Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Nem is vádoltalak ezzel, nem éreztem semmi problémát a hozzászólásoddal, attól eltekintve hogy nem értek egyet a tartalmával, de ugye ez egy vitafórum :)
Németországban autózva München környékén, nem autópályán , hanem csak úgy furikáztunk. A tetők dugig visszatáplálós rendszerekkel.
Ez nagyon becsapós. Nincs olyan hogy német rendszer (még! erre majd visszatérek) ENTSO-E van, egy közös európai szabályozási domain. A Német rendszer azért tud életben maradni, mert a közös európai hálózat része, és a szomszédok - drága - szabályozási tartalékain élősködik.
De így is nagyok a problémák Németországban.
Egyrészt egész Európában ott a legdrágább az áram, és ott a legrosszabb a minősége is.
Úgyhogy a szomszéd államok erre ráuntak, mert sokba van nekik a Német Zöld áram, és elkezdtek fázis tolókat építeni. Ha elkészülnek, Németország nagy, nagy bajban lesz.
...de mi a fenétől vezetne rendszerszintű problémához?
Addig, amíg csak néhány ezer kisteljesítményű (1 ÷ 10 kW) napelemes háztartás táplál be a hálózatba, addig nincs nagyobb probléma abból, hogy például nyáron nappal a felhőátvonulások miatt ingadozik a betáplálás mennyisége. Ha azonban a napelemes rendszerek betáplált mennyisége már összemérhető néhány közepes teljesítményű hagyományos erőmű teljesítményével, akkor már komoly problémát tud okozni az is ha túl sokat táplálnak a hálózatba, meg az is, ha hirtelen kiesik a betáplálás egy része. Nem véletlen, hogy az elektromos művek szerződésekben rögzítik, ha lehet, hogy ki mikor mennyit fog fogyasztani, mert akkor lehet biztonsággal kalkulálni a termelést. Az ingadozások okozta problémák kivédése pedig pénzbe kerül. Pénzbe kerül az is, hogy üzemzavar esetén a hálózati szakasz feszültségmentesítése is megtörténhessen, azaz a napelemes rendszer is lekapcsolható legyen ha muszáj.
Szóval szép dolog a környezettudatos gondolkodás, de nem lehet észnélkül beleugrani, vagy legalább is nem szerencsés. Nyáron a klímaberendezés fogyasztására rásegíteni, LED világítótesteket használni (ahol lehet), az épület hőszigetelését megoldani. Ezek a reális és valóban egyértelműen hasznos dolgok. Az államilag szponzorált átvételi kötelezettség meg egy kicsit necces. Mert ilyenkor az adófizetők finanszírozzák a lelkes környezetvédők nem igazán olcsó hobbiját.
Én csak az mondom és semmi nincs a stlusomban főleg nem agresszió, vagy bármi negyatív,Kár hogy nem látjuk egymást az írás közben.Nagy hibája ez a "személytelen" fórumozásnak.
Szóval csakazt mondom, hogy Németországban autózva München környékén, nem autópályán , hanem csak úgy furikáztunk. A tetők dugig visszatáplálós rendszerekkel. Nem 5-6 kW os hanem 10-20kW os rendszerekkel.
Hogyan?
Ausztria úgyszintén!
Ott mi más ismét?
Nem az a baj velünk magyarokkal, hogy olyan sokat "okoskodunk" és olyan sokáig csak lesünk tevékenykedés helyett, hogy minden kreatívitásunk ellenére mégis mindig kullogunk, a sokkal gyengébb agyú nyugat mögött?
Miért van az, hogy ha egy magyar egy külföldi céghez keről ott azonnal elkezd felfelé menni a ranglétrán, vagy rövid időn belül megbecsült dolgozó lesz a találékonyság, a munkája minősége okán.
De ha egy Régi vágású magyar ember a főnöke akkor ugyanez az ember a földbe van döngölve, mert amit mond, gondol, kitalál,az mindössze csak nem tetszik az idősebb, de semmivel sem okosabb honfitársnak!
