Egész biztos, hogy szobatiszta már Kristóf. Én akkoriban nagyon meglepődtem, mikor Zorka fél év balesetmentesség után lazán maga alá engedte a pisit. És még utána sem szólt. " Csak " annyi történt, hogy Zádor felállt, többet kellett figyelnem rá.
Ezen ne aggódj. Az én Enikőmnek is 25-ös szandija lett.
Pisko
Eddig rendesen evett szinte mindent. Ezért gondolja a védőnő is, hogy csak nem kívánja a kaját és hamarosan változik. Remélem így lesz. Azért lassan csak visszaáll majd. Már néha eszeget ezt azt megint, de csak egy két falatot. Ma krumplit és húst vacsizott három egész falatot.
Ekatlan
Lehet hogy bután hangzik, de nekem az uncsitesóm volt így párszor. Végső elkeseredésében oda jutott, hogy némi meleg borogatás és maszírozás után a férje "szívta" ki.
Bölcsi
Látom ti is a menjek vagy maradjak kérdéssel küszdötök. Ha minekünk nem sikerül a következő baba, vissza kell mennem jövő összel dolgozni.Ez súlyos anyagi kérdés. Lakáshitel... Viszont én mindenre igyekszem felkészülni. Et tanulta a játszótéri anyukák panaszkodásaiból. Mást se hallottam a beiratkozások idején, hogy sehol nincs hely. Mi már a tavaszon beiratkoztunk a bölcsödébe jövő öszre. A jövő tavaszon pedig az ovoda jön, bár az kicsit macerásabb, mert területileg nem abba az oviba tartozunk, ahova be szeretném iratni őket, de majd próbálkozom. Sajna az ovodai helyzetete hallva nem mindegy , hogy melyik oviba járt a gyerek , ha az iskolára gondolok. Minden esetre azt javaslom mindenkinek, hogy minden lehetőségre készüljetek fel és már jó előre gondoljátok ki, mit szeretnétek. A mai helyzetben ez van.
Én ezek után erősen elgondolkodtam, ha minden így működik, akkor a gyerek mire 5 éves lesz, már az egyetemre is be kell iratni, hogy helye legyen....(aztán anyuka csak gyűjtheti a pénzt)
A másik nagy gond, hogy mi lesz a munkahelyen, de ezt ti is biztos tudjátok és átélitek....
Vissza még nem sokat olvastam, de hogy Quizasnak ne lukadjon ki az oldala...
Jó volt egy kicsit elszakadni itthonról (bár hazaérve tapasztaltam, hogy kedves férjuram milyen legényéletet élt itthon - na jó kimosta az ágyneműket, meg leolvasztotta a fagyasztót, de takarítás egyebek, semmi....jó-jó a héten együtt elintéztük...), de mivel ott is velem/velünk voltak a gyerekek, így annyira azért nem volt kikapcsolódás, csak könnyebb volt, hogy este anyu-apu segítettek, na meg náluk két szintes a ház, mi fent laktunk, reggel 8-ig nem volt szabad lemmenünk (hogy nekik is legyen egy kis nyugtuk, ami azért érthető, főleg a 6-kor kelő csemetéim mellett..., meg apu dolgozik is, stb...), de reggel 8-ra jött a reggeli mindig, nem nekem kellett csinálnom, nekem is csináltak, este körkérdés, hogy ki mit kér, és azt varázsoltak...utána 9-re vittem őket "magánoviba" egy nénihez akihez tavaly is jártak, és ide kellene varázsolni egy ilyet nekem Pestre is...annyira szupernagyi, és imádják a gyerekek is, veszekedtek, hogy ki menjen hozzá, Kornél is maradt ott simán egy napra (6 óra volt), és mikor hazajöttünk kérdezte Kristóf, másnap reggel, hogy mit vihet Marika nénihez, azt hitte megyünk hozzá most is. :-))) Délután 4-ig voltak ott, meg együtt sokszor 5-ig is, mert olyan jó ott játszani. Azután pancsoltunk amikor a nagy hőség volt (szerencsére anyuéknak van légkondijuk), meg