Sok találatot hoz, ahogy 23-án nekem is, bemásoltam egyet, de reklámnak (?) minősítették és törölve lett, az új időkre jellemzően mindenféle visszajelzés nélkül....
Egy régebbi probálkozásom 2313-al (2 DC motor,7 kapcsolo, 1 időzitő,1 led)bátoritott fel,hogy egy komolyabb készülék tervezésére. Az alkatrész lista 1 1602 LCD,2 nema 17 léptetőmotor, 1 4x3vagy4x4-es klaviatura és egy pár mikrokapcsoló érzékelőként. Innen már nem látom jól a jövőt, de elsőre egy Arduino Mega 2560-ast képzeltem el vezérlőnek.
Lehet-e csak egy Mega 2560-assal megoldani a vezérlést,végül is egy fél 3D-s nyomtatónak látszik a dolog és a programozásban sincs nagy gyakorlatom.
van egy projektem, egy HDD-ből készül lencseforgató asztal, amin a lencsét vákuummal rögzítem.
Mivel a HDD házat nem vertem szét, megmaradt benne a motor, meg a teljes elektronika, nagyon szépen lehet 7200-zal forgatni, csak 12 volt meg 5 volt kell neki.
Van e konkrét ötletetek, hogyan tudnám levinni a fordulatot akár 60 ford/percre? Nyomatékigény NULLA, pontosabban, csak a csapágy súrlódása, mert egy fénysugá tapogatja le a lencsét, meg persze el kell indulnia - de egy teljes HDD-nek lemezekkel azért messze nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka.
Meg lehet e hekkelni az eredeti kontroller IC-t (gondolom most egy belső oszcillátor adja neki az órajelet), vagy építsek arduinoból (pic-ből stb) valamit? Mit?
Nem múlnak rajta emberi életek, nem lélegeztetőgép és nem pacemaker lesz belőle.
Sziasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem arduino programozás terén. Egy viszonylag nagy projektbe fogtambele, egy koktél keverő gép, amiben lenne egy 1602 lcd kijelző amin az italok nevét és választható mennyiségét mutatná. Amit rotaty encoderrel lehetne léptetni és kiválasztani a kiválasztott mennyiséget mérné egy 1kg os load cell. 8 relét kéne kapcsolni ahoz használnék i2c-t, hogy ne kellje annyi vezeték.
Nem tudom, hogy időközben privátban érkezett-e erre bármi reakció, mert itt ugye semmi. Egy picit engedtessék meg konstruktív módon kontextusba helyeznem az ajánlatodat.
Egyrészt, a végösszeg tekintetében egy erősebb ceruzájú fejlesztőnek ez 2, egy közepesnek mondjuk 4, egy wannabe-fejlesztően 8 napnyi munkáját fedezi, ha mellőzünk mindenféle papírmunkát vele. Ha van papírmunka, akkor kb. a harmada leesik, bár a wannabe-nél ez már ugye elve nem is játszik. Namost. Ha az erősebb ceruzájú fejlesztőnek van tapasztalata az alkatrészekkel, esetleg normálisan megírt saját könyvtárai, műszerezettsége ÉS mindemellett nem így 4-5 sorban, hanem 4-5 A/4 oldalon van pontos műszaki specifikáció, esetleg konkrét műszaki megvalósítási terv, akkor ahhoz szigorúan tartva magát 2 nap alatt össze is tudja rakni, bár az nem biztos, hogy a rendes (legalább 3-4 ciklusra kiterjedő) tesztelésre vagy a bevethető (hétköznapi használatra alkalmas proto) összerakására marad idő. A közepes jó eséllyel vastagon végig fogja szívni a 4 napot és még további 2-3-at annak függvényében, hogy tapasztalatlansága alapján mit baltáz el a dologban. Viszont valószínűleg kész lesz, legfeljebb a fogát fogja szívni, hogy az egész kissé tanulóprojekt volt és igazából a rezsire ment el minden, amit kapott érte. Vagy esetleg kicsit tovább fog tartani az előzőleg megbeszéltnél.