Nem lesz itt semmi a jóslaodból!
Még szerencse, hogy a jövőt a kreaívitás uralja nem a dekadencia.
Majd mindenre megszüleik a megoldás is.
Ahogy eddig is!
Petőfi 1840-es évek "...S mit mondot rá Pató Pál úr, ejj ráérünk arra még..."
Ha már pislákol a lámpa akkor nagy baj van. Azt meg gondolom nem mérted ki hogy mi volt a helyzet a frekvencia stabilitással. Gondolom arról sincs statisztikád hogy hány számítógép kapcsoló üzemű tápegységét vágta haza az elszennyezett hálózat.
Az villamos energetikai hálózat elég rugalmas, sok sok szabályozási tartalékkal rendelkezik, de nem végtelennel. A rendszer szintű problémák ott jönnek be ha a visszatáplálós rendszerek meghaladnak egy bizonyos részarányt.
Ha te hirtelen beteszel egy plusz terhelést akkor a forgó tartalékból kapcsolnak rá. Ellenben ha te visszatáplálsz a napelemedről, amikor éppen nincs rá szükség akkor jobb esetben nem veszik át a gyakorlatban, de te mégis pénzt kapsz érte, rosszabb esetben az átvételi sorrend elejére teszik ezeket, és akkor egy alaperőművet kell visszaterhelni, baromi drágán, és ugye ennek a tehetetlensége is nagy, ezért a hálózat szennyeződik a frekvencia elmászik.
Nézd, én sokszor leírtam itt a véleményemet. Nem gondolom, hogy ebben a stílusban kéne vitatkoznunk. Egy józan tanács volt, ha nem akarod megfogadni, ne tedd.
Sok látványos dolgot írtál, ami azért nem teljesen igaz. Ilyen a fa "elfogyása", vagy az, hogy egy termelő által generált problémát egy fogyasztóéval vetsz össze.
Segíteni szerettem volna, ha nem vagy rá vevő, sebaj.
viszont a cekaszos villanyenergia felhasználás nem a legtutibb felhasználás, de van létogosultsága adott esetben, valószínűleg nálad is, mint ahogy nálam is lesz valószínűleg, mivel a klímás fűtés egészségügyileg nem kivitelezhető, ha otthon van az aszony. mindenkinek az egyedi igényeihez kell igazítani a dolgokat, még, ha az olykor nem is a legideálisabb, vagy legócsóbb..
Zala megye természetesen határos a Balatonnal.Egy olyan települére gondoltam, ami nem a balatonparton van mert már a második feluban egy közdelem a megélhetés...
Természetesen megírom ,de mi a fenétől vezetne rendszerszintű problémához?
A hőntartás töredékébe kerül mint a felfűtés.
Ez olyan mint a bankbetét én előbb megtermelem azután felhasználom.
Szép kis rendszer lenne az aholy ennyi fogyasztás rendszerszintú problémát okozna barátom.
Példa:
A cégben egyik hónapban még nem volt lézervágó a másik hónapban már volt.
A menkű olyan 30mm átmérőjű tömör vörösréz vezetékeken jön be. S relative a lézersugár a napi 24 órából 19 et folyamatosan üzemel s ha a te elméleted igaz volna ,akkor a környező utcákban pislákolna a villanykörte.
S az a fiberlaser 100 háztartás energiáját eszi, de csak 10%- a cég fogyasztásának. Mégsem okoz problémát s egy vasmegyei kisvárosról van szó, KB még 5-6 hasonló fogyasztású vállalatal.
Az az érzésem hogy a múlt század eleji hálózatal számolsz.
S mi a fene lenne a célja a napelemes rendszereknek, ha nem a költségminimalizálás. S ha adózni kell akkor is olcsóbb lesz mint a tűzifa.
Ami ugye 20 évente ermelődik újra.
Csakhát a darálós vállalkozások egy bobcattal már a tuskót is bedarálják, s viszik a hőerőműbe, ahol ott vannak a derékvastagságú rönkök is amit a szomszéd mozdonyvezető vitt oda tehervonattal.
