Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól.
Ha valaki végigolvasa legalább tisztába lesz a parlamentális demokrácia felépítésével, annak müködésével és a hatáskörével. Az független intézmények müködését is tanulmányozhatja. Gondolom, hogy ezek után nem Orbán lesz a felelös, ha a WC.-nénit elbocsájtják, mivel a ME és kormány hatásköre és jogosítványai is ott áll feketén-fehéren.
Nem beszálve az állam müködésével valamint a polgárok jogaival és kötelességével. Azért húsz év után ídeje volt egy olyan dokumentum, ami nem egy bonyonyult jogi szöveg és mindenki megértheti aki elvégezte az áltaánost. A hossza meg senkit nem akadályoz meg abban, hogy elolvasa azt a 27 oldalt.
Akit meg részletekben érdekel egy-egy bekezdés az megnéheti a hívatkozott sarkalatos törvényt, ami jogásznyelven irott.
Én egy kevés olvasás után a végén folytattam. Úgy néz ki még nem mindenki ért a végére, pedig remekül lehet csámcsogni azon, hogy az igennel szavazók nevét is tartalmazza a törvény. Egyébként logikus. Név szerint vállalják!
Eddig " jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv" volt, de igazad van, ez már a fasizsmus skezének betett lába, mert mi van, ha ugye a Dunábalövési Bizottságot nevezik ki önálló szabályozási szervnek?
"A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának - illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít." - a Fidesz szerdán nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetének "Szabadság és felelősség" fejezetében olvasható mondat szerint külön törvényben meg lehet tehát teremteni a gyerekek után járó szavazat feltételeit."
Csak ezzel aláássa mindazt, ami azalatt keletkezett.
Utána azt írja, hogy az 1990-ben megválasztott Országgyűléssel állt helyre nemzeti önrendelkezésünk. Csakhogy annak megválasztásáról, a választáson induló pártok szabályozásáról még 1989-ben döntöttek...
Hm, ez viszont így érdekes lesz, mivel ha jól tudom az eddigi kétharmados törvények nem a jelen levő, hanem az összes képviselőre vonatkoztak... Biztos így akarják elejét venni a tömeges távolmaradásnak/kivonulásnak. Igaz eddig ebben pont a fiúk jártak élen.
Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet
A Kúria tagjait ezentúl a "Nagyságos", a minisztereket a "Kegyelmes" , az államtitkárokat pedig a "Méltóságos" megszólítás illeti meg. Az "Őfőméltóságú" megszólítás pedig kötelezően alkalmazandó a miniszterelnök esetén. Miként azt ezeréves ősiségünk megköveteli.
(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.
Legalább kecske is jóllakott, káposzta is megmaradt. Gondolom, ez vonatkozik pl. a címeres zászlóra vagy a Kossuth-címerre.
