Régóta fontolgattuk többen, hogy szükség lenne olyan topicra, amelyik a nagyobbacska (kb. 6-10 éves) gyerekekről szól, mert sok "régi" fórumozó gyerekeivel együtt "kiöregedett" a várandós-szoptatós-babázós-kisgyermekes topicokról. Pedig ahogy nőnek a gyerkőcök, egyre tágul a világ, egyre több megbeszélnivaló merül fel az emberben. Úgy gondoltam, hogy itt mindenről essék szó, ami ezt a korosztályt és szüleit érinti, vagyis lehet az iskola, szabadidő, különóra, evés, játék és minden, ami belefér...
Szinte tökéletesen ráismerek. Csak neki nem a kezét kell levágni, hanem jön azzal, ha valami nem megy, hogy: -mert én olyan buta vagyok -mert egyáltalán nem tudok írni -mert én rajzolok a legrondábban -mert nem is tudok számolni.
húúúú, de nagyon megértelek!!! Nálunk ugyanez a helyzet... volt... tegnapig... amikor a szöveges feladatoknál nem értett valamit... aztán ettől leblokkolt, ettől méginkább nem értette... végül állítólag olyan hisztit kerekített a dologból, hogy tanerő majdnem behívatott... na, ettől meg én blokkoltam le...
aztán este elmagyaráztam neki. érdekes, elsőre megértette és utána már nem volt semmi baja sem a valamennyi fogalmával :o)
Nagyobbik lányom ilyen volt. Semmivel nem tudod leszoktatni, MINDIG ilyen lesz. Remélem nem sikerül neki állandóan a maximumot nyujtania, mert akkor ugyanúgy utálni fogják az osztálytársai mint az enyémet. (Szülőkről nem beszélve...)
Inkább dicsérd meg érte, mert MEGÉRDEMLI , hiszen igyekszik. (Vigasztalásul mondhatom, hogy ez a lányom ma gazdag nő, hála a matek érdeklődésének...)
Barátnőmnek ilyen a nagyobbik lánya, ők is küszködnek vele. Mondhatnak bármit, mutathatják hogy jobban lemásolta a képet mint az apja, semmi eredmény, csak a hiszti. A legdurvább az volt, amikor pár hónapja a kislány zokogva követelte az anyjától hogy vágják le a bal kezét, mert az nem olyan ügyes mint a másik.
Értelek, de attól, hogy valakinek azt mondogatod, ne görcsöljél és hozzál villámcsapást, attól még nem feltétlenül teszi meg. Biztosan te is voltál olyan helyzetben, amikor nagyon izgultál valami miatt, és biztosan többen mondták,hogy ne izgulj, azért ez mégsem olyan egyszerű. Nem úgy megy, hogy rácsapsz a homlokodra és onnantól nem izgulsz.
lehet hogy igazad van,de ilyen gyerekem meg sosem volt,es nem tudom kezelni a helyzetet.Lehet,hogy nincs is mit.Azt latom,hogy a gyerek gorcsol,hogy tokeletesen teljesitsen es ez nem tetszik..
Értem én, csak még se :))) Amúgy hogy képzeled? Elzárod előle a matekkönyvet, hogy ne tudjon tanulni? Majd ha jön az első kudarc, akkor majd ott és akkor kitalálod a megoldást. Az is lehet, hogy végig így fog teljesíteni, könnyedén és lazán :))) Nem te vered ki belőle a 99%-ot, hanem megy neki és kész.
tudom,hogy hulyeseg,de en kicsit kezdek aggodni,mert a gyerek mar megint 99%-os matekfelmerot irt...Persze nem emiatt aggodom,hanem azert,mert semmi kuldarcturo kepessege nincs es biztos vagyok benne,hogy nem lesz egy mindig igy.Annyira,de annyira meg akar felelni,hogy ha barmilyen aprosag nem ugy sikerul,orakig kepes miatta bogni...Ez szigoruan az iskola hozomanya,az oviban nem volt ilyen.
A multkor mar konyorogtem neki,hogy hozzon mar vegre legalabb magatartasbol napocska helyett egy villamos felhot vagy barmi mast,mert mar nagyon unalmas..
Annyira egyhanguan hozza mindenbol a napocskat es a csillagot,hogy felek,az elso kudarcnal ki fog borulni
tudom,hulyeseg,de nem lehet sok even keresztul azonosan magas szinvonalu teljesitmenyt nyujtani es nem is varom el...sot egy kis lazasag mar hianyzik.
tudom hulyeseg,de talan ertitek,mi bajom van.Illetve nem baj,csak nem tetszik,amit latok a gyereken
Naagy nagy kérdésem felvetésem lenne hozzátok. A gyerekeim mostanában állandóan azon nyavajognak, hogy mindig csak mi kapunk levelet az apjukkal, ők meg nem. (már felajánlottam nekik a gázszámlát, de nem akarták)
Az jutott eszembe, hogy milyen jó is volt régen levelezni. Várni a postást, kinyitni/feltépni a borítékot és olvasni, hogy mi is történt a másikkal. Milyen klassz volt képeslapot kapni - igazit, amit százszor is el lehetett olvasni, könyvjelzőnek használni.. stb.
