Egy pici fejtörővel zavarnálak Titeket Mátraderecske esetleges Árpád-kori templomával kapcsolatban:
A témával foglalkozó írások döntő többsége szerint a falu első ismert említésével az 1332-27. évi pápai tizedjegyzék sorai között találkozhatunk "de Reske" névalakban. Ha elfogadjuk, hogy az említés Derecskére vonatkozik, akkor a falunak ebben az időben már rendelkeznie kellett templommal, melynek plébánosa 1335-ban 3, illetőleg 1 garast fizetett be adóként, a megelőző évekből viszont nincs adat.
Feld István (ld.:Feld Isván: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok. In: Agria XIX. szerk.: Bodó Sándor. Eger, 1983., 119. old.) szerint viszont ez az utalás igazából Recskre vonatkoztatható.
Recsk Szent György emlékére szentelt temploma, illetőleg magának a településnek a neve "Reck", "Rekch", illetőleg "Rechk" alakban valóban szerepel az összeírásban és Feld álláspontját támaszthatja alá, hogy Domonkos nevű plébánosa 1333-ban 4, míg 1334, ben 11 garast adózott, azonban abban az évben, amit Derecskére szokás vonatkoztatni, nincs adat, hogy fizették volna a tizedet. Meg kell azonban említeni, hogy 9 további település kapcsán szintén csak 1335-ből származik adat korábbról nem, míg Recsken kívül még két település szerepel, amelyek szintén csak 1335. előtt fizetett adót, azt követően - az okirat tanúsága szerint - viszont már nem. Ezen okból tehát nem következik, hogy "de Reske" valójából Recskre vonatkozna,
Feld viszont nem ad magyarázatot arra, hogy miért nem fogadta el Győrffy György, illetőleg a névalakokat megfejő Ortvay Tivadar álláspontját, hogy ez Derecske első említése.
Zárójelben jegyzem meg, hogy a biztosan Recskre vonatkoztatható névalakok végén mássalhangzó áll, míg a bizonytalan megítélésűnél az "e" magánhangzó szerepel, ami az irányba mutathat, hogy két külön település említésével állunk szemben.
Ezt támasztja alá a népi emlékezet is, amely úgy tartja, hogy a falunak volt középkori temploma, ami nem a jelenlegi helyén, hanem a község Mátraballa felőli végében, pontosabban az ún. Szép-kereszt környékén állt, ám az elpusztult és egy biztonságosabb helyre építették az újat. (A jelenlegi, Fájdalmas Szűz-nek szentelt templomot 1775-ben kezdték építeni, de egy 1696-ban kelt okirat arról szól, hogy ekkor egy három szentéllyel ellátott, négyszög-alakú kövekből épült temploma volt a településnek, azt viszont nem jegyezték fel, hogy a középkori templom pontosan hol állt. Egyébiránt ezen régi templomot Szent Ferenc tiszteletére szentelték.)
Emellett említést érdemel, hogy a vasút 1888-es kiépítésénél a Tanka-lápánál (a Szép-kereszt környéke), amit úgy tartanak, hogy a falu ott állt eredetileg kemencehelyeket találtak, de szakképzett régészek hiányában ez nem került megfelelően dokumentálásra.
Mindezek figyelembevételével a tavalyi évben terepbejárást végeztem a Szép-kereszt, a Tanka-lápa, illetőleg az egykori, mára elpusztult szomszédos település, Tadonya által közrefogott területen, amit Mester-rétnek neveznek. Ennek során a Szép-kereszt és Tardonya közötti, Derecskéhez közelebbi hajlatban nagy mennyiségű késő Árpád-kori kerámiára bukkantam.
Még egy adalék a területtel kapcsolatban: a XX. század elején szántás közben koponyákat fordított ki az eke a földből, de a pontos helyre már senki nem emlékezett.