játszótereztünk este fél8-8-ig. Vacsi megint készen várt általában, és utána a lefektetés/mese is 90%-ban apué volt. :-) Napközben meg ha olyan kedvem volt elmentem a városba, anyu volt Kornéllal, ebédet rendeltünk, párom sokszor volt lent, moziban is voltunk, volt hogy 2-3 napot is lent volt (nem úgy mint tavaly). Igaz anyu eléggé rosszul viselte a frontokat, főleg a hideget, és múlt hét közepén el is utazott egy "szanatóriumba", de apu velünk volt akkor is. Remélem még egy jó ideig le tudunk menni majd hozzájuk, mert tényleg jót tesz nekem is, meg a gyerekeknek is, csak többször kellene. :-))) Igaz van hátulütője is a dolognak, mert mindig megkapom, hogy nem jól nevelem őket, stb..néha úgy érzem, hogy ha nem is nyíltan, de hergeli ellenem főleg Kingát (mondta már a csajszi többször, hogy majd a mama megneve/megtanítl, Te nem tudsz, stb...hát ezt biztos nem magától találta ki)
Kristóffal továbbra is nehéz, szobatisztasággal is küzdünk, mert van hogy 3-4 napig már szépen szól, semmi bepöttyenés/bepisilés/bekakilás, azután mintha elvágták volna, szépen maga alá pisil, és csak akkor szól, szóval nem értem én ezt...mondták, hogy idegi alapon lehet (amit könnyen el tudok képzelni, lévén, hogy 2 éves koráig szinte hangos szót nem hallott, azóta viszont annyira kezelhetetlen, hogy szégyellem magam, de sokkal többet kiabálok vele, meg csapok rá, mint kellene utólag végiggondolva....de amikor az öcsinek minden előzmény nélkül csak úgy nekimegy, direkt fellöki, stb...akkor egy kicsit felmegy pumpa. Ugyanakkor meg mindenért visít, bőg rögtön, ha nem úgy van, és akkor amikor Ő AKARJA-AKARAT AZ VAN!, dehát küzdünk, hó végén jön egy pszichológus ismerősöm is...hátha tud valami okosat mondani. Egyébként meg nagyon okos (a szomszédban a nagymama azt mondta, hogy milyen jól nevelem őket - na most legyek okos...) 100 cm, 16 kiló, 4 évesnek nézik...és azt mondják, hogy olyan okos is...no nem szobatisztaság terén szerintem (persze anyukám meg, azzal hergelte, hogy buta, meg ha buta akar maradni. stb...)
Kinga tornázni jár, mostmár versenyszerűen edz, nem tudom hogy fogja bírni a sulival, de majd meglátjuk (komoly anyagi befektetést igényel mindkét dolog, de már megvan mindene a sulira, egyedül egy tanulószék kell majd még - TÉNYLEG AKINEK VAN MÁR, MIRE FIGYELJÜNK?) Azért vele is vannak gondok, a nem akarom miatt...de vele már meg lehet beszélni a dolgokat, legalábbis többé-kevésbé.
Folytatom majd, csak most mennem kell lassan a lányért. :-)))
apja 180cm, 92kg, én 170cm és most 59kg, de átlagban én 50-52kg között szoktam lenni. Szerintem átlagosak vagyunk.
Az anyukám ágán van valami Jeti....pedig az anyukám 155cm!!! De a báttyám az 2méteres! Azt mondja hogy se az apukája, se az anyukája nem volt magas, az akkori idő átlagát érték el. (1900-12-ben születettek átlaga ami a mai viszonylatban kicsi emberek voltak.) Szóval a gének visszavágnak:)
Jaaaaaaaaaa, és a nekem lényeg! Tegnap egyedül evett a Norbi levest, kanállal(végülis villával nem eheti...)!!!! Ilyen még nem volt, csak a malackodás, és a turka-burka....!!!!
Nálunk is ramaty a helyzet én is erősen gondolkozom, hogy el kell mennem dolgozni.... De csak éjszakáára tudnék menni, mert a gyereket nem tudom hova, kire hagyni....itt is fullon vannak a bölcsik. Az a 2.