A wannabe-fejlesztő esetén az alábbiak bármelyike előfordulhat bármilyen kombinációban:
valamit tönkretesz, eltör, leéget, szét anti-ESD-zik, ad abszurdum, elveszt,
több fejlesztési/tesztelési kör után sem az készül el, ami az eredeti specifikációban volt vagy nem elvárás szerint fog működni,
legalább egy kulcsfontosságú alkatrészre azt fogja tanácsolni, hogy cseréld le, mert valamelyik fórumban azt olvasta, hogy az nem jó (hogy miért nem, azt nem tudja),
legalább a duplájával túl fogja lépni a határidőt és ez alatt legalább az idő felében semmire (telefon, email, sms, füstjel, messenger, Viber) nem fog válaszolni, párat nem is olvas, esetleg le is tilt minden létező közösségi platformon.
Szóval. Nem feltétlenül és teljesen irreális az, amit kérsz, mert előfordulhat, hogy van valaki, aki annyi többlet lelkesedést (vagy időt) tud beletenni, hogy megcsinálja, ugyanakkor ne (nagyon) csodálkozz rajta, ha nem lesz jelentkező.
Ellenérték fejében keresek egy hozzáértő amper és bitvadászt Arduinó programozására és rendszer kapcsolás megalkotására. A rendszer: Nano V3 board. Hibrid feszültségű rendszer, dc-dc stepdownnal. Szenzor vezérelt egység ( háromféle) meghatározott időt működik 12 V li-ion akkumulátorról. A vezérelt egység 12v reléshielden keresztül kapcsolva. Az érzékeló 3V. A li-ion akku rendszeren belül töltve, 3*4,2 és párhuzamosan még egyszer, 3S töltésvezérlő egységenként alkalmazva. Alacsony feszültség led. A felhasználandó alkatrészek listája adott, de megfelelő indokkal bővíthető illetve cserélhető. Az ellenérték 50K.
Lehet, hogy mostanában nincs alkalma a fórumra jönni :) Ilyenkor remélem, nem egészségi problémák akadályozták ebben. Nekem akkor durran el a biztosíték, mikor valami nagymellényű (ifjú ??) titán kioktató stílusban gyakorlatilag lehülyéz ... Semmi baj azzal, ha elmondja, ' az az út, amin jársz, másfelé vezet, a megoldás nem arra lakik' - de nem, ő a mellénye mögül ordibál, minősít, miközben meg sem érti, miről is van szó. Nyilván nem ezek az emberek, akik véleménye vagy hozzáállása fogja meghatározni az élet útjait. Azt gondolom, jönnek még elő problémák, és akik megpróbálnak segítséget nyújtani, gyakorolhatják a megoldás felé vezető út egyszerű fogalmazással történő elővezetését - ezt nem lehet elégszer ismételni :)
Hiába, sose látjuk többet. E-mail kell neki. [U.i.: ilyenkor elgondolkodom, hogy elküldjem-e neki mérnöki óradíjjal a fejlesztési előkalkulációt vagy inkább megóvjam az azonnali szívinfarktustól?!]
Szia! Sajnos erre én egyáltalán nem emlékszem. :-D
Nézzük a műszaki megvalósítást (ránézésre, a kapcsolási vázlat azért jól jönne): 1. Nagyon kesze-kusza a sok feszültség ide-oda vezetése. Ha ezzel 230 V-ot kapcsolsz, akkor a kapcsolóhoz menő drótok és/vagy a törpefeszültségű tápvonalak is mind-mind antennaként működnek. 2. Nincs érdemi elkülönülés a különböző feszültségű rendszerek között. Tehát nem látszik, hogy miként rendeződnek egymáshoz képest.
Az pozitív, hogy láthatóan igényesen, néhány ponton mondjuk szakszerűen van szerelve, ez kifejezetten dícséretes (pl. érvéghüvelyek, kábelrendezés, kötegelők, stb.).
