A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A jövő fizikája csakis tiszta, átlátható elmélet lehet, amely nem megy szembe a józanésszel és a tapasztalati tényekkel.
A jelenlegi "modern" fizika sajnos tele van logikai ellentmondással, és a tapasztalati tényeknek is ellentmond. Mindezt a sulykolós propaganda eszközével próbálják palástolni. Mindenképpen le kell váltani.
De az sem mindegy, hogy mivel. Csakis egy olyan elméleti rendszerrel lehetséges, amelyikben nincsenek belső ellentmondások és a tapasztalati tényeknek is messzemenően megfelel.
Természetesen nem lehet egycsapásra félretenni a régi hibás elméleteket. Meg kell keresni a leggyengébb pontját a rendszernek, és ott kell bedönteni. Úgy tűnik, hogy a leggyengébb terület a fényelmélet. Senki nem tudja mik a fotonok, senki nem tudja hogyan terjednek a fényhullámok a semmiben (a vákuumban) és senki ismeri a fény valódi természetét. Mindenki össze-vissza beszél. Óriási káosz van a fénytanban.
A káosz megszüntetésére nyújt megoldást a Szuperfizika, amely feltárja a fény valódi természetét, feltárja a gravitáció mező alapú működését, és megmutatja a fény és a gravitáció mélyebb kapcsolatát.
Az új fizika egy lehetséges változata a Szuperfizika lehet.
A hang a levegőmolekulák rezgése, ami a levegőben, mint közegben terjed.
Tehát a hang esetében is van egy hangközeg.
Ha egy hangszórót bekapcsolsz, akkor abból hangot hallasz.
De a hangszóró kibocsát valamit? Kibocsát pl. hangrészecskéket? Nem.
Kibocsát valamiféle hangmezőt? Nem.
Mit tesz a hangszóró menbránja?
Megrezgeti a levegőmolekulákat. A rezgés a levegőben hanghullámok formájában terjed szét a térben. Minden irányban, gömbhullámok alakjában.
Vagyis a hullámforrás nem bocsát ki magából semmit, csak megrezegteti maga körül a közeget, ami a hang esetében a levegő.
A fény ugyanígy keletkezik. Az atomok, mint fényforrások, szintén nem bocsátanak ki magukból semmit, amikor a fény keletkezik. Az atomok csak megrezegtetik maguk körül a fényközeget. Ezután a közeben a rezgés a tér minden irányában szétterjed hullámok formájában.
Tehát amikor a fény keletkezik, akkor az atom nem bocsát ki sem fotont sem mezőt. Nem a mező terjed c sebességgel, hanem a fényközegben a rezgés, ami maga a fényhullám.
Tudom, hogy ezt te nem fogod elfogadni, mert a te elméletedbe ez nem illik bele. Te már nem fogsz tudni változtatni a rögeszméiden. Csak ismételgeted a szövegedet és írogatod a képleteidet, de sehova nem jutsz velük. Sajnállak, mert többre is vihetted volna.