Feketelyuk van nálunk is! De ez tényleg rejtély! :)))))))))))))))))))
Ekatlan: Sétálni??? itt a házunk elött, mert csak itt van járda, az is csak a mi oldalunkon. De inkább az udvar, mert baromi nagy a forgalom felénk. Csomó: pedig neki kell állni és kimaszirozni, más megoldás szerintem nem nagyon van. Nekem is ott volt állandóan a csomó, és nyomiszkoltam mint egy gyagya, a könnyeim potyogtak, de elmúlt. De ha megbeszélünk valamit és nincs ilyen baromi meleg, akkor elsétálok valameddig....
Mona: merre felé szoktatok sétálgatni? Valamikor találkozhatnánk. Habár én időhöz vagyok kötve, mert 3 óránként szopizás, így max másfél órát érek rá egyhuzamba, de szerintem tudnánk beszélgetni addig is.
Szopizás téma: van egy nagy csomó a mellbimbóm alatt közvetlenül. Ezt képtelenség kimasszírozni, a gig meg nem tudja kiszopni. van valami javaslatotok?
Egy darabig a mostani az utolsó nyugis ebédem. Ma jönnek a srácok. Hát az ő ruháiknak még gyorsan neki kéne ugranom. Meg a zokniknak. Nálatok is van egy fekete lyuk, ahova eltűnnek a párok??
MOna,
Norbi tényleg nagy gyerek, de bizonyára ti sem vagytok aprók. Ismerek hasonló alkatú gyereket, mint ő, no de mindkét szülő eléggé megtermett, apuka 2méter fölött van és nem is sovány.
PISKO,
Örülök, hogy jól éreztétek magatokat. :-)
Úgy tűnik, Karsa is a szopást részesíti előnyben, mikor fogzik. Csakhogy hiába jön a nyála, foga még mindig csak hat van. Somának legalább kijön egyszerre néhány, de neki megindul, leáll. Megindul, leáll.
Súlyban mi is kicsivel 10 kiló fölött járunk. Én tényleg igyekszem enni adni neki, és végül is általában eszik is, napi 2 dl joghurt, pár szem gyümölcs, néhány kanál zabpehely, és a főétkezésekkor húsos-zöldséges pempő meg még a mi levesünk leve délben. Néha kap tejbedarát gyümölccsel (ugyanis ha kemény, akkor már nem eszi meg, tehát megturmixolom neki egy kevés reszelt almával, nektarinnal, sárgadinnyével, körtével, mikor mi jut). Igazából a joghurtot is ezekkel a gyümölcsökkel eszi, esetleg banán+narancs kombináiójával. Inni is iszik - de csak vizet (annak is nagyon örülök). Jó lenne végre a tejre rákapatni, de ha nem víz van a pohárban, bele se kóstol.
Viszont már megnyálazza a kiflit, zsömlét (aztám kiköpi, de mégis van haladás!).
Undor: én annyira nem undorodom semmitől, mikor volt csótány, azt is összenyomtam puszta kézzel, mert különben bottal üthettem volna a nyomát. Nem örömmel persze (azért perverz sem vagyok ;-)). Ami idegesít, az a szúnyogzümmögés este, alvásidőben. Pedig nem szeretnek a szúnyogok annyira, de akkor is utálom, ha megcsípnek.
Bölcsőde: hihetetlen, nem? Itt megy a szöveg arról, hogy az a jó a családnak, ha anyuka nem szakad el a munka világától, akkor nem élnek szegénységben a gyerekek. De ha nincs hova tenni a dedet? Megfoganáskor menjen az ember helyet foglalni a bölcsiben??
A skandináv modell pont arról szól, hogy sok állami gyerekintézmény, jó színvonalon, és rugalmas munkabeosztás. Vagy ez annyira drága? Úgy sejtem, hosszú távon nem. Én pl. olyan jól ellennék központi ünnepségek és egyéb pénzkidobások nélkül!
