A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
„Noha a szupernóva-robbanáskor a nehéz elemek felépítéséhez szükséges extrém nyomás és hőmérséklet valóban adott, de a felrobbanó szupernóva által szétszórt anyag összetétele nagyobb részt mégiscsak a periódusos rendszer feléig ér. Ennek az a magyarázata, hogy a szupernóva-robbanást követő gyors gravitációs összeomlás miatt az igazán „egzotikus" elemek, köztük az arany zöme is a kollapszus eredményeként keletkező neutroncsillag belsejében reked, vagy más, még szélsőségesebb esetben a szupernóva-robbanás után létrejövő fekete lyukban semmisül meg.”
Amennyiben a fekete lyukba zuhanó anyag megsemmisül, akkor mitől növekszik meg a fekete lyuk tömege, ha a „megsemmisült” anyag energiája elektromágneses és gravitációs hullámok formájában távozik a téridőbe?
Az atomisztikus fizika a gravitációt is elemi töltésekböl, elemi gravitációs töltésekböl, eredezteti, tehát nem a "tömegböl" és NEM a téridö meggörbüléséböl.
Elég a testek szabadesését 100 m magasságról és 10-5-ös pontossággal kimérni, hogy kimutatható legyen a különbség az elfogadott gravitációs elmélet és a természetben jelenlevö gravitáció között.
