Nekik még nincs topik nyitva, pedig szerintem ezerszer nagyobb a tudásuk mint a hazai gasztronómia önjelölt világ- és olimpiai bajnokainak, sztárséfjeinek stb. Beszéljük meg, ki mit gondol a cikkeikről, írásaikról, stb.
Igen, én is azt hittem, de nem. És máig nem értem, hogy miért nem. Honlapjuk nem tudom, mióta van, amikor bezárt, kérdeztem az eladót, hogy hol van a közelben, Veszprémet említette és Győrt. Lehet, hogy Veszprémben is bezárt? A gugli akkor a Holland Sajtház keresőszóra semmi értelmeset nem dobott ki.
Bajnokotokat nem láttam. Amellett, hogy az egyik bajai étterem séfje lett, a félelem, hogy készül valamire abból adódott, hogy eltünt az ország legnagyobb bográcsa valahol az alföldről. Végül az egyik bajai körforgalomban állították föl reklámnak.
A "fesztivál" pedig bizonyára jó volt. Képzeld, hogy milyen az, mikor a 35-40 fokos hőségben 2000 bogrács alatt egyszerre gyújtanak tüzet. Én már évek óta oda sem megyek.
Ha egyszer ráfanyalodsz, szívesen főzök neked vagy bármelyik topiktársnak.
Jöhettek többen is. Hely van, ha nem is a főtéren.
A joghurtot lecsöpögtettem. Nem gondoltam, hogy ennyi savót kapunk a joghurt mellé. Irnál valamit az arányokról? 2-3 közepes padlizsánhoz mennyi legyen a joghurt?
Nagybátyám még a háború előtt Abaujban volt bíró. Ő sokat emlegette az ottani csirkeételeket, mint a legfinomabbakat, amit evett élete során:
A csirkék nagy területen futkoshattak, s a zömében búza - kukorica étrendjüket kapirgálással megszerzett "inyencségekkel" (giliszta, kukac, hernyó és ilyenek) egészíthették ki.
Ott a soros áldozatot végzetük előtt 2-3 nappal szűk helyre zárták, s a mozgáshiány hatására enyhe zsírosodás kezdődött izomzatukban. Ettől zaftosabb lett a pipihús, de nem zsíros. A levágás előtt néhány percre kiengedték és futásra kényszerítették őket. Ezáltal megemelkedett a vércukor szintjük és ízletesebb lett a húsuk. (többek szerint a macska is ezért játszik az egérrel)))
Sajnos, a szükséges feltételek hiánya miatt általam nem kipróbált módszer, de lehet benne valami.
Sokat én sem tudok róla, de az biztos, hogy Spanyolország La Mancha nevű tartományából (?) származik és juhsajt. A kerek sajt, amiből a cikket vágják, kb. 12 cm magas, s ennél csak kevéssel nagyobb az átmérője. A héja halszálka-mintás, lyuk nem igen van benne, nem sós, de erős, vagy inkább intenzív ízű. Nagyon kicsi maradt, lefotóztam Neked, megpróbálom betenni. A héját is odatettem, meg egy katonát, ahogy mi szeretjük. Ja, és a holland sajtházban is szokott lenni, a Duna Plázában, meg a Culinarisban is.
No ez már kezd az íz-emlékek topik lenni :-)))), jonatán almával nagyon finom volt (úgy bő 30 évvel ezelőtt) a tömlős narancssárga frankfurti ömlesztett sajt.
Ma már nem vennék ilyesmit :-), de akkor nagyon szerettük pl. túrázáskor, síeléskor...
Gyerekkoromban vacsora után Anyánk elénk tett egy tányér cikkekre szelt jonathánt, és emmentálit. Remek párosítás. Felnőtt korban ezt felváltotta a Bergkäse és a Côte du Rhone. Ez is jó...:))
Persze, persze, köszönöm. Remélem megtaláljuk az evés örömeit is a sok egyéb élmény mellett. Más: ha alkalmatok nyílik, feltétlenül próbáljátok ki a spanyol Manchego sajtot birsalmasajttal. Kb. azonos méretű kockákra vágva, egy-egy sajt- és birsalmasajt-darabka együttes élvezetét javaslom. Vigyázat, kifejezetten addiktív! Idézet a férjemtől: szerinted ez hányadik legjobb találmány a kerék után?