Szóval a kérdésem: Nincs valakinek olyan vállalkozó kedvű elsős/másodikos kislánya/kisfia, aki szívesen levelezne úgy igazából, papíron, postán keresztül. Arra gondoltam, hogy havonta 1-1 levél mehetne, meg esetleg egy névnapi, szülinapi képeslap... szóval semmi nagyon költséges dolog. Hagy gyakorolják az írást. így talán nagyobb kedvük is lenne hozzá, mint ha csak úgy szavakat kell lemásolniuk.
no, mit szólnátok hozzá? Persze írjátok meg azt is, ha nagyon elvadult az ötletem..
Na, az előző jó hosszú lett, pedig csak azt akartam kérdezni, h tudtok-e jó szánkózóhelyeket, a Budai - , és a Pilis hegységben a Normafán és Dobogókőn kívül? :-)
krisztikan, nagyon irigyellek. Nálunk sem lehet, csak az auláig bemenni a suliba, - és én úgy tudom, Pesten a legtöbb suliban így van. Nekem nagyon hiányzik a mindennapi kommunikáció a pedagógusokkal, ami az oviban megvolt (szintén Bp.-en).
Amikor nincs konkrét kérdésed, de váltasz egy-két szót, az óvónéninek gyakran eszébe jutott egy-két apró történet, amiről képet kaptam a gyerek életéről, vagy olyan tulajdonságairól, ami otthon nem mutatkozott meg. A suli olyan mintha egy fekete dobozba adnám be reggel a gyerekeket, én nagyon utálom ezt a rendszert.
Most fogadóóra - egyik tannéni: "gyerek nagyon jó, ügyes, nincs vele gond" -és kész. Mondjuk ő legalább online, e-mailben minden praktikus inforól tájékoztat. A másik tanítónéninél ez sincs, nála az utolsó pillanatban tudunk meg mindent, vagy az után, pl. tavaly utólag, h kivitték egész du.-ra szánkózni a gyerekeket - ami tök jó, csak épp ennek megfelelően kellett volna öltöztetni őket. Viszont ez a tannéni legalább a fogadóórán beszédesebb.
Ami a biztonságot illeti: én is vittem már haza más gyerekét vendégségbe, felszólnak a portáról, de senki nem nézi meg, h ki is viszi el a gyereket, pontosabban a portás figyelmén és jóindulatán múlik a dolog - én nem vagyok teljesen nyugodt. Az oviban sokkal megnyugtatóbb volt, h az óvónéni mindig megnézte, ki viszi el a gyereket.
Ami a holmikat illeti, az lenne a normális, ha minden gyereknek lenne zárható szekrénye, amiben tarthatná a kabátját, tornacuccát, tankönyveit. Tudom utópisztikus, de vajon miért nem szán ez a társ. elegendő pénzt az iskolákra?! (költői kérdés volt..) Mennyire javíthatá a gyerekek és szüleik életminőségét, ha nem kéne naponta több kiló cuccot ide-oda hurcolni.
Megfigyeltem, szinte mindig a jobbal kukucskál, nyúl, stb. Csak jobb kézzel ír....
Viszont azt még mindig csak tippeli, hogy melyik a jobb meg a bal keze... Bármikor kérdezem, melyik a jobb kezed, melyik a bal oldali maci, stb, akkor mutat egyre és kérdőn néz rám hogy hogyan reagálok. Úgy vettem észre, hogy valamire bök, aztán az vagy jó, vagy nem.
Na ez jele lehet pl az agyfélteke dominencia hiánynak.
Babco, nézd meg a következőket: melyik szemmel kukucskál, melyik lábbal rúg vagy toppant, ha pakolnia kell melyik kézzel nyúl a tárgyak után, melyik kézzel eszik, rajzol. Ha ez keveredik, akkor nézessétek meg szagemberrel.
De jelentheti azt is, hogy alapzaj mellett másra nem tud figyelni. Pl ha megy a háttérben a tv, vagy zsibongás van az ovodában, akkor nem hallja meg azt ami neki szól.
Az én legkisebbikem is hajlamos az ilyesmire. Ennek tuti semmi köze az intelligenciához, ez inkább a "szórakozott professzor szindróma."
Tegnap épp úgy sikerült elsőnek lennie a komplex (tehát "mindentantárgyas") tanulmányi versenyen, hogy egy feladatot úgy, ahogy van, kifelejtett.. : ))
Igen, az lehet... Ma este is legalább ötször mondtam el, hogy menjen már fogat mosni, erre leállt kirakózni. Amikor végül odamentem hozzá és újra elmondtam közvetlenül bele az arcocskájába, akkor úgy nézett rám mint aki először hallja hogy fogat kéne mosni.