Mindezek figyelembevételével böngésztem a Google Earth programot és ezt találtam:
Örvendetes, hogy látogathatók ezek a műemlékek, korábban, sokszor találtam magam zárt ajtók előtt, és ez akkor is bosszantó volt, ha nagyon sok pozitív példát is említhetnék.
Most kaptam az információt, hogy "2007. január 1-től a templom látogatható. Azóta már nagyon sokan látogatták. Élő zene koncertek is voltak. Ez év júliusában is lesz."
Köszönöm a református lelkész úrnak a pontositást.
"Pusztamonostor bencés monostorának maradványai a 19. század első felében még látszottak. Pusztulásáról megbízható adatok nincsenek." - írja a wikipedia.
Nagyon beindultál! Egy időben ez volt a kedvencem a régi templomok közül (de a top10-ben szerintem még most is ott van). Szépek a képek erről a kis gyöngyszemről. Köszönjük!
Tarnaszentmária. A jelenlegi országterületen a legrégebbi templom, ahol a mai napig szertartásokat tartanak, azaz működő templom. Épp tegnap este is pont akkor sikerült hívni a gondokot, mikor mise volt. Aztán visszahívott, teljesen ismeretlenül. Kalapot le előtte. Mára megbeszéltem vele egy időpontot, és bejuthattunk ebbe a csodálatos kistemplomba.
Az épület a Sirok-Egerszólát-Verpelét felé felé hármas útkereszteződésnél egy kiemelkedés tetején áll, így bárhonnan közelítjük meg Tarnaszentmáriát, el sem lehet téveszteni. Az Árpád kort hűen idéző keleti részét az idők folyamán nyugat felé bővítették - a nyugati falban még mindig ott van a két eredeti oszlop - és elkészült a kőből való toronysisak is, mely szintén nem mindennapi.
Belül két dolgot tartok fontosnak kiemelni: a hajó északi és déli falán lévő oszlopok és a két részből álló apszis. Az ismertető szerint az apszis első része - ahová két szürke oszlopk közt lépünk be - a purgatóriumot jelképezi, míg tovább haladva - a két vörös oszlop között - a mennyországba, azaz a főapszisba juthatunk be. Falfestmények nem maradtak fenn, a hajó északkeleti oldalán találtam némi maradványokat, ahol alig felismerhető díszítések maradtak fenn. Itt található továbbá a Kárpát medence legkisebb altemploma.
A képek. Az első délről - némi légvezetékkel súlyosbítva.A második keletről, az apszis felől. A harmadik a toronysisak délnyugatról. A negyedik a ahajó északi oldalán lévő egyik oszlop lábazata. Az ötödik a nyugati oldali egyik oszlopfő a karzaton. A hatodik az apszist ábrázolja a hajó közepéről. A hetedik az altemplom keleti része (három képből raktam össze, túl közel volt), a nyolcadik az altemplom északi része.
További képek a már korábban feltett picasa oldalon :)
Ha jobban meggondolom, a várak-várromok szeretete nálam a túrázásból alakult ki, a gyalogtúrából, hiszen útbaestek:) A templomok, az nem túl régi dolog, de -hozzád hasonlóan - igyekszem pótolni a lemaradást. Ki tudja, mit hoz még a jövő :)
Én (is?) későn é(b)r(ed)ő típus vagyok, pedig mennyi szép helyen jártam már korábban. Most megpróbálom újra bejárni azokat is. - A gyerekeim is jobban értékelik jelenleg a várakat, várromokat. :-)) (Ez az élet rendje?)
Nem bizony. Nyolcadik után egy kerékpáros vándortábor résztvevőjeként talán voltam is Hidegségen, arra emlékszem, h áthaladtunk rajta Sopron felé, de a templomra nem emlékszem. Persze akkor más érdekelt, a műemlékek sokaságát nyűgnek éreztük. Nagy marhaság volt, de hát kamaszok voltunk...
Ezt ismeritek?
