Nekem van az fekete szőlő lugasom, amiről itt régebben elég sokat trécseltünk.
Annak idején szerte az országba elkerültek a vesszői, több mint 30 helyen terem. A lugasom 18 év körül jár, az utolsó két évet kivéve minden évben július 20-án piacképes volt.
Tavaly ebből augusztus 20. lett, idén pedig megtámadta a fürtöket a moly, mire észrevettem, sok szem lepergett.
Ez a "táltos 6066" szőlő, amit a mai napig tudok róla az az, hogy a néró valamilyen rügymutációja.
Most három helyen van a kertemben, mind terem, mind beteg.
Van még hamburgi muskotály, csabagyöngye, favorit, zalagyöngye (ebből két lugas). piros saszla.
Az összes szőlőn a fürtök molytól peregnek, a zalagyöngye fürtjein ráadásul valami zöldesszürke penészféle is van.
Összességében több, mint két mázsa szőlő menne tönkre. Ma délben (csak a fürtöket) megszórtam bordói mix és K1 (a karate utódja) keverékkel (csak ez volt itthon) úgy, hogy a 10 literhez való szert 5 liter vízben oldottam fel.
Hát kíváncsi leszek, hogy használt-e, holnap meglátom. Ha nem, akkor irány a gazdabolt.
Hát, ez most eredményes volt, de hogy tartós-e, az más kérdés.
Eddig mindig rendszeres volt a kénezés, és az kordában tartotta őket. Idén a rendellenes időjárás miatt ez is felborult. Plusz jöttek rezi csemeték, azt is el tudom képzelni, hogy úgy hurcoltunk be valamit velük.
Máshol kérdezted, de itt válaszolnék, hogy ott ne legyen OFF-topic:
Bár nem vagyok bio-s, de közvetlen a Biocont emberétöl kérdeztem, hogy hogyan lehet bióban védekezni a feketerothadás ellen, azt mondta, hogy kisérleteznek a következövel:
rezes lemosás összel+stericlean-es kezelés (ennek az idöpontját sajnos nem tudom, de talán tavasszal) megelözö jelleggel. Érdeklödj náluk, szerintem el fogják mondani, ha használható és bevált a módszer (amikor én beszéltem vele, még csak egy év eredménye volt meg, de az ugye lehet a véletlen is, csak több év adatai alapján lehet kijelenteni, hogy ténylegesen müködik-e a dolog.)
Folyamatos kérdezz-felelek a Geo-Vadriasztó vadgazdálkodási szakértőjével (termékfejlesztője is), majd tegnap megfújtam a 2x illetve a 25 cm-nél rövidebb 1x rágott hajtásokat 3%-os oldattal.
Egy nagy nyuszi érdeklődéssel figyelte a tevékenységemet ;-). Lehet az alsóbb régiókban a kártételért ő a felelős.
Tavaly, és idén tavasszal így időzítettem az atkairtást a szőlőben. Keresgélnem kellene, hogy ha a 400 tőkéről össze akarnék szedni 20 db atkás levelet. Lehet, hogy véletlen, de bejött.
Nálam is ócska a kötődés, elég ritkásnak tűnnek a fürtök. A dolgon rontott, hogy virágzás közben egy atkaölős kört be kellett iktatnom - holott a nagykönyv szerint virágzáskor nem kéne permetezni.
Ez van.
Közben a madarak szomjasak, lezabálják azt a pár szem epret és málnát is, ami van. Még az egres is eltűnt a bokorról, ezt mondjuk már végképp nem értem, ott van egy enyhe lopásgyanúm, de ugye azt bizonyítani is kéne. :(
Én azt látom ami a múltkori 40fok előtt kotott az szép,.de ami pont a 40fokban virágzott ott van eg kis "nana".
Egyébként ennek a végeláthatatlan forróságnak nem lesz jó vége, attól félek. Ismeretségi körömben van aki kutat furatott és öntöző dobbal folyamatosan ontozi a szőlőt mert el kezdett neki szaradni ugy mint osszel. Az akác alatt is rengeteg a leszaradt level....
Az hogy ki mi ellen védekezik és végül milyen betegségeket "gyűjt be".sok mindentől függ.
Én lisztharmat és peronosz ellen védekezek. Törekszem rá, próbálok mindig ár/érték arányban jó csomagot összeállítani. Ha ezt egy olyan szerrel teszem ami hatással van másik betegségre is akkor lehet amiatt nincs nálam. De pl én botritisz ellen külön..em védekezek sosem.
Lehet csak annyi a gond nálad hogy rendesen kellene permetezned kontakt+ felszívódó szerekkel. Szükség szerint lombtrágyával kiegészítve.
"Itt jó, ott meg nem"
A permetezés egy egy fázisa konkrétan mehezen mérhető le egy adott munka után. Ami magyon látványos, a gyomirtás. Nincs varia, ha füves akkor szarul, ha tiszta akkor jol sikerült.
Van olyan területem ahol 2x gyomirtóztam, ami fubesebb, mint amit csak egyszer, de később mint másikat.
Majd szuretkor kiderül a mázsa mellett, fokolás után, ki mennyire volt ügyes.
Szerintem már akkor is beszéltünk róla, amikor először említetted. Biztos, hogy nagyon érzékeny, mert idén szinte minden egyszerre virágzott, ugyanazt a kezelést kapták, v.vinifera 1000x szebben kötött, a Nérón (és még jópár másik rezi fajtán) sokkal több a probléma. Bár idén a forróság is ronthatott a kötési esélyeken.
Az hogyan lehet, hogy a botritisz mindig csak a Nérót találja meg minden évben, amióta a tőke termőre fordult, a többit nem.
