" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A káki az ébenfafélék családjába tartozik. Alanyként csak ugyanebbe a családba tartozó fajú növény használható. Általában a Diospyros lotus-t használják alanyként, de ugyanúgy megfelel a D. virginiana is. Lényeg az, hogy valamilyen diospyros legyen.Az őszibarack még csak távolról sem rokona a kákinak, ezért alanyként nem használható.
Őszibarackról talán olyanok beszélnek, akik a megtévesztő "kakiszilva" elnevezés miatt úgy gondolják, hogy a kákinak köze van a szilvához.
..olvasgattam, hogy a datolyaszilvát lehet ojtani kopasz őszibarackra is van -e róla valakinek bővebb információja, tapasztalata, örülnék ha megosztaná velünk.
Gratulálok a szép terméshez! Szeretnék érdeklődni, hogy a datolyaszilvából nincsenek-e eladó oltványaid? Ha nincsenek, hol lehetne olcsón beszerezni? A tiéd milyen fajta?
Írtam 3 oldalt de ez a szemét mocsok fórum kitörölte miután a netkapcsolatom egy pillanatra megszakadt, így nem sikerült elküldenem, nem fogalmazom újra.
Lent a föld felett nem látszik, hogy mi van fent,de hibának tűnik a két törzs abban az esetben , ha nem tudja odafent , hogy két ellenkező irányba kell a két törzset széthajtani , úgy hogy másik főtörzzsel ne tudhasson "összeveszni".
Egyébként takarni csak a fiatal 1-2 éveseket kell a tövüknél, később már nem kell. Kéregrepedés ellen viszont minden télen takarni kell. 2012 hideg februárjában az öreg kiviknek semmi bajuk nem lett, az 1-2 éves takaratlan oltványok majdnem mind elfagytak.A minimum - 17-18 fok volt. Ahol a fehér csemegeszőlők nem fagynak el,ott a kivi is sikeresen termeszthető.
A tavaszi ültetésű szőrös kivi tövét, földdel takard 20-30 cm magasan. A törzsét kéregrepedés ellen, zsákkal vagy valami világos színű anyaggal kösd be,árnyékold.
Ma megvolt, az első őszi fagy , - 2 fokkal. Valószínű, hogy rekordot döntöttünk,mert nem emlékszem ilyen hosszú fagymentes őszre. Már legtöbbször októberben is,de novemberben mindig volt néhány,vagy több fagyos nap.
A kivi nem nagyon ijedt meg tőle. A korona külsejét megperzselte,egy csomó levél lehullott,de még több mint a fele rajta van,zöldell.
Egy picikét ebben bízom én is. Nem is az "általános fel"melegedésben , hanem inkább abban , hogy már a szél nem tudja lassan , hogy merre fújjon és így talán nekem sem szállít már szibériai tranzit hideget.
Persze a random nyáreleji fagyoktól ez nem véd meg.
Most, hogy az egyéb növények már többnyire elvesztették a lombjukat, az idáig fagymentes körzetekben érdemes körülnézni. A még zöld lombbal virító kiviket könnyen ki lehet szúrni távolról is. Most megtudhatjuk, környezetünkben hol vannak (ill. hol "akarnak lenni") kivik. Az embert gyakran éri ilyenkor meglepetés!
Nekem van több fajta kis gyümölcsű kivi van, de nevüket nem tudom. Az azonban biztos, hogy ezek a tövek kb 20-25 éve megvannak!
Én Nógrád megyében egy fagyzugos völgyben lakom, úgyhogy ez garancia télállóságra!
Ha kell, tavasszal tudok küldeni dugványvesszőket ingyen, de kész növényeim is vannak idei dugvány, ezekért kisebb összeget, vagy cserenövényeket kérnek.
Ezeket már most is "szívesen" lehet nézegetni, mert az Arbutus unedo három, a leanderek két telet kinn töltöttek. Persze, tudjuk, az utolsó két tél milyen volt. Bizakodjunk, hogy a mostani sem lesz rosszabb!
