Keresés

Tovabbi erdekes bizonyitekokra lehet akadni a negydimenzios hullamokkal kapcsolatban,

Mert ugye az E=hv vagy E=hf {kinek hogy tetszik} egyenlosegnek az elektronra is ervenyes kell hogy legyen ha az elektromagneses kolcsonhatas szimpla diffrakcio, es a hullam energiajat valojaban a hullamhossza adja meg {racstavolsag.}

Marpedig az elektron terido{4d} hullamhosszat eddig igy szamoltam:

fi=atan(fi)

b=c/sqrt(cc-vv)   vagy b=1/sqrt(1-vv/cc)

l(debroglie)=h/(mvb)

l4d=l(debroglie)*sin(fi)

Ennek a negydimenzios hullamhosszank valahogy koze van az energiahoz. De hogyan irhato ez fel?

A fi teridoiranyu negydimenzios hullam ido-metszete l=l4d/cos(fi). Ilyen hullamhosszu fenynek az energiaja E=hf ha f=c/l. {a fenynel a ter- es ido-iranyu hullamhossz ugyan akkora!}

A kapott energia pontosan E=mccb vagyis az elektron teljes energiajanak felel meg. Az E=hf egyenlet az elektronra is ervenyes, ha negydimenzios hullamokkal irjuk le.

Marpedig ez egyszerubbe tesz mindent, tehat ez a helyes ut.

Ja, es amig a hullamoknal a hosszkontrakcio egy kovetkezmeny, addig a reszecskeknel egy ismeretlen eredetu bemeno feltetel.

Nagyon nem mindegy.

Nagyon erdekes a Lorentz-kontrakcio ezen levezetese, de ezt forditva is fel lehet irni. Mozoghat a teridoben egy oszcillator-sokasag, es az is felepithet ilyen hullamokat a teridoben, a fenysebesseg allandosagara alapozva a mozgasukat.

El lehet valamifelekeppen donteni, hogy melyik a helyes? Nos igen.

Amikor egyetlen elektron mozog a teridoben, ott BIZTOSAN nem mozog oszcillator-sokasag. Meg az eter feltetelezesevel sem kapunk ilyen sokasagot.

Jelenleg a hullamleiras latszik az elsodlegesnek, a reszecskek csak kovetkezmenyek. Hullamcsomagok es interferenciahelyek.

Az emberfia azt hinne, hogy az a regi modulacios szamitas teljesen rossz. Nos nem.

Az is csak egy masik nezopontbol mutatja ezeket a negydimenzios hullamokat.

Abban hiszel, amiben akarsz.

Visszamehetsz az 'igazi' tudomany forumra, es leirhatod meg szazszor azt a szot, hogy kvark.  Az am az izgalmas tudomany.

Ha belekezdtel, akkor fejezd is be.

Engem is erdekel.

Egy egyetemi tanar nem fog veled szobaallni, egyetlen okbol, mert nem a megfelelo kifejezeseket fogot hasznalni, igy elbeszeltek majd egymas mellet.

En ki tudok szamolni neked sokmindent, de nem emilben, hanem itt a forumon.

A legtobb amator ugyan ezt az utat vegigjarta mar. Osszefuggeseket fedezel fel, es nem tudod eldonteni, hogy ezt ismerik vagy nem. Ez legtobbszor spanyolviasz, hiszen komoly megszallottak foglalkoznak a temaval mar majdnem 100 eve.

Azzal a tudassal, amit amatorkent osszeszedel, nem nagyon lehet ujjat felfedezni. De hatha. Kezd el.

Sziasztok!

Nos új lennék itt, s nem is akarok zavarni, de...

Szóval engem mindig is érdekelt az elméleti fizika.

