önvédelem vagy ilyesmi okán. Ez nála amolyan általános vitarendezési eljárás.))
8: Nem sokkal ezután egy fontos megbízást kapott. Egy lakomán azonban a saját megbízóját aljas módon lelökte egy szikláról. Qva nagy hős.)) Saját tettét elmebajjal magyarázta ami csak úgy rátört. Persze, értjük.)) Ezek itt nem Hamupipőke kalandjai szerintem.))
Aztán megint száműzték, ami nem csoda ilyen előzmények után, és még mindig örülhet, hogy nem lőtték ki mint egy veszett kutyát, ezt követően viszont inkább hőstettei voltak még leszámítva egy incidenst mikor élő embernek hitt egy szobrot és rátámadt.))
Maradjunk annyiban hogy így kissé már árnyaltabb ez az összkép a hőstettei mellett...
"Ellenkezőleg! egy országban még senki nem látott embereken kívül mást, (legföljebb állatokat) isteneket meg főleg nem..."
Az Olümposzon kik laknak?
"Az asszociáció, a képzettársítás egy más tészta.."
Olvasatról van szó, nem képzettársításról.
"Nem szabad egy szó látszólagos jelentéséből a gyök eredetére vonatkozó következtetéseket levonni, mert könnyen lehet, hogy a szó/gyök látszólagos jelentése már valamilyen hozzáadott jelentés."
Mintha csak én mondtam volna.
Ezért jelent eredendően a HaR gyök erőt, hatalmasat, urat.
Egyenesen következik ebből az úrság, ország jelentés. Nem véletlen, hogy mások máshol ezt a jelentését hasznosították.
"A hármas halom (a mi szimbolikánkban) vitatott jelentésű, valaki a Golgotát látja benne, van aki a Mátra-Fátra-Tátra jól hangzó hármasságát, mások koronázási dombot vélnek benne fölfedezni, megint mások ország jelentést tulajdonítanak neki. "
Akik nem járatosak a szkíta-hun írásban, nem várható el más tőlük csak a bizonytalanság.
V. Géza többirányú bizonyítása egyértelmű ebben a kérdésben.
Azt írtam eredetileg hogy abban sosem lehetünk biztosak hogy a ma használt uralkodó szó bármire az *ELSŐ szó a megnevezett dologra. **Lehetséges hogy volt már korában egy azóta divatból kiment ***TELJESEN MÁS hangalak/szó a megnevezésre.
Mondom ÉRTELMILEG !!! egyértelműen kötődik a szem a fényhez hiszen egy fényérzékelő szerv. Értelmezd már hogy mit mondok ! Ez nem hangtani kötődés, épp ezt írtam le hogy a két dolog nem összekeverendő.
A szem igen kötődik ÉRTELMILEG !!! a látáshoz, a fényhez, a képalkotáshoz, a formája okán a gömbölyűséghez meg ami még épp eszünkbe jut logikusan róla. De ez nem hangtani kapcsolat, mert az egy hasonlat okán születhetett meg.
Pont erre hívom fel a figyelmet már annyiszor hogy sokan összekevergetik a szó mögötti értelmezéseket a valós létező konkrét hangalak okával.
A szemben fényérzékelő sejtek vannak, azaz ilyen hülyeséggel ne jöjjünk már hogy nincs köze a fényhez, de nagyon is van hozzá köze ÉRTELMILEG !!! . Ugyanakkor ez jelen esetben nincs hatással a valódi hangalakunk okára. A két dolog nem keverendő össze természetesen...
"Na de abban viszont sosem lehetünk 100 százalék biztosak hogy a ma uralkodóan használt hangalak lesz pont az első megnevezése."
Ez igaz, de az eredeti hangalak nem állhatott távol a maitól. Különben nem lehetne felismerni a hangok jelentését.
"A PIRO---TŰZ jut eszembe mint példa ahol a feltehetőleg ősibb megnevezést felváltotta egy másik hangalak idővel..."