Pisko! Kapsz tőlem egy *5-öst! mindenkinek válaszoltál!!!!
Soma "csak" 10,3 kg??? Akkor Norbi a 17kg-val egy kicsit sok? Nem ? Mondjuk ezt már elég régóta tartja. Azt hoiszem vagy 3 hónapja mértük, akkor volt 16 kg. De a 25 cipőméreten ki vagyok. A barátnőm 5 éves fiának van akkora lába... Már gondolkozom, lehet hogy a Norbi egy Jeti????
Digitális képek, ne is mondd: én Lora 2 éves szülinapja óta nem hívattam elő semmit, kivéve a Soma születésekor készülteket. Múltkor nekiültem, aztán átválogattam az utóbbi 8 hónapot. Valamikor folytatom majd a többivel is: olyan jó ilyenkor egy kicsit nosztalgiázni :-)
Én is tartok ám a 2 éves státusztól, mert Soma változatlanul 10.3 kg, és ez azért nem olyan sok. De addig még van 7 hetünk, addig hízhat is (elvileg). Igaz, keveset is eszik, és most, hogy ilyen intenzíven fogzik, állandóan szopni akar. Baromi fárasztó, elszívja az összes energiámat :-)
Lora volt ilyen rossz evő: Ő 16 hónapos koráig 90-95%-ban csak szopott, és 2 éves kora után kezdett el épkézláb kajákat enni, persze csak nagyon keveset. Én azt tudom Neked tanácsolni, hogy adj neki azt, amit kér: ha rizs kért, akkor rizst, esetleg próbáld meg a barnarizst, abban több az értékes tápanyag. Ha nem akar mást enni, úgyem fog. Baja nem hiszem, hogy lenne tőle, Lorának pl. tökéletes volt a vérképe annak ellenére, hogy elenyésző mennyiségben eszik/evett zöldséget és gyümölcsöt. Ha Enikő idáig rendesen evett, akkor ez biztos, hogy helyre fog állni, csak valami időszakos "megingás" lehet nála.
Sziasztok, itt vagyok én is, nagyon jó volt Pécsett, a gyerekek is jól érezték magukat. Soma gyarapodott 2 újabb foggal (az egyik az a bizonyos metsző), úgy látszik Ő ilyen típus. Már januárban is eljátszotta, hogy közel fél éves szünet után 4 hét alatt kijött 6 foga. Most 8 nap alatt 3. Kicsit nyűgösek voltak az éjaszkáink, de már közel a vége: még 2 szemfog és 4 nagyörlő van vissza:-) Mindjárt olvasok vissza, és válaszolok mindenkinek. P.
Én a pók-félékkel, és más hasonló csúszó- mászóval vagyok hasonló helyzetben. Azért annyira nem durva a bogár iszonyom, én inkább azt mondom, hogy csak a pókra, ... meg ami nem szimpatikus. :))) De a Norbi nyilván, hogy csak is a pókhálót taperolja, hogy züm-züm, és persze benne a pókot. Ha az ösztömre hallgatnék otthagynám a gyereket pókostul mindenestül, de hát nem lehet. (miért is nem????) Igy leszedem róla, és magamban motyogot, hogy fuj, meg juj, de elötte nem mutatok semmit ki. Pont azért, hogy ne befolyásoljam, hogy milyen állatot szeret, ill. nem szeret. Vagy mitől "fél". Már a 2, ill. 4 lábuaknál nem jut eszebe irtozom kategoria, de biztos van...
Pont ma kaptam én is értesítőt:-) Nem mertem még megnézni.
Tatán voltunk ma csavarogni, láttunk patkányt (vizek városa), sokág figyeltük messziről. Le kellett győznöm az undorom, hogy ne befolyásoljam Zorkát. Mondtam jót is, rosszat is róla. Neki a nagyon megnyerő állatok kategóriájába került. Pfujjj, de tényleg érdekesen viselkedett.
Hát jó lenne! Bár még vérvételre nem sikerült eljutnom, addig neki sem kezdünk semminek.
