z Erste Bank elemzője szerint a forintárfolyam a mostaninál gyengébb szinten fog beállni. Egyetért ezzel a Raiffaisen Bank elemzője is. Török Zoltán szerint ugyan több forgatókönyv is létezik a forint árfolyamának alakulásáról, a legvalószínűbb az, hogy 12 hónap távlatában 270 forinting gyengül az árfolyam. A forint gyengülése valószínűleg folyamatosan történik, kisebb-nagyobb megugrásokkal. Török szerint egyértelmű, hogy gyengülő pályára állt a forint – elsősorban külső piaci hatások miatt. Természetesen nem zárható ki a 250-260 forint közötti árfolyamsáv, ehhez azonban kedvező belső- és külső környezet kellene.
Nyeste Orsolya szerint jegybanki beavatkozás, vagyis kamatemelés csak akkor valószínű, ha a piacot kell megnyugtatni, vagyis ha hirtelen, jelentősen elkezd gyengülni a forint. Rendezett, folyamatos gyengülésre azonban nem valószínű, hogy kamatemeléssel reagálna a jegybank – véli a szakértő.
Intervenció azonban nem elképzelhetetlen, akár jegybanki, akár más szereplők részéről. Pénteken például a Magyar Fejlesztési Bankot látták aktivizálódni a forint védelmében a kereskedők.
okoskatorp. akkor most dontsd el, akarsz-e eurot, vagy sem. a kormany hitet tett az euro 2008-as bevezetese mellett 2002-ben. medgyessy kimondta, ezt meg annak aran is el kell vegezni, ha atmenetileg megtorpan a gazdasagi novekedes. a kormany vegig kommunikalta es mais kommunkialja az euro bevezeteset es elvarta azt, hogy ezt a kormanyzati celet az MNB tamogassa. MINDEKOZBEN FELELOTLEN FISKALIS POLITIKJAVAL 4 EVEN AT SZABOTALTA AZ EURO BEVEZETESENEK KONDICIOIT ES VAGTA A FAT AZ MNB ALATT. AZ MNB TELJESITETTE MARADEKTALANUL A KORMANYZATI CELT: AZ ERM-II HARMAS KRITERIUM-RENSZEREBOL KIZAROLAGOSAN AZ AZ EGY TELJESULT, AMIERT AZ MNB VOLT FELELOS.
Amugy az inflaciot lehet csokkenteni ugyis, hogy a kormany feleos fiskalis politikat folytat es nem zabalja fel a piacrol a mukodo toket es nem szorja mindazt ki a nyamm-nyamm-ok zabaltatasara.
Vagy képesek leszünk olyan hozzáadott értéket előállítani, ami kitermeli az európai életszínvonal költségeit.
És a miniszterelnök úr programja alapján képesek leszünk: jól kiválasztott high-tech iparágakban, logisztikában (akár Kínának is hídfőállásául, mint ahogy Oroszországgal már megállapodtunk ebben, kivételes körülményeket teremtve magunknak a kontinensen Gyurcsány tárgyalásai nyomán) turizmusban.
Egy ekkora gazdaságot néhány jól kiválasztott húzóágazat el tud tartani és fel tud lendíteni. Csak nemszabad megszakítani a folyamatosságot.
Nem bízhatjuk az országot arra, aki kedvező külgazdasági környezetben belsőfogyasztásos aberrációival is nagyobb arányban növelte az államadósságot, mint az ő hagyatékát is a költségvetésbe vonni kényszerülő szociálliberális kormányzat, mely egyszerre kezelte a súlyos orbáni örökséget, tett jóvá szociális igazságtalanságot, növelte az élveszületések számát, csökkentette az inflációt, növelte a foglalkoztatást és a beáramló működőtökét és épített annyi autópályát, mint még senki az országban.
A múló egyensúlyi problémák kezelésére biztos kezű, prgamatikus gazdasági szakember kell, nem egy aberrált foglalkoztatáspolitikai elgondolással a kölségvetésből hatszázötvenmilliárdot egy csapásra kivenni akaró, energiaárcsökkentéssel és tejlesen összefüggéstelen ígéretekkel házaló megszállott.
A m iniszterelnök kezében pontos és biztos megoldás van, ilyenkor nem szabad megszakítani a gazdasági folyamatokat, konstruktívan kellene tömörülnünk kormányunk körül és bizalmat szavazni neki küldetéséhez.
tehat a lenyeg: a szocialis halo fenntartasa sulyosan rontja a versenykepesseget. es bejon, lassan begyuruzik mindenhova a kinai berszinvonal. aki ezt nem akarja elfogadni az elobb vagy utobb munkanelkuli lesz....
Oké, mindig nem vagyunk egy hullámhosszon. Arra céloztam Kínával kapcsolatban, hogy ott azt az eszméletlen külker többletet a lakosság túlnyomó részének nyomorban tartásával, éhbérért dolgoztatásával érik el. Vagyis el lehet dönteni: ne változtassunk a lakosság többségének szociális helyzetén még 10-20 évig, és csináljunk 20 százalékos éves GDP-növekedést, vagy kissé nyugodtabb tempóban építgessük fel az országot, emeljük az életszínvonalat, és növeljük a GDP-t. Erről van szó, ne maszatolj. Tökös mindegy, áprilisban eldöntjük, hogy Orbán álmait választjuk vagy a szociális biztonságot. Jó éjszakát!
