Dühödt vagdalkozása minden morális mértéket elvet, amikor „az ősi magyar virtus” nevében lényegileg kitessékeli Magyarországról a magyar állampolgárok tízezreit. Morvai Krisztina szépnek és kívánatosnak tartja, hogy az ANTISZEMITIZMUS (csupa nagybetűvel!) és fasizmus érintettjei félelemben éljenek saját hazájukban, sőt – továbbmenve ennél – szépnek tartaná, ha „becsomagolnák legendás bőröndjeiket” és bőröndöstül távoznának innen mielőbb.
Nem olyan biztos, a Jobbik szavazótáborában szerezhetett pluszpontokat ilyen megnyilvánulással, növelhette esélyét, hogy bekerüljön az "Utáljuk egymást és az Uniót"-frakcióba. Az a kérdés, a pártvezetés kínosnak tartja-e az esetet?
Morvai addig okádja a förmedvényeit, míg végül már a legagymosottabb jobber számára is vállalhatatlan lesz, akkor pedig majd kitalálják, hogy Morvai MINDIG IS az ellenség beépített provokátora volt. Így szokott ez lenni.
Akkor Morvai miért nem inkább a közbiztonsággal és a szociális helyzettel kapcsolatban ragad tollat, ahelyett, hogy Szimon Pereszt meg bőröndöket emleget?
Amúgy pedig meg tetszik tudni mondani, mi köze van az 50 év "kommunizmusnak" és a rendszerváltás utáni bőröndöknek Szimon Pereszhez mint főnökhöz, meg ki tart túszként kiket?
1. Az egyetem nem pusztán informatív oktató intézmény, hanem egyúttal szellemi műhely is. A fent idézett megszólalás belefér-e az ELTE szellemiségének kereteibe?
2. Önök – mint a nagytekintélyű és patinás intézmény vezetői – személy szerint osztják-e Morvai Krisztina nézeteit és értékítéletét a magyar zsidóság megfélemlítésének kérdésében?
3. Jó kezekben látják-e a diákok képzését egy ilyen szellemiségű oktatóval a katedrán?
4. Elvi-etikai kérdés: ha a bíró leveti talárját, megkergethet-e az utcán egy romát, vagy magánéletében is a hivatásához méltóan kell viselkednie? Ennek analógiájára: - magánemberként – megfélemlítheti-e a zsidóságot az egyetemi tanár, ha lelépett a katedrája magaslatáról?
5. Kérdéseink nem a munkáltatói felelősség körében vetődnek fel, hanem elsősorban az ethosz és a morál megközelítésében. Ebben a megvilágításban utolsó kérdésünk: foglalkozott-e az ELTE Etikai Bizottsága evvel az üggyel? Nemleges esetben tisztelettel kérjük Önöket, szíveskedjenek intézkedni a belső vizsgálat elrendeléséről.
A Pasztell Munkacsoport felhívásában olvashatók az alábbiak - most láttam meg én is:
Kedves Barátunk,
Botrányos hangvételű írást publikált az Élet és Irodalom november 14-i száma Morvai Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karának docense tollából, melynek másolatát tájékoztatásul sorainkhoz csatoljuk. Tudomásunkra jutott, hogy Morvai Krisztina nézeteitől az ELTE Jogi Karán tanító dékán-helyettes elhatárolódott, és a Kari Tanács is foglalkozott az üggyel.
Fontosnak tartjuk, hogy a hazai demokratikus értelmiség megmozduljon, hallassa szavát és
TILTAKOZZON
az ártalmas és emberellenes megnyilvánulás ellen valamennyi jóérzésű magyar állampolgár nevében. Ennek jegyében nyílt levéllel fordulunk az ELTE rektorához, dékánjához és etikai bizottságához, hogy Morvai Krisztina pálya-alkalmassága kérdésében megalapozott és a nyilvánosság előtt megindokolt döntés szülessen.
A nyílt levelet sajtóorgánumok útján szándékozunk a nyilvánosság elé tárni, és bízunk abban, hogy a nyilvánosság elé kerül majd a rektor úr és a dékán úr válasza is.
Kérünk, ha egyetértesz a mellékelt nyilatkozattal, nyomtatott betűkkel írd fel a neved, a névaláírásod után pedig hitelesítsd azt személyi számod feltüntetésével is. A nyomaték kedvéért célszerű lenne, ha megjelölnéd a foglalkozásodat. E-mailben történő aláírásokat is elfogadunk, ha azt "s.k." (saját kezű névaláírás) megjelöléssel látod el. Elektronikus postacímünk:
Amit Morvai Krisztina hirdet, azt egyetemi katedrájának magaslatáról teszi, akkor is, ha az intézmény falain kívül történik a megszólalás. A külső szemlélő számára ő – mint az ELTE vezető oktatója – az egyetem szellemiségét jeleníti meg, nem csak a tanórákon, hanem minden egyéb nyilvános fórumon is.
Fél évszázaddal ezelőtt többszázezer magyar halottja volt a Morvaiéval egy tőről fakadóan emberellenes, mérgező teóriának. Mára ebből tanult az utókor, és ilyen nézetekkel a művelt világban már senki sem lehet hiteles közszereplő. Egyszerűen kiközösítik.
