" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha a Tipo kap beporzást egy porzós virágokkal is rendelkező fajtájú kákiról, akkor a termései keményen édessé válnak. Nálam is ez történik Szaguaro topictársunk közeli kétivarú fájának köszönhetően. Hogy még biztosabb legyen a dolog, néhány virágos ágat ideszállítva, ecsettel is segítem a "vaníliázódást". Egy (vagy több) Tipo szaporítóanyag-tétel Vaniglia néven került forgalomba Magyarországon és az ezekből fejlődött fák gazdái abban a hitben élnek, hogy ilyen fajtájuk van. Ha netalán még valamilyen porzós is van a közelükben, akkor ki sem lehet verni ezt a fejükből. Pedig a Vaniglia gyümölcsméret, szín és alak alapján nagyon jól megkülönböztethető a Tipotól. Magyarországon még nem találkoztam egyetlen Vaniglia fajtájú fával sem.
A képen is jól látható, hogy a kettévágott Tipo gyümölcsben is van egy mag, tehát beporzott virágból fejlődött. A mellette látható Vaniglia termések azonban bizonyítják, hogy a beporzás következtében sem lett Vaniglia a Tipoból.
ja ertem. egesz nyaron folyamatosan viragzott, de nem kotodott, sztem ez is csak veletlen volt, nagyon fiatal meg. majd 1-2 ev mulva kiderul hogyan mukodik :)
szerintem azért kérdezi (?)- és engem is érdekelne - mert ajujuba ilyentájban már jobbára lepotyogott, erjed..szottyad... persze lehet mivel első és egyetlen termés, igy később érett be. vagy fajtajelleg.
Látom,te is bele bonyolódtál rendesen,mint én is 2 éve....
Láttam egy genetikai családfát a kákikról,ahol a tipo-kat 4 külön ágba sorolják,ezt a fajtát az olaszok nevezték így.Ugyanezen fajták más országokban másképp lehetnek megnevezve...Most a japán kutatások szerint 900 fajta van külön megnevezve,a genetikai kutatások szerint ez a tizede lehet valós marker-eltérések szempontjából.
De nem ez a mi legnagyobb káki-problémánk.
Ukrán,cseh,szlovák stb. kertészek szerint a fagytürésük jobb,ha D.virginiana-ra vannak oltva,az olaszok lótuszra oltják,még délebbre kákira.
Itt Magyarországon nagyon kevés kertész-webshop-os vállalja nyíltan,hogy virginiáná-ra oltja....
Megtudtam,hogy miért is.
A lótusz mag könnyen csírázik(a virginiana nem)az oltványok egyenletesen fejlődnek rajta(a virginiáná-n nem)minden fajtához jó a genetikai affinitása(a virginiánának nem)
De néhány előnye is van a virginiánának:jobb fagytűrést kölcsönöz az oltványnak,50%-al kevesebb víz igénye van azonos mennyiségű terméshez,a keményen-édes fajtákhoz jó az affinitása(a lótusznak rossz)
A virginiana alanyra oltás szeszélyes,lesz köztük amelyik nem támogatja a fajtát egyáltalán,lesz amelyik gyengén támogatja,és lessz,amelyiken erőteljesen nő az oltvány,na ezt az egyedet tartjuk majd meg magunknak!
Magos,vagy magnélküli?
Csak néhány fajtánál írják le a jobb termés kötődéshez a beporzást,a tápozott-öntözött termelők látszólag nem használnak porzókat.Namost,ha arra gondolsz,hogy a beporzástól függően édes fajták a fáról akár ehetőek lesznek,elkell szomorítsalak,nem tudod szétvállogatni...
Alapjáraton a káki 2-évente termő,a minden évben egyenletesen termők pont ezek,amiket itt nálunk megtalálsz,tipo,royo,vaniglia,ciocolattino,sharon(triumf) jiro,fuyu.
Tehát nem kell kínából exportálni igazán strapabíró kákit,itt magunk is előállíthatjuk...Itt a fórumon olvastam,hogy valaki 2 méteres alanyra oltott jiró-t,ami nem lótusz volt,(szerintem csakis virginiana lehetett)
és a jiró jó fagytürő lett tőle.Távlati tervemben van nekem is ez.
További jó olvasgatást,itt sok mindenről szokott szó lenni...
Viszont itt azt írja, hogy a Vaniglia nem PVNA, hanem PCNA típus = beporzástól függetlenül gyümölcseik keményen is édesek. (Ilyen még: Hana Fuyu, Choccolatino - bár egy helyen erről is azt olvastam hogy PCA :)
Úgyhogy ember legyen a talpán, aki kezdő diospyros kertészként ki akarja hámozni, mi az igazság! Legjobb, ha ültetsz sok félét, és meglátod. A maggal nyerhetsz is, mert ha igaz, akkor a beporzástól édes(ebb) lesz a gyümölcs. Néhány magért talán megéri.
Szerintem a Rojo Brillante pl. nem fog magot nevelni, ha van mellette Tipo.
Rojo (vagy Rosso, vagy Red Bright) Brillante PCA =
hatha valakit erdekel, az obudai newgarden-ben van meg par db hana fuju 17e, a borhykertben pedig tipo es rosso brillante 13e, nagyobb 150cm-es novenyek.
en is epp azon filozom, hogy a kistipo :) melle veszek meg egy fajtat, de az dilemmam, hogy akarok e magos termest enni par ev mulva vagy inkabb jobban jarok a magnelkulivel...