E két gyök merőben más megközelítéssel épült föl, akár egymással egyidőben is megtörténhetett két különböző területen, ennek semmi akadálya. (A két terület lehetett egy nyelvterület is. A két gyökököt alkotó hangok jelentése jól megfelel más gyökökben található azonos hangok jelentésével...)
"Az érzékszerv SZEM természetesen nyilvánvalóan értelmileg erősen közösíthető a FÉNY szóval, hiszen egy fényérzékelőről beszélünk."
Dehogy kötődik! Semmi köze hozzá. Ezen az alapon a lát-áshoz inkább kötődne, mert a szemünkkel látunk. Sőt, a figyeléshez, őrködéshez és mindenhez köthető, amit látunk. A fát is látjuk, meg az utat is, a hegyeket, állatokat, stb... Hozzáteszem, a szem nem elsősorban fényérzékelő, hanem mindenek előtt képalkotó szerv. - ha már belekevered ezt a szót ...
"Árész/Mars hadakozós istenek és nagyjából pont ugyanazok. Targaitaosz esetén több helyen is úgy hivatkoznak rá magyar és nemzetközi írások is hogy a harag és háború megszemélyesítője és funkcióját tekintve Áresz/Mars szerepét tölti be."
Árész nem Targitaosz! Qrva nagy a különbség közöttük. Sem a név, sem a viselkedésük nem egyezik. Aki ezt állítja nem ismeri a mitológiát, vagy szándékosan von párhuzamot közöttük.
Nem kell minden marhaságot készpénznek venni, érdemes inkább utánajárni...
"Az első 4 név meg jó eséllyel ugyanaz a személy, akit a szkíták ősapjának tartanak és a görög források is Hérakleszt tartják annak aki HERcules, és minden bizonnyal Hargita is éppen ugyanez. "
Inkább csak az első kettő ugyan az.
Héraklész görög félisten volt, nem ősapa, hanem az istenek "játékszere". A harag távol állt tőle, és - noha háborúskodott is - nem a háborúk, hanem egyéb tettei okán lett hős. Lásd 12 próbatétel. Általában elmondható, hogy az igazság oldalán állt.
A római mitológiába komplett görög mítoszokkal együtt személye is átkerült., de ott már a római kiejtésű Herkules néven ismerték.
Árész mind közt kakukktojás, mert róla semmi jót nem lehet elmondani, kifejezetten a vérengzést, gyilkolást, a felfordulást kedvelte, semmilyen pozitív jellemvonása nincs.
Thargitaoszról tulajdonképp nem tudunk semmit azon kívül, hogy a szkíták saját ősapjának tekintik.
A görögök általi azonosítása Héraklésszel pusztán a félistenségére, illetve hősiességére vezethető vissza, mintegy hasonlatként értelmezve ezt a párhuzamot.
"HARgita/HERaklesz/HERcules hármas már nyelv szempontjából és hangalak szempontjából is megkerülhetetlenül hasonló,"
A hangalak csak a gyök szerint egyezik/hasonló, a többi már nem. Nyelvi szempontból ez az egyezés helyénvaló, de a további toldalékok már különbözőséget mutatnak.
"és az vitathatatlan hogy Hercules egy igazi HARcos volt és igen is nagyon sok köze volt a hadakozáshoz/harcokhoz."
Nem tudom, ezt honnan veszed, mert Herkules a római panteonban a sport és az utazás istene volt.
Kapcsolatba hozzák egy korábbi római HERCTUM nevő védőszenttel, aki szintén nem a harcról volt híres...
A görög mitológiában Árész volt a háború istene, a rómaiban Marsnak jutott ez a szerep.
Igen, a számolás/szemelés rekonstruálása teljesen észszerű lehet ebben a formában. Mondhatni egyfajta hihető megközelítésnek.