Egyébént az, hogy a lakosság több importcikket vásárol, mint hazait, több okra is visszavezethető.
Leginkább a közgazdasági ismeretek hiányára, a kormányzat részéről. A fideszkormány idején, 2001-ben is jelentős reálbérnövekedés volt, nem kis részben kormányzati intézkedések révén (minimálbér, a fidesz közalkalmazotti bérelemelései stb). Mégsem ugrott meg a fogyasztási cikkek importja, mert ezzel párhuzamosan olyan, támogaott progamokat indítottak, amelyek ezt a pénzt viszonylag kevesbé importigényes belföldi iparágak termékeinek és szolgáltatásainak vásárlására ösztönözték.
Tehogynem nincs közünk Kínához. Tipikus példa arra,
... hogyan toljunk félre alapvető különbségeket. A kicsi ország és a nagy ország között minőségi különbség van, mert a kicsi ország a GDP-hez képest sokat importál és exportál, a nagy országban sokkal nagyobb a belső piac.
Kína tipikus fejlődő ország, abban a tekintetben is, hogy a tényleges GDP jelentős része nem jelenik meg a hivatalos mutatókban (saját célra termelés, állami adminisztráció számára láthatatlan kereskedelem főként falun stb). A mért GDP növekedés egy része ennek a láthatatlan szektornak a láthatóvá válása.
Kínában épp a diktatúra révén a lakosság nagy része a mi fogalmaink szerint mélyszegénységben él, csak ezekről nem tudunk. A kínai gazdaság ennek a mélyszegény rétegnek a rabszolga szintű kizsákmányolásával tudja mélyen alulértékelten tartani a renminbit (a vásárlóerőparitáson számolt árfolyam kb három-négyszerese lenne a hivatalos árfolyamnak), ennek révén pedig számunkra olcsónak tűnő exporttal elárasztani a világot.
Kínának eszméletlen külkereskedelmi többlete van (hiszen nagyon kevés terméket lehet a kínai piacon a hivatalos árfolyamon átváltva versenyképes áron forgalmazni). Az exportból befolyó pénzből ezermilliárd dolláros devizatartalékokat tart fenn -- befekteti a finanszírozási problémákkal küszködő béna országok államháztartási hiányának finanszírozására. Ahol pedig szükséges, az állami vállalatok támogatásán keresztül piacot vásárol.
Egyébént az, hogy a lakosság több importcikket vásárol, mint hazait, több okra is visszavezethető. Pl. az importcikkek olcsóbbak, mert a forint árfolyam túl magas, az EU révén megszűntek a vámhatárok, ami pedig a legvalószínűbb, hogy ahonnan az olcsóbbat importáljuk, gazdaságosabban termelnek.
Ezt a frázist végérvenyésen kitörölhetnétek a szóhasználatotokból. A hitelfelvétel nem gond. A többi észrevételedre az előző hsz-mben rejlik a válasz. Válság pedig nincs, csak költségvetési gondok.
Szezon:
B
A
B
C
D
E
F
D
A
Érkezés
5.14.-
5.28.-
6.18.-
6.25.-
7. 2.-
7. 9.-
8. 6.-
8.20.-
9. 3.-
ld.leírás
5.27.
6.17.
6.24.
7. 1.
7. 8.
8. 5.
8.19.
9. 2.
9. 9.
Árak időpontok szerint Ft/apartman/éj stornóbiztosítással
kód
típus
fő
A
B
C
D
E
F
IMA0108
4
4
8,320
9,880
13,000
16,640
24,700
31,200
5
5
9,360
10,920
14,820
17,940
25,740
35,620
6
6
10,140
11,700
15,600
19,240
27,820
39,780
1. Dehogynem nincs közünk Kínához. Tipikus példa arra, hogyan építsünk szarból (kommunizmus) várat (erős piacgazdaság). Ha csökkenteni akarod a ktgv hiányt, adót emelsz, bért csökkentesz vagy hitelt veszel fel. Rövid távon. Hosszú távon persze csak a GDP növelése a megoldás, beruházások segítségével, hiszen nagyobb GDP=nagyobb adóbevétel. Ha nem akarod növelni a már meglévő ktgv. hiányt (start: 2002, Megyó átveszi a hatalmat), akkor rövidtávon nem csinálsz semmit, vagy pedig beruházásokat ösztönzöl, tehát adót csökkentesz és bért csökkentesz. Akkor viszont nő a ktgv. hiány. Mint látod, ez nem hasraütős játék.
2. A gyors GDP növekedés persze feltételezi az életszínvonal növekedését, kérdés, hogy milyen mutatókat nézünk. Mert ha valaki 50 ezres minimálbér mellett jövőre 52 ezret kap, az egyáltalán nem fogja életszínvonal-javulásnak érezni ezt, míg ha egy jól menő menedzser fizetése 200 ezerről a duplájára ugrik, bizony megnő a fogyasztási kedve. A túl gyors növekedés hátrányait a legjobban Kínában láthatod, ezért hoztam fel példaként.