Az Arduino 7,5 V-ot nem egészen értem. Ezek a buck konverterek azért ezen az árszinten nem mondhatók épp életbiztosításnak a stabilitás tekintetében. Egy szkóppal érdemes lenne egy sor mérést csinálni: -- egyes tápvonalak szintje a szomszédos GND-hez képest, -- GND-GND mérés több ponton (egy referenciaponthoz képest), jó eséllyel meglepő tranzienseket fogsz látni, amely csodás melegágya a hibás működést okozó körülmények kialakulásának (lásd pl. fagyás), -- inputok a rendszer GND-hez képest (Arduino-n),
-- Arduino kimenetek,
-- Arduino belső táp a kis stabkocka után.
A fagyás tipikus zavar/táp eredetű gond.
Itt nagy butaságot mondok azzal, hogy (mivel alapesetben az arduino lábak bemenetként vannak beállítva, hogy a "void setup"-ban beállítom a nem használtakat kimenetnek és ezzel meg is oldódik a zajszedésem :) ?
Nem feltétlenül. Először a zaj forrását kell megtalálni, aztán az útját és abból lehet kiindulni a lehetséges megoldás felé. A lábak ide-oda állítása alapból nem segít, mert nem az a fontos, hogy milyen státuszú a láb, hanem az, hogy mennyi és milyen elektromágneses zaj és/vagy feszültség-terhelés éri. A szikrázús ujj módszer (sztatikus elektromosság) akkor is tönkrevághatja az MCU-t, ha az összes láb kimenetre van állítva.
Mely lábakon ne folyjon pár mikroampernél több?
A passzívokon. Alapvetően az van, hogy sokan fogják magukat és lehúzzák a nem használt lábakra a ground plane-t. Ezzel két baj van. Egyrészt az, hogy így a teleföld is antennaként működik, tehát ugyanúgy össze tud szedni zajt. Másrészt az, hogy ha van releváns fogyasztó, akkor annak az árama rossz áramkör-tervezés esetén ott fog átcammogni az MCU alatt, és mivel ezek sem tökéletes vezetők, így szépen mérhető feszültségesés tud kialakulni az MCU két átellenes lába között úgy is, hogy mindkettő a teliföldön csücsül. A feszültségesés (hivatalosan eltérő potenciál) pedig az adott áramkör sajátosságai (ellenállás, induktivitás, kapacitás és folyamodványaik) áramot fognak jelenteni, amely valamelyik irányban átmegy az MCU-n. Rossz esetben ez ki is nyírhatja.
Ennél a felvetésnél, ha jól értem ezt megvalósítottam az LM2596-okkal.
Elvileg igen, gyakorlatilag pedig kellene egy megbízható szkópos mérés, hogy valóban így van-e.
A dióda a tekercsek visszahatásának csökkentésében segít. Node, hogyan? Melyik? 4007? 4001? Vagy valami "bika" Schottky? Mérni kell, áramutakat optimalizálni, stb. A watchdog, mondom, csak abban segít, hogy a kifagyott MCU-t feléleszti, de attól még nem fog úgy működni a rendszer, ahogy elképzelted, mert konkrétan egy resetet nyom. Aztán ha kellően instabil a rendszer, egy végtelen kattogásban tör ki az egész, anélkül, hogy bármi haszna lenne.
Ha az a.1-et választod, akkor kell egy kártya fogadó kiegészítő (olvasó), és hozzá kell kötni a mikrokontrollerhez, könyvtárat letölteni, és a könyvtári rutinok hívásával naplófile-ba írogatni amit szeretnél.
Ha az a.2-t választod, akkor egy PC-n futó programot írj, amely soros porton fogadja az Arduino által küldött, szöveges adatokat, majd a szükséges átalakításokkal a napló file-ba írja. A soros port ugyanaz, amit az Arduino programozásához beállítottál.
Sziasztok! Az alábbi videóban szereplő szettet szeretném összeállítani és még kiegészíteni néhány opcióval + loggolással. Szeretném kérni olyan Arduino területen jártas jelentkező segítségét, akivel ezt át tudom beszélni. Természetesen nem kívánnám ingyen. Részletek emailben.