Ergo fár szedni sem nagyon lehet már.
5 év és csak a rászorulóknak lesz tűzifa.(vagy nem).
A fosszilis tüzelő elfogy, tudsz-e vásárolni pédául tatai brikettet?
Nem igazán olyan észrevéttlenül eltűnt(nem siratom), mit a fűtőolaj(ezt sem)mint ahogy a bányászat!
Menekülni előre fele kell!
Csak végig kell menni Ausztrián, és Németországon
Most egy ideig még a "csodarendszerek"(hőszivattyú) még kilihegik magukat(a korombeliek emlékeznek még a gázbetonra) mekkora üdvöske volt annó hajjaj. Pár ismerősöm bele is bukott.Ugyanez az üdvöske a hőszivattyú.
A napelem viszonylag régi technológia a mai mértékkel mérve. Feltéve ha a windows 3.1 régen volt.
A voyager1 a 60-as években lett fellőve s az akkori technikájú napelemekkel felszerelve elhagyta a naprendszert de küld jeleket. Nem sok kérdésem van ennek ismeretében.
S a napelemes rendszer esetében egy alsó középkategóriás autó áráról beszélünk, még fűtéskiváltás esetén is!
S hogy megfizethetetlen lenne hát nem hiszem.Sem azt hogy luxus.
Csak állj meg egy faluban nem is a legszegényebb és nem is a leggazdagabban.
Zala megye megfelel(nem a balatonnal közvetlenül határos)?
Állj meg bárhol és vasárnap délután nézz be egy bármelyik udvarra 10 házból 7 ben van legalább egy alsó középkategóriás autó de 3-4 esetben 2 is (Itt nálam Vasban a szopnszédban éppen 3 mert hétvégére megjöttek a gyerekek, de vendégségkor 5 és abban már van felső középkategóriás is!
Fogadni merek.
Nálam elkészül a rendszer.
A szomszédok már alig várják az egy éves tapasztalatot(mindig kell egy "hüle" aki elkezd füvet nyírni , aztán muszály nekem is lenyírni) ezzel is ez lesz.
3 éven belül az utca 30%-ában házi erőművek lesznek.
10 éven belül a falu 30%ában ban
15 éven belül a települések 00%-ában országszerte
De lehet hogy alábecsültem a terjedés tempóját.
S tökmindegy hogy milyen jogszabályt fognak hozni.
Az mindig úgy kezdődik, hogy ezen és ezen dátumtól létesitett...
Így van az ion kazánról megoszlanak a szakemberek (gyakorló mérnökök) véleménye. De lényegében a működése nem ismert még szétszedve sehol sem mutatták. Amire telepítésekor oda kell nagyon figyelni az a biztonsága villamos szempontból, a vizes rendszer csövek legyenek leföldelve, a betáp oldala legyen FI relé (RCD, évé relének is hívják) és olyan biztosító ami a nullát is bontja, meg egy leválasztó kapcsoló. A "kazán" (mert isten igazából inkább tekinthető bojlernek) bárhova szerelhető, értelem szerűen a mostani kazán mellé egy megfelelően kialakított fűtési keverő szabályzó bekötéssel, hogy mind két egység tudjon működni együtt és külön külön is. Ezt egy gépész tervező megtudja alkotni.
Ellehet gondolkodni olyan inverteren is aminek van akku lehetősége, egyrészt azért hogy ha 16A-es a kimenet akkor képes egy ilyen inverter a nagyobb napelem termelést az akkuk felé is tolni, ha kisebb akkor az akkuból pótolni. De azzal számolni kell, hogy az visszatáplálós inverterek esetében a hálózati kimaradások idején nem ad ki magából semmit. Van viszont mindegyiknek 12V-os egyen áramú kimenete ami külön rendszeren képes 12V-os világítást vagy egyéb berendezések üzemeltetni.