Én azt szoktam magamban mondani, hogy az egyik okos, a másik szép.... A nagynak bezzeg úgy vág az agya, hogy néha én sem tudok lépést tartani vele. A kicsi meg... na igen, atomfizikus az nem lesz.
Nálunk a gyerek lehívása "gépesítve" van, egy vezérlőpultról a portásbácsi (aki egy intézmény :-))) be tudja minden helyiségbe külön kapcsolni a mikrofont, így abban a teremben szól, ahol a gyerek van (persze ezt nem mindig tudni :-))). Szóval bemondja, hogy " Kovács Pisti, Kovács Pisti gyere, vár az anyukád/nagypapád stb!".
Babco: az a macska szeniális, ennél tökéletesebbet nem tud felnőtt sem rajzolni. :-))))
Babco, most nem azért, de vizsgálták azt is, hogy nincs e olyan baja, hogy egyszerre működik mind a két agyféltekéje?
Ha akarod, előkeresem annak a gyerekneurológusnőnek az elérhetőségét, aki már a mozgásból meg tudja állapítani, hogy hol lehet a bibi. Írj egy mail a címemre (publikus tudtommal), és akkor megteszem. Egy másik fóórumon volt ilyen figyelemhiányos kisfia egy nőnek, elment hozzá (én ajánlottam neki), és kapásból kiderült, hogy abszolút kétkezes, és nincsen meg az agyban az egyik agyfélteke dominanciája, így az ingerek és ismeretek pingpongoznak állandóan a két agyfélteke közt.
Azóta célzottan fejlesztik a kisfiút, és sokkal könnyebb neki.
Nem semmi ügyes a kisjány, na bumm, max. nem lesz atomfizikus, hanem művész : )) én is ezzel bíztatom magam, mikor Luca nagyon szőke, h majd lesz modell (elég szép különleges kislány, de mondjuk te se panaszkodhatsz, asszem joggal állíthatom, h gyönyörű gyerekeid vannak) vagy lesz sziklamászó, ahhoz nem kell ész : ))
Suliba bemenős témához: tényleg, most h írtátok, h azért nem mehet be a szülő, mert lopnak, meg csunya emberek vannak, így jogos. Nálunk a faluban nem lopnak (jó, 1-2 eset itt is van, de alapvetően nem, senki nem olyan) meg drogdílerek sincsenek, meg perverzek, ha idegen jön be a faluba, ferdén néznek rá : ) itt figyelünk egymásra itthon is, kinézünk, ha ugat a kutya a szomszédban, ki jött, kit keresnek,stb...)
Quizas, köszi a bíztatást, remélem, vhogy csak lesz : ) ha egyszer ráérsz (haha!) és szépen megkérlek, leírod nekem privibe, milyen tünetei voltak / vannak a fiadnak, merre indultatok, miért és hogyan derült ki ez az autizmus-dolog? és hogyan lehet fejleszteni? Uis nálunk is felmerült a gyanú... de nem tudok semmiről semmit, sokáig azt hittük, h hiperkatív (szakember nézte anno, és a tünetek közül csak 1 nem volt jelen, ezért nincs is semmilyen papírunk) ugyanakkor produkál hiperaktív maradványtüneteket, pl. ha nagyon fáradt, nem szól, ha éhes, szomjas, hanem téblábol, vagy nyíg, vagy tombol, hozzászólni nem lehet... de vannak autizmusra utaló jelek is, egyedül játszott sokat, egy játékot dobált folyton a földön, és magyarázott hozzá, de köze nem volt a játéknak a történethez, mondjuk kiskorában meg nagyon sokáig szerette a ki-be rakosgatós játékokat, ez is érdekes, persze lehet h ezek semmit nem jelentnek, eddig bárki vizsgálta, azt mondta, majd kinövi, meg elég neki az óvodai fejlesztés, nem kell külön, de néha nem ezt érzem, néha meg igen, szóval nehéz ez : )) Az mindenesetre bíztató, amit Alice írt, h utolérte magát a lánya, és az úszás jó, Lucáék februártól mennek úszni egy héten 2x, remélem, jó lesz nekünk is! Most én első körben azért egy gyerekpszichológussal beszélek majd, itt a faluban van egy jó állítólag (a sotés pszichonéni hülyeségeket beszélt, mint utóbb kiderült, köze nem volt a dolgoknak ahhoz, ami valójában van) uis újabban megint előjött a "sündisznó effektus" Lucánál, bármit kérdezek, mondok, semmi se jó, mindenre az a válasz lehetőleg ordítva, h "nemtudom! nemérdekel! hagyjálbékén!" ú.h. vmit lépni kéne...