És rengeteg feltevésem, elméletem van. DE mivel nem akarok se vitát kirobbantani, se a saját tudatlanságom bugyraiba elszégyenleni magam, így keresnék egy olyan embert, akivel megoszthatnám a fiktív, igencsak hiányos elméletem. DE csak olyan embert keresnék, akinek van türelme hozzám, és elméleti fizikus. Gondoltam, hogy bemegyek egy egyetemre, s beszélek egy két tanárral, professzorral, de (ugye mindenki magából indul ki) tuti, hogy elzavarna.

Bevallom sok fantázia van benne, sok feltevés, de ha visszanézünk pár 100 évet, akkor a repülés is fantázia volt csak...

28 éves vagyok, s villamosmérnök. Ezt csak azért biggyesztettem ide, hogy nem gyerek vagyok, nem a minimaxról akarok beszélni...

Szóval, ha lenne olyan, aki szívesen filozofál egy új látószögben, nyitott az újra, (valószínű badarságokra) írjon emailt.

Az a baj, hogy egyedül nehéz kitartóan számolgatni, s összefüggéseket keresni.

Aki ír mailt, kérem pár sorban mutatkozzon be.

Köszönet:

Misi

Ne haragudj, ezt nem hiszem el. Az eros kolcsonhatas egy jol megalapozott elmelet.

Persze eszem agaban sincs leirni hogy kell kiszamolni a tomeget.

luzerek lol

http://www.iquilezles.org/apps/shadertoy/

forditas= alt-enter

 Itt van amirol az elobb irtam. Ket szemben halado hullam kozti osszes hullam{n=100 db} kialakit a teridoben egy hullamcsomagot, ami az adott KR-ben nem mozog. A hullamhossz ugy lehet megjeleniteni, hogy ranagyitunk skala=10.0-el, es letiltjuk az alabbi sort:

//amp.y+=cos(fazis);

A ket sebesseg {energia} nem csal v1=-c*0.4 es v2=c*0.4 lehet hanem pl v1=-c*0.3 v2=-c*0.5 is. Az energia kulonbseg a hullamcsomag szelesseget {es hullamhosszat} befolyasolja. Na es a vilagvonal doleset, ami a hullamcsomag sebessege, mivel teridoben van abrazolva minden.

{a szamitas nem komplex szamokkal tortent, csak forgo amplitudoval..}

{Az osszetevok megjelenitesenel az amp.y+=cos(fazis) sort mindig tiltani kell, mert ha nincs interferencia, a komplex hullamoknal az amplitudo minden fazisban 1!}

#ifdef GL_ES
precision highp float;
#endif

uniform vec2 resolution;
uniform float time;
uniform vec4 mouse;

#define pi 3.1415926
float radian=pi/180.0;



void main(void)
{
 vec2 mouse2=mouse.xy/resolution.xy;
 vec3 screen=vec3(gl_FragCoord.xy/resolution.xy,0.0);


 float c=1.0,m=1.0,h=1.0;
 float v1=-c*0.4;//0 -> 1
 float v2= c*0.4;//v1 -> 1
 float b1=1.0/sqrt(1.0-v1*v1/(c*c));    float l1=h/(m*b1*v1);
 float b2=1.0/sqrt(1.0-v2*v2/(c*c));    float l2=h/(m*b2*v2);

 float a1=atan(v1/c);
 float a2=atan(v2/c);
 vec3 p1=vec3(sin(a1),cos(a1),0.0);
 vec3 p2=vec3(sin(a2),cos(a2),0.0);
 l1*=sin(a1);
 l2*=sin(a2);
    



 vec2 amp=vec2(0.0,0.0);
 float skala=100.0;//nagyitas

 float n=100.0;
 for(int i=0;i<100;i++)//n!  hullamcsomag
 {
   float t=float(i)/n;
//t=0.0;//egyik osszetevo
//t=1.0;//masik

   vec3 p3=p1+(p2-p1)*t;//linear interpolation
   float hhossz=l1+(l2-l1)*t;
   hhossz/=skala;
   float k=pi*2.0/hhossz;

   float tav=dot(screen,p3);  
   float fazis=tav*k ;
   amp.x+=sin(fazis);
   amp.y+=cos(fazis);
 }


 amp/=n;
 float amp1=dot(amp,amp);


 if(amp1<0.0) gl_FragColor=vec4(-amp1,0,0,1);
 else        gl_FragColor=vec4(0,amp1,0,1);
}

Mert a vakuum egy kozeg,

Elrontottam, Legalabb ketto..
 

