A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Az atomisztikus fizika a gravitációt is elemi töltésekböl, elemi gravitációs töltésekböl, eredezteti, tehát nem a "tömegböl" és NEM a téridö meggörbüléséböl.
Elég a testek szabadesését 100 m magasságról és 10-5-ös pontossággal kimérni, hogy kimutatható legyen a különbség az elfogadott gravitációs elmélet és a természetben jelenlevö gravitáció között.
Ott tartottunk, hogy megjelent a színem Albert Einstein, és kitalált egy 3. magyarázatot az MM kísérlet eredményére, amely a legrosszabb volt a három közül.
Az ő megoldása: Éter nem létezik, sem semmiféle más fényközeg.
Ha nem létezik éter, akkor szerinte nyilvánvaló, hogy nem lehet sebességkülönbséget mérni a Föld és az éter között.
Amikor azonban megkérdezték Einsteintől, hogy a fényhullámok hogyan terjednek fényközeg hiányában, vagyis mi rezeg, amikor a a fényrezgés tovaterjed hullámok formájában, akkor erre azt válaszolta: a vákuum, az üres tér, vagyis a semmi.
Az Einstein hívő fizikusok azóta is azt próbálják eladni a laikus közönségnek, hogy a fény a semmi rezgése. De vajon hogyan tudják elhitetni az emberekkel ezt az eszement butaságot? A válasz nem bonyolult. A TV-ben, a szaklapokban, a könyvekben, az egyetemeken nap mint nap elismétlik ezt a képtelenséget. Az egyszerű ember, aki nem foglalkozik mélyebben a tudománnyal, a sulykolás hatására előbb-utóbb elhiszi, akármilyen lehetetlenség a semmiben terjedő fényhullám.
Persze a "modern" fizikusok igyekeznek megmagyarázni a lehetetlent. Újabban azt hangoztatják, hogy a vákuum az nem semmi. Elnevezték hát a semmit fizikai vákuumnak, meg kvantumfizikai vákuumnak azért, hogy az egyszerű ember ne jöjjön rá az igazságra.
Az igazság pedig az, hogy hullám nem létezhet közeg nélkül. Fényhullám sem. Mert a hullám az egy haladó rezgés, és ehhez feltétlenül szükséges valamiféle anyagi közeg, amelyben a rezgés terjed. Ha nincs anyagi közeg, akkor nincs rezgés sem, és nincs hullám sem. Ha nincs fényközeg, akkor fényhullámok sem létezhetnek.
Elmondhatjuk, hogy az MM kísérletnek az a magyarázata, amelyet Einstein 1905-ben kitalált, abszolút hibás. A dolog pikantériája, hogy erre maga Einstein is rájött 1920-ban. Ezt mondta: "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény..."
Ez ugye homlokegyenest ellenkezik azzal, amit 1905-ben képviselt. De ha mégiscsak létezik fényközeg, akkor az MM kísérlet továbbra is magyarázatra vár. Idősebb korában maga Einstein is abba az irányba haladt, amelyet Stokes kezdettől fogva képviselt, hogy fényközegnek léteznie kell, de az nem lehet az abszolút nyugvó éter. Ettől tovább azonban nem jutott. Azonban mai fizikusok mélyen hallgatnak minderről, vagyis arról, hogy Einstein véleménye 180 fokos fordulatot vett.
Így az MM kísérlet valódi magyarázatát még ma is homály fedi. Tovább folytatóik a butítás, és tovább él a semmiben terjedő fény meséje.
Ezek kellett értek még az elektrodinamikához és a gravitódinamikához, amikhez neked halvány dunsztod sincs! Te csak 100 éves elavult világot tudod széttaposni.
Te szuperfifikus, hagyd már abba a fényközeg tárgyalását. Ez már kb 100 éve elavult.
Azóta tudják a fizikusok, akik az elektrodinamikát tanulták, hogy az elektromágneses mezö egy c-vel terjedö vektormezö, úgy ahogyan Maxwell felállította és úgy ahogyan az MM kísérlet kimutatta.
A második magyarázat lényegesen jobb volt. Ez Stokes ír-angol fizikustól származott. Az ő nevét a hidrodinamikából, a róla elnevezett törvényről ismerhetjük, de a fénytan területén is kimagaslót alkotott. A fény fluoreszkálását ő ismerte fel először és magyarázta helyesen.
Stokes elképzelése szerint nem helyes az abszolút nyugvó éterben haladó Föld modellje. Szerinte a fényközeg nem áll egyhelyben, hanem a Föld közelében lévő része követi a Föld mozgását. A Föld viszi magával a fényközeget a földfelszínen, mintha egy vékony rétege hozzátapadna a Földhöz. Így a Föld felszínén (ahol a mérés történt), a Föld és a fényközeg között nem lehet sebességkülönbség. Ez tökéletes összhangban van az MM kísérlet eredményével, hiszen a kísérlet is azt mutatta, hogy ha létezik közeg, akkor az együtt mozog a Földdel, mert nincs sebességkülönbség közöttük.
Az akkori tudósok mégsem fogadták el ezt a magyarázatot. A mozgó fényközeg nagyon idegen volt számukra, mert az abszolút nyugvó éter gondolata ekkorra már mély gyökereket vert a fizikában, így képtelenek voltak elfogadni Stokes kézenfekvő magyarázatát. Stokes magyarázata egy újfajta fényközeget tételezett fel, amelynek egyes részei mozognak, és így felborította volna az éterről kialakult megkövesedett képet, amely szerint az éter az abszolút nyugalom megtestesítője.
Ezenkívül volt még néhány rosszul értelmezett kísérlet is, amely látszólag nem támasztotta alá Stokes elképzelést, így az akkori tudósok nagyobb része elvetette a helyes magyarázatot. A kérdés így nem jutott nyugvópontra.
És ekkor jelent meg a színem Albert Einstein, és kitalált egy 3. magyarázatot, amely a legrosszabb volt a három közül. Az ő megoldása: Éter nem létezik, sem semmiféle más fényközeg.
A folytatásban majd ezt elemezzük ki részletesebben.
Te szuperfifikus, hallottâl te már valamit a "Nagy Attraktorról", ami felé a Föld mozog kb 10.000 km/h sebességgel. Ez a sebesség úgyan nagy, de mégis kicsi a fény sebességéhez viszonyítva.
Hallottál te valamit az elemi gravitációs töltésekröl, amikböl a gravitáció kiindul és a c sebessége független a g-töltések sebességétöl és erre van egy mozgásegyenlet, levezetve a hatásintegrálból?