Összevonnak minket 2 másik város nev. tanácsadójával. Az én helyemen lévő vállalkozó+ nyugdíjas szeptemberben már nem kezdhet. Gyorsan vissza kéne mennem, nehogy később feleslegesnek ítéljék meg azt a státuszt. Mindezt úgy, hogy senkivel nem történt szakmai megbeszélés, egyszerű felsőbb intézkedés. Ráadásul logikátlan, elhamarkodott. Állítólag mindenki utazgathat majd a megyében össze- vissza, újból létesíteni kell gazdasági osztályt, stb. Hol van itt a megtakarítás? A főnököm pl. egy másik városban lesz majd állandó jelleggel. És még sosem járt a mi intézményünkben, azt sem tudja mi a feladatkörünk.
Bölcsi: tavasszal, ha beírattam volna, jövő év szeptemberében vették volna be. Egy bölcsi van:-( Szerintem furcsán fognak nézni.
Párom megpróbál utánakérdezni, hogy ő lehetne- e itthon. Gyakorlatilag nehezen, mert jelenleg nincs közvetlen kollégája, szülésin vannak, ill. üres állásokat nem töltenek be.
Ancsúr, Igen, csütörtökön elmentek. Azóta kicsit átrendeztük a lakást, mostunk, ki van takarítva, föladtam az utóbbi tíz hónap digitális fotóiból a rendelést, végre elpakoltam a kinőtt babaruhákat és elővettem a következő féléves adagot, sétáltunk édes hármasban, no és dolgozunk a következő csemetén is. ;-)
Ja, és a helyettesítő orvos (ő adta be a 15 hós oltást) leszúrt, hogy miért nem hízott Karsa az utóbbi két hónapban. Mondtam neki, hogy meleg volt, volt egy hasmenéses betegsége, alig evett, nem eszik szilárdat - nézzen rá mondjuk a középsőre, rögtön láthatja, hogy van otthon ennivaló. Ez egy ilyen gyerek. Én nem aggódo, bár persze jobban szeretném, ha kicsit vaskosabb lenne. De helyette nem ehetek. Csongor se, pedig biztosan lelkesen vállalná a feladatot. :-D
Hála a múltkor felfedezett homeós gyszertárnak, a mandulagyulladásomat leküzdöttem. Kár, hogy nem első nap választottam magamnak szert. Amikor bevettem, órák alatt húzódott vissza a mérete.
Viszont a közérzetem nagyon lassan javul, visszaesésekkel. Lelkileg már jól vagyok.
A lakásunk úgy néz ki, mintha költöznénk. Ma villanyt szereltek, kedden gáz-, vízvezetékeket fektetnek. Remélem a hét 2. felében lebetonozzák az egyik régi szobát, hogy ne kelljen árkokat ugrálnunk. Szóval most jön a java. Azért már szeretnék közelebb lenni a végéhez.
Ami nehéz benne, hogy vmit elpakolok, de utána nem a helyére rakom vissza, hanem egy következő pontra, ahol épp nem csinálnak semmit. Pénteken pl. kirámoltam a kamrát (elképesztő mennyiségű akármi volt ott), vettünk összecsavarozható polcokat, szombaton visszapakoltam. De hiábavó volt részben, mert még festeni kell, meg befalaztatni egy ajtót.
Gondoltam este Norbira. Zádor mindenkit ütött, közben kacagott. Akármilyen határozottan szóltunk rá, nem foglakozott vele. Figyelmét se lehetett elterelni, fejébe vette, hogy rosszalkodni fog. Átvittem a másik szobába, semmi. Kizártam az előtérbe, nyitotta az ajtót, nevetve jött vissza. A 20. alkalom után megint az előtérbe vittem, székkel megtámasztottam az ajtót (üveges). 5 percig hagytam sírni, aztán beengedtem. Rohant körbe mindenkihez, simogatás, puszi, aztán újra. Zorka is nagyon aranyos volt, magyarázta neki, hogy ő mennyire szomorú volt, hogy ki kellett zárni, máskor ne csináljon ilyet.