Volt itt regebben egy abra, ahol ket szemben halado hullam a teridoben ilyen interferencia minta hoz letre.

Hogy lesz ebbol idoiranyu hullam?

Egyszerubben, mint barki gondolna. Komplex hullamokkal felrajzolva egyetlen, idoiranyu hullamfrontot kapunk,

Ez megfeleltetheto a nyugalmi tomegnek, hiszen az ilyen hullamokbol allo hullamcsomag nem mozog az adott KR-ben.

Hogy valamit meg is erts abbol, amit itt makogok,  mondom mashogy.,

Az altalad magikusan varazslatos hangzasu szin-erok, amiket a gluonok kozvetitenek, kutyakozonseges elektromagneses erok.

Csakhogy.,,

A ket ero kozti elterest a ket univerzum elterese okozza.

A ket reszecske fenysebessegre gyorsulva egymas korul kering.

Miert pont ennyire? Mert a vakuum egy kozeg, amiben van egy hullamterjedesi sebesseg-limit. 

Tudom, ez a pontszeru valami most latszolag ellentmond az eddig targyalt hullam/mezo keppel.

Gyakorlatilag semmi ellentmondas nincs, talan errol majd kesobb. Az elletmondas csak latszolagos, a reszletek ismeretenek hianya gerjeszti,

Ugy az elejen te is{Aurora502} probaltal itt nem rezgo mezokkel etetni, mikozben a prof a videon egyertelmuen allitja, hogy a ket targyalasi mod ugyan az.

Ez a keringes a lathatatlan masik valami korul nem mas, mint a spin.

Nem maga az elektron forog, hanem mozgasat leiro hullam. A komplex hullam.

Egy igazi fizikus erre csak legyint. Szerinte az elektron nem keringhet , maximum foroghat, akkor meg nem igy kell ezt az egeszet szamolni,

Igenam, csakhogy egy fizikus nem gondol a masik univerzumban keringo arnyek-reszecskere, mert ha ezt teszi, kivagjak, mint..

Az elektron lehet pontszeru, de kering, meghozza a masik univerzumban levo parja korul, ami szamunkra lathatatlen, detektalhatatlan.

Most tessek szamolni ujra.

Assunk melyebbre.

Mi van akkor, ha nem csak a pi mezonnal adodik ekkora nyugalmi tomegtobblet a kotesi energia tipusatol fuggoen, hanem az elektronnal is?

Tudom, jelenleg az elektron oszthatatlan, de most felejtsuk el ezt a szot {ugy 500 evre.}

Ismet kellene egy kiindulasi pont.Legyen ez a magneses momentum. Tegyunk egymas melle egy elektront es a pozitront, es felejtsul el a kvantaltsagot.

A ket reszecske fenysebessegre gyorsulva egymas korul kering. Mekkora a magneses momentum? Az elektronenak az 1/alfa szorosa, a pi-mezonenak a 1.5szerese.

Tudom, biztos veletlen. Nektek.

Nezzuk meg a keringesi frekvenciat, mekkor energiat ad ez, ha elektromagneses hullamokat sugarozna. Mivel E=hf, ez egyertelmuen meghatarohato.

Nos, a keringesi frekvenciabol szamolhato energia 140.05 MeV. A pi mezon tomege 139.57MeV.  {tudom, de a kvarkok igy meg ugy...blalblalblab}

Problema van az elektronnal. Mert...