A SZEM (érzékszerv) dologhoz annyit hogy minden bizonnyal erre igen korán lennie kellett valamilyen szónak a megnevezésére. Na de abban viszont sosem lehetünk 100 százalék biztosak hogy a ma uralkodóan használt hangalak lesz pont az első megnevezése.
A PIRO---TŰZ jut eszembe mint példa ahol a feltehetőleg ősibb megnevezést felváltotta egy másik hangalak idővel...
Valóban lehetséges az összefüggés a SZEM és a SZÁM között. De hogyan?
A SZEM szó valószínűleg igen korán megszületett, s a látás szervére értették.
A gabonafélék magvai alakilag hasonlóak a mi szemünkhöz, ez ihlette a képzettársítást és így kapott a szem egy hozzáadott "mag" jelentést, amit idővel minden apró gyümölcsre kiterjesztettek, pl a szőlőre is. A nagyobbakat azonban már nem nevezték szemnek, noha sokszor használjuk az egy szem alma, sőt az egy szem gyerek megnevezésére is, de itt már az "egy szem" darabszámot jelent.
A számolás is úgy kezdődhetett, hogy a gyümölcsöket/vagy tárgyakat szemenként/darabonként egymás mellé tették, szemelték, azaz számolták. (egy szem szőlő, meg egy szem szőlő... ). Így egy második hozzáadott jelentés társult a szóhoz: Szem (látás szerve) » 1. szem (gabona magja) » darabra vonatkozó köztes jelentés (egy szem) » 2. szám (mennyiség)
Igen a HERGEL a szó felizgat értelmében végül is valaki "HARAG"-olása, haragítása.
A "dühít/feldühít" rovatban van még héber HIRGÍZ . Aztán érdekes szó a svédeknél : FÖR-ARGA szó, nem kötőjeles azt csak én írtam így, mert oda való még egy H hang és így szinte nyelvünkön kiolvashatóvá válik a FÖLHAR(a)GA , akit fölharagítanak ugye.
Aztán még a német "ärgern" is elhagyta már a H hangot. Már az antik görögben is van (H)ORGIZO dolog.
Maori nyelvnek még van jó pár szava, ebből ami érdekes lehet : kilométeres szavak, de benne rejlik a "kaiawHERANGI" vagy épp a "whakaHARANGirangi" különítményekben...
De így megint összekeverjük az értelmezést és az etimológiát. A kettő nem ugyanaz és nem feltétlen átjárható. Ősnyelvi értelemben minden szónak van konkrét hangalakja , amelynek meg mindig van egy (néha több) konkrét oka , hogy éppen úgy hangzik egy szó ahogyan. Ennek így is kell lenni, mivel ez biztosítja hogy megértsék egymást az emberek. Ez így tud működni.
Az érzékszerv SZEM természetesen nyilvánvalóan értelmileg erősen közösíthető a FÉNY szóval, hiszen egy fényérzékelőről beszélünk. Még szép hogy logikailag összefügg. De ettől függetlenül a hangalak akkor sem ebből van meg. Lehetne épp ebből is, de valahol valakik máshogyan döntöttek.
Egy szóba gyakorlatilag lehetetlen egyidőben egyszerre a megnevezett dolog összes lényeges tulajdonságát és jellemzőjét belesűríteni, így az adott konkrét szó ezekből kiválaszt egy-két ilyet, a többi óhatatlanul kimarad belőle. De erre is van megoldás ha igény van rá, akkor lehet új szót képezni más gyökérszavakból. Ugye erre rengeteg példánk is van hogy egyazon dologra több különböző úton alakult szót is használhatunk.
A két SZEM főnév szorosan összefügg, bizonyos termények szemei kísértetiesen hasonlítanak tényleg egy érzékszerv szemre, ezen okból simán indokolható a hangalak egyezősége, itt egy egyszerű találó hasonlattal élve született meg az a szó ami már amúgy is létezett.)) Csak bővült az értelmezése...