Aztán az hogyan lehet, hogy pl. az Aletta - amivel ugyanaz volt a helyzet mint a Néróval - az idén először rendben van.
(A két említett fajta nem ugyanazon a területen van.)
Azt hiszem a probléma összetettebb annál, hogy egy konkrét okra lehessen visszavezetni mert akkor már rég megoldódott volna.
Mint korábban már többször írtam, a "Néró ügyet" a kollektív bölcsesség sem tudta megoldani évek óta, pedig segítő szándékú igyekezetben nem volt hiány.
Részemről már biztos, hogy a permetezési fordulóval probléma van.
Elismerem, hogy meglevő technikával a hatékonyság is lehet probléma, de ha az lenne mindennek az oka akkor nem lenne ennyire fajsúlyos a fajták közötti eltérés, hanem legalább néhány tőkén belül látszana hogy na itt jó itt meg nem. Az, hogy a takarásban súlyosabb az szerintem a porlasztás hibája.
De még az sem egyértelmű számomra, hogy ez akkor botrítisz? Mert ezt szokták rá mondani, de ha mások meg egyáltalán nem védekeznek virágzáskor botrítisz ellen és minden ok, akkor ezt hogy?
Ha legközelebb őzet sikerül fognod, vesd farkasok elé, majd várd meg, amíg meggkönnyebbülnek az őzvacsora után. Állítólag a legjobb vadriasztó, mert az őz a kifinomult szaglásával elkerüli azokat a helyeket, ahol vacsoravendégnek várják.
Ha úgy nézzük én csak körbe körbe megyek. Lemegyek az elsőben, visszajövök a hatodikban és így oda vissza. Amikor "utolérem" magam akkor ismét "fogok" 5sort. Sokat gondolkodni nem kell.
:-D)))))
Laca és Falus olvtarsak probléma felvetésére jutott este eszembe, mi lehet esetleg a baj. Ha jó az idő, sűrű a permetezési forduló, nincs locsolva a gyep stb stb stb nem lehet az hogy a kijuttatás nem sikerül szépen porlasztva, a levelek fonákjára is eljuttatva, a fürtzónába is bejutba. Nálam már hatalmas a lomb, gondolom másoknál is. A permetező ventillátora kifúj mindent a levelek közül. A lelógó vesszőket felemeli, a leveleket megforgatja. Nem tudom azt elkepzelni hogy egy kézzel pumpálós háti permetezővel ezt a hatékonyságot el tudnám érni?!?!
A rügyet elsősorban az ékköves araszoló vagy a gyapottok-bagolylepke hernyója szokta kirágni (kiodvasítani), elsősorban ott, ahol ősszel zöld növényzet borítja a talajt a tövek körül. Utána jön a cserebogár 4-6 leveles állapotig. Aztán az őz, de az már elsősorban a vitorlát eszi. A nyúl meg amit elér.
Úgy kezdődött, hogy a rügyválogatás után kirágták a rügyeket, akkor mérges voltam.
Majd az 5 cm-es hajtásokat rágták le 1-2 cm-re. Ezekkel nem nagyon foglalkoztam és most ezek olyan 10-15 cm hosszúak (még) és igen-igen sűrűek.
Ahonnan csak lehetett, próbál az energia kitörni. Na ezekkel nem foglalkoztam, hogy valamelyik csak megéri a 20 cm-es hosszúságot és akkor a többit kitöröm.
Azokat a hajtásokat amelyeket később rágtak meg miután kialakult a fürt - ott van szőlő - és hát hónalj hajtás is amelyek közül csak a felső maradt.
Úgy néz ki az ültetvény, vannak benne fürt nélküli 10-15 cm, 40-50 cm fürttel vagy annélkül és vannak olyan fürtösek, hogy már vissza kellene vágni őket.
Ja, nálad a biliárdasztalon könnyü forgolászni, de nálam, ahol 40 centi az átlagos szintkülönbség két sor között, igencsak oda kell figyelni. talán, ha lenne két sort közrefogó szintszabályzós...
Ha jég/nyúl/öz/mamut/akármi megrágta a hajtást, akkor az alsó két hónaljhajtást ki kell törni, hogy jövöre legyen honnét hajtást nevelni. A többi, följebb jövö hajtás maradhat, hogy legyen levélfelület, vagy ha csak a hajtáscsúcs hiányzik a leltárból, és a következö évi szálvesszöt kéne belöle kinevelni, akkor a legfelsö hónaljhajtást meghagyni, a többi, alatta jövöt mind kipucolni.
sajnos az, hogy valami/valaki idejekorán eltüntette a fürtöket, nem jelenti azt, hogy a szölövel ne lenne az év során munka. van, söt pl. egy durva jégverésnél jóval több a zöldmunka, mint normál esetben.
Ma apránként végigjártam mindent. Teljesen elbizonytalanodtam. Az nyilvánvaló, hogy a levelek között-alatt rosszabb a helyzet. A Néró szerintem fürt botrytis (vagy ha nem az a neve akkor is ugyan az mint a többi szánalmasnak) moly látszik, de csak kb 10 góc összesen. Szóval ez a valami olyan, hogy a feketére aszalódott bogyókezdemény ott marad a fürtben, ütögetve sem jön le, de ha újjal hozzáérek, kvázi "letörik" kocsányostul könnyen.
Amiért elbizonytalanodtam az az, hogy itt ez a sokak által szidott és rettegett Ruby King. 8,5 fürtöt hagytam válogatásra, ebből kettőt most ledobtam. Hát nézzétek meg, van ennek bármi baja? Tökéletes! Akkor én rontottam el valamit, vagy nem?