Elvileg E=mcc, amibol fenysebessegu mozgasra lehet szamitani a nyugalmi tomeggel kapcsolatban. Mint a topikban kiderult, a nyugalmi tomeg tenyleg fenysebessegu {hullam}mozgast rejt, csakhogy idoiranyu ez a hullam. Az anyaghullam idoben es teridoben viszont mindig c-vel halad. {Einstein nagy oromere.}

Nade ha c sebessegnel m(elektron) tomegre a pi mezont kapjuk, akkor hogyan kapjuk meg az elektront es a magneses momentumat? Mar irtam, az ket keringo elektron magneses monentuma 1/alfa azaz 137.035 szerese az elektronenak, tehat ennyivel kell osztani a tomeget, vagy ennek gyokevel a sebesseget. Mivel a masodik uton elvesz a fenysebesseg, ezert maradok az elsonel.

Ekkor az elektron kisebb, pontosan m(elektron)*alfa tomegu elemi reszbol tevodik ossze. Ez az alaptomege, erre jon ra a kotesi energia, ami szinte teljesen magneses energia, ahogy azt Lorentz mar egyszer kiszamolta. Ezt a reszecsket nevezzuk etonnak {iszugyi tiszteletere, hiszen barmikor kivaghat innen minket, ez az o topikja) }.

Ekkor szinte halapontosan megkapjuk a magneses momentumat c sebessegu belsosegekkel szamolva,

Na es mivan a kvarkokkal? Rossz a kerdes.

Milyennek latszik egy elektron, ha a masik univerzumban kering?

Szia!

Úgy gondolom, hogy egy következetes modell csak a kvarkok és gluonok által készíthető. Ugyanis a pion kvarkok kötött állapota. Az a baj, hogy jelenleg a QCD kis energián nem számolható perturbatív módon, és ezért van szükség a pionos effektív modellre. De ez nem az igazság, csak egy kényszermegoldás.

Érdekes, hogy a ro+-nak 630 MeV-el nagyobb a tömege, mint a pi+-nak, pedig látszólag csak az a különbség, hogy a pionban a kvarkspinek ellentétesen állnak, míg a róban azonos irányban.

A masodik esetben nincs mozgas, hiszen a teridoben nem mozog semmi {a mozgas az ido-ben tortenik,}.

De ha igy szemlelem az anyaghullam terjedeset, akkor nem serti Einstein relativitasanak alakovet. Ekkor a hullam nem ugy halad, mint az elso esetben, hanem az csak a hullamfrontja, aminek a metszete megjelenik szamunkra, ahogy halad elore az idonk.

A hullam valojaban a hullamvektor iranyaba "terjedt" a teridoben {lila nyil   (463)}, ami viszon terirany szerint ellentetesen mozog, mint a hullamcsomag. {kek nyil}

Latszik, hogy az elemi hullam itt is ellenkezo teriranyba halad.

Ismet leirom, ez igy nem a helyes megfogalmazas.

Vagy azt irom, hogy az elemi hullam halad, es akkor ugyan arra halad, mint a hullamcsomag. Ezzel az a gond, hogy alatesz Einsten elmeletenek, mert fenysebesseg felett halad a hullamfront. Mint ahogy az elobb irtam, ez jeloli ki a mozgo  KR terkoordinata-tengelyet.

Vagy azt irom, hogy a teridoben az elemi hullamhoz rendelheto 4 dimenzios hullamvektor ellentetes teriranyba all, mint a hullamcsomaghoz rendelheto hullamvektor.

{na ez most igazi hullamvektor}

A hullamvektor kifejezest masra szokas hasznalni a fizikaban, amire en ezt a kifejezest hasznaltam, az a komplex hullamnak megfeleltetheto forgo vektor.

Hogyan lehetne nekikezdeni ennek a rejtelynek?

A kozonseges hullamokkal itt nem sokra megyunk, de szerencsere mar megtalaltak a helyes leirasmodjat a realitasnak: ezek a komplex hullamok.

Ezeket valojaban forgo hullamokkent lehet elkepzelni. Amig a kozonseges hullamok vibracioi vagy modulacioi egyfelekepp jonnek letre, addig itt ketfele lehetoseg van a modulaciora. A hullamok vagy megegyezo iranyba forognak vagy ellentetesen.

