Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Tavaly októberben volt nálam az E-ON-tól egy üzletkötő ajánlatot adni, azaz végül egy helyszíni szemlét + felvilágosítást adott.
Engem leginkább a napelemmel termelt áram átvételi ára / folyamata érdekelt. Az átvételi árra 19.- Ft-ot mondott, és hogy SZJA-t is kell utána fizetni. Valamit az E-ON csak számla ellenében veszi át. Majd hozzátette azt hogy nem éri meg napelemet telepíteni befektetési céllal. Csak amit amúgy is fogyasztok annak a 85%-ig érdemes méretezni a rendszert. Az ajánlatot persze azóta is várom. :) Valahogyan láttam rajta hogy nem nagyon akarja hogy többlet áram keletkezzen, és azt átvegyék. Azért is gondolkoztam el most megint ezen, mert tegnap kaptam egy telefont hogy mennyire voltam megelégedve az E-ON munkatársával. :D
Mi ebből az igaz? Mert addig ahol olvastam 30.- Ft- feletti átvételről szól minden. (még adózás után sem lesz belőle 19 Ft.)
Feltételezem a számlás, és adófizetős rész az igaz. EHO-t is kell fizetni? - mindezt persze magán emberként kérdezem, nem cég.
Én eddig csak túlteljesítő rendszerekről olvastam, vagy az időjárásunk naposabb, mint az előrejelző rendszerekben van, vagy a rendszerek vesztesége alacsonyabb, mint amivel számolni szoktunk. Nekem 8% veszteséggel 5500 kWh-t adott, az első év 5700 lett, és ez az év is rendben van eddig...
"Az alapvető cél az volt, hogy érinthető fém részek (pl. hűtő, mikró stb. fém háza esetleges belső meghibásodás esetén ne kerülhessen veszélyes feszültségre."
Az alapvető cél az volt, hogy érinthető fém részek (pl. hűtő, mikró stb. fém háza esetleges belső meghibásodás esetén ne kerülhessen veszélyes feszültségre. Ha pl. belül hozzáér valami feszültségen levő vezeték a házhoz, akkor azt a földelés lesöntöli, nem lesz a házon veszélyes feszültség. Ha elég nagy áram folyik el így, levágja a biztosítékot is. Ha van fi relé azt meg sokkal kisebb áram esetén is lecsapja.
1 éve üzemelő 18 db 240-es panelből álló 4320Wp-s rendszer éves hozama 5346,5KWh. Tájolása D-15°, dőlésszöge 25°. JRC szerint ez kb 6%-os veszteségnek felel meg.
Namost vagy a JRC kalkulál alul, vagy jó volt az év, vagy egész jól sikerült összerakni a cuccot. Ja, Fronius 4K-s inverter, rendszer Kecskeméttől délre.
Másik fórumon találtam: http://www.villanyforum.hu/forum/4-villanylap-forum/530 Időközben kaptam az ezügyben illetékes kollegától egy még 2002-es kiadású "szakkönyvet" a témáról. (Érintesvédelmi felülvizsgálók kézikönyve). Mivel engem a téma elektrotechnikai része erdekel, így kiindulásnak ez is megteszi. Külön V és A mérővel földelési ellenállást mérni természetesen lehetséges. Egy kitétel van: a mérés ideje alatt, mindkét műszert egyidőben kell leolvasni. (Tulajdonképpen a digitális, mikroprocesszor által vezérelt műszerek is ezt teszik.) Egyen- vagy váltakozóáram: földelési ellenállást lehetséges, azonban általában problémás egyenárammal mérni, mert a talajba leszúrt/levert/leásott, stb. és áramkörbe kapcsolt fémek majdnem bizonyosan galvánelemet alkotnak egymással a talajon keresztűl, és azáltal megjelenő feszültség befolyásolja a mérési eredményeket. Létezik korrekcios számitás a zavarófeszültseg hatásának a kiküszöbölésére, de egyszerűbb váltakozóárammal mérni, miközben kizárjuk az áramkörből az egyenáramú összetevőket. A vonatkozó szabvány annyira szigorúan veszi ezt (legalábbis 2002-ben így volt...) hogy a földelési ellenállás mérésekor, a felhasznált áramforrásnak, 10 és 100 Hz közé eső frekvenciájú váltakozóáramot kell szolgáltatnia és egyúttal -szükség esetén- soros kondenzátor beiktatásával ki kell zárni az egyenáramú összetevők áramkörbe bejutását. A nagy merőzsinór hosszak miatt figyelni kell a váltakozóáramú, közelben levő magasfeszültségű, illetve nagy áramot szállító vezetőkre, mert kapacitiv vagy induktiv úton zavarófeszültséget juttathatnak a mérőkörbe. Talajok, fajlagos villamos ellenállásanak a meghatározásakor még "rosszabb" helyzet. Ezt, fémcsövekkel, fémszerkezetekkel "teletűzdelt" földterületeken (utcák, lakótömbök, stb..) gyakorlatilag semmi értelme elvégezni az általában elterjedt Wenner féle módszerrel, mert a talajban levő vasbeton-szerkezetek, fémcsövek, vízfolyások és egyéb talajban levő (esetleg láthatatlan!) villamosan vezető műtárgyak rövidzárként funkcionálnak és emiatt méréskor, a valóságosnál jóval alacsonyabb értékek mérhetők. "Erösáramú" földelési ellenállás mérés: A 70...80 mA-ekkel igencsak messze jártam az "erősáramú" méréstől... Lényegében 5A vagy nagyobb mérési áram tekinthető "nagyáramú" földelési ellenállás mérésnek. Azonban ennek az áramerősségnek az elérésehez, még kicsinek mondható villamos ellenállású talajok esetén is, igen alacsony belsőellenállású áramforrás és komoly mérőfeszültség szüskéges. Gyakorlatban ezt hálózati elválasztótrafóval vagy gépi/kézi hajtású generátorral szokás megoldani. A szabvány megengedi (illetve megengedte...) a hálózati feszűltség közvetlen felhasználásat is. Bizonyos helyeken előírják a "nagyáramú" földelési ellenállás mérési módszer használatát. Ennek a gyakorlati kivitelezése, adott esetben igencsak nehézkes lehet. Kezdem érteni a "mérősők" időnként megjelenő gondterhelt arckifejezését.. azonban azt is tudomasul kell venni, hogy csak A-es nagyságrendű áramok keresztűlhajtása ad valóban reális képet az adott földelés (és az azt körülvevő talaj) villamos állapotáról. A mA-erekkel mérés, inkább csak amolyan "saccolás". Várom a véleményeket, tapasztalatokat!