3. Allokációs feladat=keresletteremtés, a piaci zavarok elhárítása érdekében, tehát munkahelyteremtés, tehát beruházás
Fekvés: 1998-ban épített üdülőfalu egy 13 hektáros fenyőerdő közepén. A település központja kb. 500 m, a homokos strand kb. 900 m (naponta többször ingyenes shuttle-busz).
Felszereltség: 240 apartman egyemeletes sorházakban. Minden apartmanban van műholdas TV, széf, telefon, balkon vagy terasz kerti bútorral. Recepció, bár, poolbár, étterem, pizzéria, kis bolt, orvos, érmés mosógép.
Parkolás: 1 parkolóhely/apartman az üdülőtelep területén, ingyenes. További parkolási lehetõség az üdülőtelep elõtt.
Sport/szórakozás: ingyenes: nagy úszómedence gyermekmedencével (egész szezonban), játszótér az üdülõtelepen és a strandon, fitnessterület a strandon, strandröplabda, teniszpálya, futballpálya, animáció, mini-klub (3-7 éves kor között), junior-klub (8-18 éves kor között), szórakoztató esti programok az amfiteátrumban. Térítés ellenében: napernyõk és nyugágyak a medencénél, kerékpárkölcsönzés, whirlpool, asztalitenisz, minigolf.
Nem hinném, hogy pénzszórás volt a több mint egy évtizede alig emelkedett reáljövedelmek radikális, jóval az infláción túli növelése (itt értem pl. a közalkalmazotti béremelést, a minimálbér adómentessé tételét, valamint a nyugdíjcsomagot: 13. havi nyugdíj, nyugdíjkiegészítés és tavaly a nyugdíjkorrekciós törvény)
Hát ha évi 600 milliárd forint szerinted nem pénzszórás...
A hibát inkább az önkormányzatok legatyásításában látom, nem a költségvetési deficit hirtelen emelkedésében.
A költségvetési deficit emelkedésével az a gond, hogy ez hitelfelvétel. A hitelt vissza is kell fizetni, kamatostul. Ha növekszik az eladósodottság, akkor az állam bevételeinek egyre nagyobb részét kénytelen a törlesztésre fordítani, tehát kénytelen emelni az adókat. Az adók folyamatos emelése fékezi a gazdasági növekedést. stb stb. Egyszer az állam eljut arra a szintre, amikor már képtelen újabb adóbevételek előteremtésével finanszírozni az adósságok törlesztését. Ritkán történik ilyen, mert az államcsőd olyan mély válságba taszítja az illető országot, hogy utána pár évig a többi ország odafigyel a költekezés mértékére.
Az állításod, miszerint a felfutott hazai fogyasztás szinte csak az importcikkekre terjedt ki, egyszerűen nem igaz
A 2002 ősz -- 2003 nyár közötti időszakra teljes egészében igaz. Vesd össze a külker statisztikát, a kiskereskedelmi áruforgalmi adatokat és vesd össze az adott időszakban a béremelésekre kifizetett összeggel. Meglepően pontos az egyezés.
Minden gazdasági mutató pozitívumot mutat
Attól eltekintve, hogy a válság peremén ingadozik az ország :-)))
Ez a bizonyos "szórja a nép közé"- fogalom nagyon szúrja a szemem. Nem hinném, hogy pénzszórás volt a több mint egy évtizede alig emelkedett reáljövedelmek radikális, jóval az infláción túli növelése (itt értem pl. a közalkalmazotti béremelést, a minimálbér adómentessé tételét, valamint a nyugdíjcsomagot: 13. havi nyugdíj, nyugdíjkiegészítés és tavaly a nyugdíjkorrekciós törvény). A hibát inkább az önkormányzatok legatyásításában látom, nem a költségvetési deficit hirtelen emelkedésében. Az állításod, miszerint a felfutott hazai fogyasztás szinte csak az importcikkekre terjedt ki, egyszerűen nem igaz, vagyis a növekvő fogyasztás ugyanúgy jótékonyan hatott a hazai gazdaságra is. Ráadásul az áruhitelek felfutása miatt igencsak felduzzadt a kereskedelmi bankok pénzállománya, ergo nőtt a beruházás, a hitelkereslet. Minden gazdasági mutató pozitívumot mutat, semmi mással nem tudsz példálózni, csak a költségvetési deficittel (talán még a külker mérleggel, mert asszem az most év elején mínuszba fordult át).
Nézd azért mert egy évben egyszer el tudunk menni nyaralni egy hétre négyen 82000 forintért üdülőhelyi díj, kutyanapidíj és egyéb költségek nélkül olcsóbban mint idehaza egy hasonló színvonalú apartmanba, önellátással, azért még nem gondolnám, hogy jobban élnénk. Majd ha Dubaiba megyek akkor szólhatsz!!
