" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
nálam sem akar levelet dobni. a kopaszok szabályszerűen lesárgultak, elhullottak. Egy hete építettem a kordonhoz egy tagot még, mert kertészetben volt valami Hardy Red nevű kis aranyos, aztán elvittem.
A kivi előnytelen tulajdonságainak egyike az, hogy fagymentes körülmények között nem akar megválni a lombjától. Így lehetséges, hogy pl. a baromfiudvarban is teljes lombozattal van még most, november végén is. A levélsárgulás is nagyon vontatottan zajlik. Üdvözítő, ha egy gyengébb (-1--2) fokos fagy az ősz korábbi szakában megszabadítja a levélzetétől. Akkor nem fordulhat elő, hogy nyáriasnak tűnő vegetációban lepje meg egy zord, téli idő, téliesen alacsony hőmérsékletekkel.
Biztos nem vagyok benne, bár nem találtam interneten hasonló s netán mérgező gyümölcsöt.
Ha az, akkor magról ültetve kikelne, s hasonlitana?
Tüskéje nem volt, levele a természetben előforduló s általam is ismert galagonyához egészen hasonlit, de fán már nem volt levél, de tele volt ilyen terméssel.
Az én első goji bogyóm is egy nagyon erős növekedésű, agresszív növény volt. Termése,mint az epe,olyan keserű.
Kivágtam,de gyökérről állandóan kihajt.
Szereztem egy másikat Ez egy jóval gyengébb növekedésű, más a habitusa,a levélzete. És a lényeg, hogy a termése finom,cseppet se keserű. Mindegyiket kertészetek forgalmazzák.
Az enyém idén termett először harmadik évre, de már egy fél meggyfát benőtt . Az epém megtelt tőle és visszavágtam a behemót bokrát és átültettem a kert végébe a kerítéshez " A Lícium a sövénybe való" jelige szerint cselekedvén. A másik kedvencem a homoktövis volt ... azt tavaly fűrészeltem ki. :)OOO000
A finisben, a célszalag elszakítása előtt van a délnyugat-zalai csücsök (Letenye-Lenti-Lendva vidéke), hogy teljesen fagymentesen érkezzen az év utolsó hónapjába. Az eddigi fagymentességet a legkedvezőtlenebb helyeken lévő, már tizedfokos negatív hőmérsékletet sem elviselő növényi indikátor bizonyítja. Vajon épségben maradhatnak-e december elsejéig is?
Nem kitermelés, mert a pótkocsiból jön az anyag (tőzeg?), amiből a téglákat préseli. Gondolom, valahol a közelben bányásszák, ezen a placcon meg szárítják.
Nekem nem annyira pozitív élmény, ugyanis tényleg 25 cm feletti oltványok, csak éppen 1-2 mmes éretlen hajtással.... Bár ezt még el is fogadnám, de hogy fajtajelölés sincs, csak a paw banánon amiből egy van, a két datolyaszilvát meg döntsem hogy melyik mi. Kicsit több igényességgel jóval nagyobb haszonnal ellehetne adni ezeket a növényeket, nem értem a hozzáállást.