Egyezo iranyu forgasnal az egyik vektornak nehezebb utolerni a masikat, mig ellentetes forgasnal hamarabb talalkoznak, a keletkezo frekvencia mindig nagyobb. Nagyobb frekvencia pedig nagyobb energiat kepvisel, igy nagyobb nyugalmi tomeget ad.

Latszolag mar meg is bukott az elmelet, hiszen az elobbi kepen pont akkor kaptunk nagyobb tomeget, amikor a ket spin azonos iranyba allt.

Csakhogy..

Az egyik kvark mindig antikvark, igy felirhato ugy is, mintha visszafele menne az idoben. Igy a spinje is visszafele all, tehat a nagyobb energia oka lehet az ellentetes forgasa a hullamvektornak,

Segitek.

A v1 es v2 sebessegu elemi hullam altal felepitett hullamcsomag a sajat KR-jeben ter-szimmetrikus, igy ott kell a kozpontot kiszamolni, nem eleg a v=(v1+v2)/2.

Tehat keresunk egy u sebessegu KR-t, amiben az adott feltetel teljesul  v1=-v2.

    (v1-u)/((cc-uv1)/cc)=-(v2-u)/((cc-uv2)/cc)
es a levezetett masodfoku egyenlet, ami megadja a keresett u sebessegu KR-t.
    a2=-v1-v2; b2=2.0*v2*v1+c*c*2.0; c2=(-v2-v1)*c*c;
    u=(-b2+sqrt(b2*b2-4.0*a2*c2))/(2.0*a2);

Ez idoiranyban tartana a hullamot, de nincs kijelolt frekvencia.

A megoldas az lehet, amire mar regebben is utaltam. A hullamok alapesetben nem hatnak egymasra. Ez alap hullamfizika ismet, a szuperpozicio elve.

De..

Tegyuk fel, hogy a vakuum egy bizonyos nagysagu energia hatasara gerjesztett allapotba kerul, nevezzuk ezt most habosodasnak ., A vakum ebben az allapotaban a hullamokra maskent hat. A hullamfrontokon, ahol az energia koncentralt, a habosodas racsokat alakit ki, es ezek, mint masodlagos hullaforrasok, eloidezik a mar leirt bragg-diffrakcios hatas.

Ekkor a tores csak kelloen nagy energian jon letre. Egy hullam sajat magat 90 fokban  tori, ami miatt fenyora-szeru mozgast vegezve a teridoben kepesse valik nyugalmi tomegnek megfeleltetheto idoiranyu hullamfrontot letrehozni,

Igy utolag hihetetlen, mennyire trivialis az egesz.

Az elektron-hullam a sajat KR-eben idoiranyban halad. Ebbol egyertelmuen kovetkezik, hogy az adott KR terkoordinata-tengelyet a hullamfront jeloli ki. Ezt a vonalat pedig a QM- anyaghullam fazissebessegevel lehet meghuzni. Ez a mozgo KR terkoordinata-tengelye, nem csoda, hogy a fenysebessegnel nagyobb sebesseg kell ahhoz, hogy egy mozgo pont kirajzolja ezt a teridoben.

Ennek alapján miért nem fogadjuk el, hogy az anyagnak lehet olyan alapvető tulajdonsága, amely szerint két, gravitációsan külön összecsomósodott anyagtípus gravitációsan taszítja egymást?

Az egyenletek, amik jelenleg kello kozelitessel mindig jol irjak le a gravitciot, nem adnak lehetosegek erre.

Csak olyan keruloutakon, mint amit nemreg felvazoltam, es meg az is megvalosithatatlannak tunik,

Az en refrakcios-gravitaciomnal ugyan ez a helyzet.

Ha a hullamsebesseg csokken, akkor a toresi szog mindig kisebb, mindig vonzaskent mutatkozik meg az ero.