Gondoltam, amúgy érdemes lenne kipróbálni a nagy mágneskapcsoló nélkül, mert ha annak a 24 voltjából vannak előállítva a kisebb feszültségek, az megránthatja a tápot.
Ezzel pont te vagy képben a legjobban, mert te segítettél nekem a program írásban és annak megértésében.
Ezt sikerült megvalósítanom, lehet, hogy egy kicsit fapados és a következőképpen néz ki:
A galvanikus leválasztás szerintem pipa. A reléket (kékek) is úgy kötöttem be, hogy kapjanak 5.2V-ot, illetve az arduino is 7.5V-ot külön. (Természetesen használva a galvanikus leválasztást a relé bekötésénél.) Ezt LM2596-al oldottam meg.
Érdemes komolyan megszűrőzni és esetleg diódákkal, induktivitásokkal "végigszórni" a lábakat, a nem használtakat lehetőleg nem lebegőben tartani (de áram se follyon pár mikroampernél több).
Itt nagy butaságot mondok azzal, hogy (mivel alapesetben az arduino lábak bemenetként vannak beállítva, hogy a "void setup"-ban beállítom a nem használtakat kimenetnek és ezzel meg is oldódik a zajszedésem :) ?
Mely lábakon ne folyjon pár mikroampernél több?
Az remélem egyértelmű, hogy külön táp kell és/vagy jelentősen védeni kell az Arduino betápját (és lehetőleg nem a Vin-en valamennyit, hanem az 5 V-os sínen direkt 5 V-ot tolni rá).
Ennél a felvetésnél, ha jól értem ezt megvalósítottam az LM2596-okkal.
A két relés eljárást felejtsd el, vannak logikai jelszintről dolgozó kapcsolások, amelyek megbízhatóak. Ezen felül érdemes minőségi(bb) alkatrészeket használni.
A watchdog csak abban segít, hogy a fagyásból kihozza, de attól még nem lesz elvárt szerinti működésed, ha minden kapcsolás után újraindul a rendszered.
Egyébként amíg diódák nélkül próbáltam, az esetek 80%-ában azt csinálta, mintha gombot nyomtam volna azzal a különbséggel, hogy nem engedte el a reléket kvázi kifagyott...
Aztán diódáztam és ez meg is szűnt. De attól félek, hogy valahonnan mégis szed össze valamit és ismételten kifagy. Ezért gondoltam a "watchdog"-ra.
Egyrészt az egyértelmű, hogy galvanikus leválasztás, jó alaposan. Érdemes komolyan megszűrőzni és esetleg diódákkal, induktivitásokkal "végigszórni" a lábakat, a nem használtakat lehetőleg nem lebegőben tartani (de áram se follyon pár mikroampernél több). Az remélem egyértelmű, hogy külön táp kell és/vagy jelentősen védeni kell az Arduino betápját (és lehetőleg nem a Vin-en valamennyit, hanem az 5 V-os sínen direkt 5 V-ot tolni rá). A két relés eljárást felejtsd el, vannak logikai jelszintről dolgozó kapcsolások, amelyek megbízhatóak. Ezen felül érdemes minőségi(bb) alkatrészeket használni.
A watchdog csak abban segít, hogy a fagyásból kihozza, de attól még nem lesz elvárt szerinti működésed, ha minden kapcsolás után újraindul a rendszered.
Relék arduinoval való vezérlésénél mi a helyzet a tranziensekkel? Hogyan kiküszöbölhetők, hogy a relé (5/12V) által kapcsolt nagyobb relé (24/230V) vagy tekercs ne bolondítsa meg az arduino-t? Nálam szépen kifagyasztja egészen pontosan...
Esetleg diódát elég a kapcsolt tekercs bemenetére kötni párhuzamosan vagy hülyeség?
Az ilyen véletlenszerű "kiakadást" orvosolhatja a watchdog?
Bocsánat, hogy ennyi kérdőjelet szórtam rátok, biztos azért mert még reggel van :)