"Csakhogy itt az Isten, az istenek lakhelyéről van szó!"
Mert Te ezt így gondolod. De mi erre a bizonyíték? Semmi...Ellenkezőleg! egy országban még senki nem látott embereken kívül mást, (legföljebb állatokat) isteneket meg főleg nem...
"A szentkorona egyértelműen ezt az olvasatot adja."
Az asszociáció, a képzettársítás egy más tészta... Ebből nem lehet a gyökök jelentését magyarázni, mert teljesen félrevezető.
"Valamint Ninhurszág az "ország anyja". A hurszág itt világosan a sumérok földjére, a sumérok országára utal. Az ő földjük istennője."
Ez a "fordítás" erősen kérdőjeles, és semmi nem utal a sumerek országára, mivel a hur-ság - a HUR gyök jelentéséből fakadóan - inkább nagy-ság, semmint ország.
A hegység (HURSÁG) is ennek megfelelően "nagy-ság", hiszen a látvány (hatalmas) önmagáért beszél.
Ezt igazolja az Istennő másik két neve: NIN-MAH, ahol a MAH jelentése szintén 'nagy', illetve 'mag-as', így a NINMAH jelentése: magas(ságos) nő, vagy nagy nő, azaz Istennő.
A DINGIRMAH névben ugyan ez a gyök fordul elő. (Dingír az isteni jelző, mah pedig nagy, magas. Dingirmah=nagy isten)
Ugyanakkor lehetséges, hogy a HURSAGhoz a későbbiekben ország jelentés is társult, de eredetileg nyilván a "nagyság" volt a szó jelentése, hiszen a hegy (HUR)=nagy/magas.
Ninhurság eredeti neve is a „Ninurta hőstettei” mítosz szerint Ninmah volt, és a fia változtatta meg Ninhursag-ra.
Elképzelhető, hogy - mikor a HURSÁG országot is jelentett már - kapta a NINHURSÁG (Ország nője) nevet, de ezt semmi sem igazolja.
Ellenkezőleg! A legendákban anyaistennő, istenek anyja, mindenek szülője, vegetáció istennője, stb. minőséget képvisel, azaz nem korlátozódik egy területre/országra a hatásköre.
Ország jelentés egyáltalán nem kapcsolódik sem funkciójához, szerepéhez, sem pedig a nevéhez még akkor sem, ha történetesen a HURSÁG szó ország jelentést is kapott.
Mi ebből a tanulság?
Az, amit oly sokszor elmondtam: Nem szabad egy szó látszólagos jelentéséből a gyök eredetére vonatkozó következtetéseket levonni, mert könnyen lehet, hogy a szó/gyök látszólagos jelentése már valamilyen hozzáadott jelentés. Ebben az esetben úgy fest, hogy nem is az első, hanem a második hozzáadott jelentéssel találkozunk.
Az első volt a hegy, amit a nagysága indokolt, a második az ország, amit a hegyek határolnak.
Nem vitatom, hogy a két szó (hurság-ország) közt van "áthallás", látszólagos azonosság, sőt, ha a két szónak valóban van azonos jelentése mindkét nyelvben, az eredet mégis szembetűnően különböző lehet. Ugyanis a HUR gyök nem azonos az OR gyökkel, ez már első látásra is kiderül. Két hang is különbözik, ami már erősen megkérdőjelezi az etimológiai rokonságot.
A hármas halom (a mi szimbolikánkban) vitatott jelentésű, valaki a Golgotát látja benne, van aki a Mátra-Fátra-Tátra jól hangzó hármasságát, mások koronázási dombot vélnek benne fölfedezni, megint mások ország jelentést tulajdonítanak neki. Az biztos, hogy a K-M - mint országunk területe - hegyekkel van körülvéve...
Az is könnyen elképzelhető - s ennek van is realitása -, hogy a sumer HURSAG (hegység) szónak az átvitt értelme (az ország) fogalmazódik meg.