Mmmmmm, esküszöm, ebben a melegben is nekifognék azonnal. Csak ne kellene ezerrel csomagolnom. Sebaj, lesz még alkalom. Tényleg! Úgy "becsomagolnék"némi gasztronómiai jótanácsot is, ha volna. Jelszó: Szibéria, orosz konyha. Sok mindent mondtak már sokan, olvastam is rengeteget. Ha mégis... Köszönöm. :)
Hmmm.. Egyszer, tán még az átkosban volt valami ( nyilván hamvába holt ) kísérlet, hogy az akkoriban halliszten nevelt halízű csirke helyett fűszerekkel ( is) táplált csibék nőjenek.
Aztán persze ( gondolom érdeklődés hiányában) elhalt az ügy.
Pedig nagyon nem mindegy, mit eszik az a baromfi..
Azért példálózunk külföldi fajtákkal, mert a bresse-ihez hasonló minőségű csirkénk nincs. Még megközelítőleg sem. De a cél az, hogy egyszer majd legyen...
A bresse-i csirke nem „marketingnek” köszönheti a sikerét, s nem hitették el senkivel, hogy Mekka felé kell fordulni készítése közben. Ez a világ egyetlen eredetvédett szárnyasa, tartása egy 100x40 km-es terület természeti adottságaihoz kötődik. Több évszázados tenyésztői munka áll mögötte. Ősi fajta, vékony csontozatú, mégis robusztus és ellenálló, a szaporítóanyagról önálló intézet gondoskodik.
Egy adott kukoricafajtával kell hizlalni, amit napon szárítanak, s a vágás szabályait is szigorúan előírják. A törvényileg maghatározott tartási feltételek, a fajta és terroár együtt biztosítják azt, hogy a tolla, húsa, bőre fehér, a húsát egyenletesen „behállózza” a zsír (tulajdonképpen ettől lesz lágy és ízes, omlós és „olvadós”). Marketingre nincs szüksége, mert termelése bővülni nemigen tud. Ami van, azt 95%-ban maguk a franciák eszik meg. Ezenkívül a világ csúcséttermei tartják Kaliforniától Németországig.
Sokfelé próbálnak ehhez hasonló minőségű csirkéket tenyészteni (a legjobban a franciáknak sikerül…), egyetemek kutatják a titkát. Reményeink szerint hamarosan Debrecenben is foglalkoznak vele. Ismerünk gazdákat, akik szeretnének részt venni egy hosszú távú hazai programban, hogy nekünk is legyen hasonló tulajdonságú szárnyasunk. (Egyik potenciális tenyésztő elmondta: nagyszülei a csirkéket aludttejbe áztatott korpával hizlalták. Édesapám hasonló felejthetetlen ízű csirkékről mesélt, melyeket malom mellett tartottak s korlátlanul kaptak aludttejes vagy írós korpát.)
Ami a génbankokat illeti, a gödöllői intézetet most akarják összevonni Herceghalommal, ami gyakorlatilag a halálát jelenti.
Jó biorákot vendéglők (magyarok és külföldiek) korlátlan mennyiségben vennének át. Sajnos nem hallottunk még róla, hogy ilyen van Magyarországon. Kérnénk pontosabb adatokat.
(A biominősítésű gabonával hizlalt halnak nincs köze a valóban jó minőséghez. Azért becsapós a bio-kifejezés, mert azt sugallja, hogy a hal természetes körülmények közt él és táplálkozik.)
Ha ezt a salátát bővíted sütőben „félig szárított” paradicsommal és hámozott sült paprikával, ne adj Isten enyhén római köményes bárányfasírttal, akkor már több mint komplett az ebéd…