Van olyan rendszer is ami nem visszatáplálós mégis annak tűnik. Olyan inverter aminek van betáp oldali bemenete egy kimenete és van a napelemé. Az óra utánra kerül beépítésre, az órától jövő részre nem táplál vissza és nem is figyeli olyan mértékben a betáp jelenlétét, csupán annyiban hogy ha nincs jelzést produkál a felhasználó felé hogy teljesen napelemről működünk, vagy ha van még akku pakk is azt is használjuk. És ebben az esetben magadnak tárolod és nem terheled "szegény" hálózati rendszer tulajdonosát.
Mindenképpen írd majd meg, hogy hogyan alakult az első teled.
Azért -a biztonság kedvéért- érdemes elvégezni egy olyan számítást is, hogy mi lesz akkor, ha megszűnik a szaldós elszámolás, vagy közelít az átvételi ár a "piaci" árhoz. Ha ugyanis túl sokan csinálják azt, amit te is (azaz nemcsak a napi használatot, de a téli fűtést is a napelemmel váltják ki), akkor az egyrészt rendszerszintű problémákra vezet, másrészt anyagilag kicsinálja a szolgáltatót, azaz lépéskényszerbe hozza az államot.
(Az E85 esetén ahogy érződött a jöv.-i adó kiesés, azonnal lépett állambácsi, és olyan szabályozást hozott, amivel totál hazavágta az egészet. Aki átalakította az autóját, az jó eséllyel bukott.)
Nos mindent megtudtam a hozzászólásokból amit szerettem vona.
Én elektromos kazánnal fogok fűteni.
Viszont A fatüzeléésel is bőven ki tudtam fűteni a házam.
De nem lehet úgy számolni mint itt lenttebb valaki hogy ennyi és ennyi mázsa az ennyi és ennyi energia.
Nekem olyasvalakinek a válaszára volna szükségem, aki nem klímával fűt, hanem villamos kazánnal, radiátorral,illetve csak fűt hűtés nem érdekel, hőszivattyú pláne nem.
Van egy kollegám.
2 éve megvan egy 6kW os rendszere. Radiátorral fűt. Ionkazánja van (erről elég jól megoszlanak a vélemények). 200m2 es ház fűtött üveg télikerttel. és töblettermelése van eddig minden évben.
Én nem a 0 szaldora törekszem, nekem a viszonyítási alapom a tűzifa fogyási indexe.
Egy betegség okán egész ttélen folyamatosan fűtenem kellett 25-27 fokra. és 3 héttel ezelőőt mé kellett fűteni.
Tavaly cseréltünk tetőt, és a mai korszerű hőszigetelés mellett az eddigi fafogyasztásom 50%-ára eset vissza.
Bizonyítva azt a tézist, hogy a hőntartás sokkal olcsóbb mint a felfűtés.
Ahhoz képest hogy korábban a minimum 12m3 fa kellett most 6m3 fa elég volt.
Pedig tényleg nagyon rosssz a hagyományos kazán hatásfoka.
Olyan -5fokig talán napi 10 hasáb fa fogyott.(az ablakok is újak mind, és este redőnnyel még jobban belül marad a meleg).
Mindez indított arra, hogy beruházzak a napelemes hálózatba táplálós rendszerbe.
Elfogadom azt az érvet, miszerint "...hehe abból a pénzből amit ebbe fektetsz, nyugdíjig kifűtenél..."
Ez igaz, csakhogy mi van olyankor ha meglep egy olyan betegség amikor b**hatod a pénzed ha nincs erőd felmelni a fát a fűrészre.
A hasogatás elmaradása nem szempont, már régen csináltam hidraulikus hasítót, s az ostobákkal ellentétben én méterben hasiogattam a fát és utána fűrészeltem. Ugyanis így egyedül mindent meg tudtam csinálni. s ezzel a módszerrel sokkal kevesebbszer kell megfogni a fát.
De az autoimmun vesebetegség nem válogat és nem bírok fizikai munkát csinálni.
Vagy a vese vagy a hősködés.
Nem holmi zöldenergihajhászás a fő szempont, hanem az, hogy ha velem bármi történjék is, a feleségem abból a pénzből amit keres fenn tudja tartani a házat hosszú távon.
