Az 1990-es VB-n is a legtöbb meccset láttam. Hogy mire emlékszem? Két dologra összesen.
Az egyik, hogy akkoriban az Interben három német, a Milanban három holland játszott (a többiek az akkori szabályok szerint kötelezően olaszok voltak), és volt a San Siróban egy német-holland meccs. A másik, hogy Caniggia az elődöntőben tök feleslegesen kézzel húzott le egy labdát, sárgát kapott, nem játszhatott a döntőben.
Ja, és mintha akkor vezettett volna Vautrot 23 percig valamelyik meccs hosszabbításában egy félidőt, aminek hatására '94-ben bevezették, hogy táblán felmutatják, hogy mennyi lesz a hosszabbítás.
Hát én egy a területet átadó, masszívan védekező angol csapatot láttam, meg egy töketlenül próbálkozó, mezőnyben nagy fölényt kialakító, de azzal kezdeni semmit nem tudó olaszt, mindkét oldalon középszerű teljesítményekkel. Kivéve a támadókét, mert az katasztrofális volt. Nekem az egy gyenge közepes meccs volt, de mindenkinek mások az elvárásai. Én az első két kör óta csak a germán-akhájt élveztem.
Az oddsokat nem az esélyek vagy statisztikák alapján határozzák meg, hanem aszerint hogy mire mennyien fogadnak. Ez csak azt mutatja hogy a fogadók többsége hülye és nem ért hozzá. Persze ha nem így lenne nem élnének meg olyan jól olyan sokan belőlük.
Dehogynem! Az angolok csak nyomozták a zsugát - kétharmad-egyharmad labdabirtoklási arány -, Pirlo zseniálisan irányított, a tizijét is még jó ideig emlegetik, De Rossi is kurva jó volt - igaz, kihagyott egy ordító helyzetet, és most nem arról a kapufáról beszélek, amit 25-ről kapásból vert. A játékukban ezen a tornán nyoma sincs annak az impotens játéknak, amit négy éve a Donadoni játszatott velük. Nekem tényleg elég ennyi. :)
Nekem az a furcsa, hogy a kieséses szakaszban a döntetlenre mindig ilyen 3 fölöttiek az oddsok. Mondjuk nem baj, tegnap is sokat nyertem vele, remélem ma sem lesz másképp;)
Az olaszok nem öltek meg semmit, legfőképpen nem kombinatív és látványos játékkal. Ugyanolyan impotensek voltak, mint az ellenfeleik, sikeresen megölték a saját játékukat. Megérdemelten jutottak tovább, mert a tizenegyesek is hozzátartoznak a játékhoz. Nekem mindig hiányérzetem van, ha így dől el a továbbjutás, de ez ízlés kérdése. mint ahogy, hogy kinek tetszett a meccs, kinek nem. Irígyellek, hogy Neked igen.
Viszont az elég groteszk, hogy az olaszoknak egész korrekt kis esélyük van arra, hogy összesen egy megnyert meccsel jussanak EB-döntőbe.
Nekem azért tetszett, mert az olaszok látványos és kombinatív játékkal megölték az angolokat, noha a számtalan helyzetükből egyet sem tudtak értékesíteni. A tizenegyeseket meg egyáltalán nem tartom orosz rulettnek. Vajon véletlen az, hogy a németek szinte mindig megnyerik a tizenegyespárbajt, az angolok pedig szinte mindig elbukják? Mert ilyenformán az is lehet véletlen, hogy a németek szinte mindig legalább a négy közé mennek - rengetegszer döntőbe is -, az angolok pedig szinte sose.