Nem olyan egyszerű házi körülményke közt kimérni az tuti. Egyszerű számítással 5A és 250V-al számolva ha 0ohm a föld akkor a fogyasztó ellenállása R=U/I azaz R=50ohm üzemi ellenállása van egy 1250W-os halogén reflektornak. Ha rákötjük a földelésre ami 25ohm, akkor I=U/R azaz I=250/75=3,33Amperra lecsökken, de közben az izzón a feszültség is lecsökken U=RxI azaz U=50x3,33=166V ra közben a földelésen meg esik a maradék. De ha pl 10ohm akkor I=250/60=4,16A s 205V esik a lámpán, máris jobban erősebben világítana... Ez egy átlag számítás nem pontos! Az tuti az érintésvédelem, és villámvédelem miatt nem írja alá csak úgy a szaki, de igaza is van!
csak azért kérdem, mert nekem elvileg nagyon jó a földem, 25 amperos bizti egyből lemegy, ha fázist ráeresztem a földre, de ezt nem így kell mérni, valami furmányos módszer van rá, amihez kell speckó műszer és házilag nem is igen lehet, ha jól vagyok informálódva... de ez a fázist földre kűldés is mond valamit, mivel a földelés igazán arra lenne jó, ha a véletlen a fogyasztóra kerűlt delejt kisöntölje a legkisebb feszre, vagy nullára, h a páciens testén ne follyon volt és amper, vagy lagalább nem életveszélyes mértékű! azért kérdeztem, mert én is kimérném a jónak tartott földemet, már csak kíváncsiságból is!
Cimboránál be lett mérve a 15 éves földelés 25ohm. A szaki szerint 10ohm alatt kell lennie. Tegnap fél colos horganyzott 6méteres csövet vízzel lefúrtunk mellé. Majd kíváncsi leszek mennyi lesz az értéke, a régi 2-3 méteres vas volt. Közben nálam is lefúrtuk, mérés nélkül is rámondom hogy kevés lett volna a pár éve levert 3méteres betonvas mert a teraszon belül lett leverve.
Jó, hogy felhívtad a figyelmem a regisztrálásra. Lehet választani az 5 éves teljes körű, vagy a 7 éves csak anyagköltséget (szervizt és szállítást nem) fedező gari között. Vajon melyik a jobb választás?
Vannak olyan inverterek amik már eléggé PC-sek azaz lehet őket rendesen programozgatni, na ha valaki ebbe a programba minden gyártói ismeret nélkül piszkálgat bele akkor tudnak csodákat művelni. Amúgy az első olyan inverter gyártó volt aki hazánkban elsők között kapott rendszer engedélyt a hálózatos cégektől a hálózatra való kapcsolhatóságra. A hálózatos cégek honlapján valahol fent vannak az éppen engedélyezett inverterek típusai (gyártó, típus, stb).
A konnektorba dugható inverternél mi a garancia hogy egyetlen pillanatban sem termel vissza a hálózatra. Abban as esetben pedig a fordított energiairányt az egyre terjedő digitális mérők érzékelhetik. Ez szerződés nélkül a szolgáltató szempontjából "aggályos" lehet. Én ezt ebben a formában meggondolnám.
Csak egy napelemem van,csak 2 matrica van rajt! Nem szeretnék visszatáplálni a rendszerbe,csak egy különálló konnektort szeretnék amibe bedugom a két szivattyút amik a legkisebb fordulaton mennek,darabja 50 w körül!
A szivattyúk jelenleg (napsütéstől függően) reggel 8-9 től délután 5ig 6ig mennek! Ha jön felhő megállnak.
A lehető leg egyszerűbb megoldást szeretném összerakni,ebben kérnék segítséget!
Maga a szerződés nem, de a vele járó óra csere már igen kiszállást kifizettetik, ha a kimenő szerelő meg problémát talál akkor annak megoldása plusz még egy kiszállás költsége.