10 -15 ezer villanyszámla nem számít.
A klíma azért nem érdekel, mert hűtenek nem kell.
Az egész ház alatt pince van.
A pince olyan állandó hőmérsékletel rendelkezik, télen soha sen csökken 12 fok alá s nyáron nem megy 18 fok fölé.
Az egész alsó szint a nappalit kivéve járólap burkolatú.
Ez a hűvös járólap hőszivattyúként klimatizála az alsó szintet.
Forró napsütésben a redőnyöket leeresztjük résnyire nyitva.
A feső szinten is nyitva hagyjuk az ajtókat, huzat nélkül szépen átszellőzik a ház.
A múlt hétvégi hőségben a lenti szinten 24 fok a hálószobákban fent 26fok van a házban.
Télen szőnyeg kell a talpam alá a jáőrólap kicsit hűvös de nem veszem észre nagyon a fafogyasztáson.
Tehát ha valaki új házat épít sokkal olcsóbb az alápincézés mint a klímaberendezés.(persze csak ha kivitelezhető a talajvíz miatt)
Én dombon lakom és 12méter mélyen van a víz.
S ha jól tudom nyáron klímával hűteni többe kerül, mint télen fűteni.
Ezért táplálok olyan reményeket hogy elegendő lehet az 5kW-os rendszer.
"(És a példád jól mutatja, hogy mennyire félreviszi a dolgot a szaldós átvétel. A burkolt támogatás miatt átállsz egy környezetbarát fűtésről egy nagyon szennyezőre. Így válik a napelem környezetszennyezővé.)"
Ahogy a napelemes rendszernél ingyen kénytelen az elektromos szolgáltató télig tárolni a nyáron megtermelt elektromos energiát, én is szívesen átvinném a tűzifámat tárolni a szomszéd garázsába, hogy majd télen apránként eltüzelem onnan..
basszus, igazad van, 2000-rel szoroztam 1200 helyett. Tehát helyesen:
lesz évi 22GJ energiád, ami a fűtésigényedet is csak kb. 2/3-ban fedezi. A vége az, hogy kb. 100E-rel magasabb lesz az évi villanyszámlád, de fát nem kell venni.
Az 1 éves termelés adataiból úgy látom, hogy a teljes termelésem kb. 1600kWh lesz mínuszba. Nem tudom ez mire lesz elég 2 klímával. Van már valakinek ebben tapasztalata? A családi ház 82nm. 1 év alatti gázfogyasztás melyben a melegvíz készítés és főzés is benne van 969 m3 gáz. A kazán kondenzációs tehát a hatásfoka kitűnő, 42foknál nem kell csinálnia melegebb vizet.
A napelemed éves szinten termelni fog mondjuk 10.000kWh-t, azaz 36GJ-t. A fa, amit elfűtesz kb 50 mázsa, aminek a fűtőértéke kb. 70GJ. A fafűtés hatásfoka sokkal alacsonyabb, mint az elektromosé (megy ki a forró füst), tehát elektromos fűtésre kb a fele energiát fogod elhasználni. Tehát a megtermelt áram kb. elég lesz a fűtésre, de nem lesz elég a saját fogyasztásra. Azaz a villanyszámla kb. megmarad, és fát nem veszel (és nem hasogatsz) többé.
(És a példád jól mutatja, hogy mennyire félreviszi a dolgot a szaldós átvétel. A burkolt támogatás miatt átállsz egy környezetbarát fűtésről egy nagyon szennyezőre. Így válik a napelem környezetszennyezővé.)
Japofan! Rájöttél már hogy mi a különbség a két garancia közt? : -Regisztrálás során a garancia kedvezményezettje választhat a 7 éves Fronius garancia és az 5 éves Fronius plusz garancia megtartása között
Az áramdíjat nézd, azt fizetik ki, az után adózol. A rendszerhasználati díjat, ami az áramár másik fele, nyilván nem kapod meg. Ezért lakosságiként nem érdemes túltermelni, el kell használni a többletet, mert úgy éri a legtöbbet.
