A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Ez egy közérthető formában megírt ismeretterjesztő könyv, melyet minden érdeklődő bátran kézbe vehet. A jövőben csak egy természettudomány lesz, mert a kvantummechanika közös nevezőt biztosított a fizika és a kémia ágazatai számára. Magától értetődik, hogy a biológia szintén fel fog zárkózni hozzájuk."
Butaságokat beszélsz, de még abban sem vagy következetes.
Ha visszaolvasol, látni fogod, hogy én Gyulát akarom rábeszélni a megvalósításra, de sajnos ő nem szándékozik megcsinálni.
"Pedig ez a centrifugális kísérlet nem is volna olyan nehezen megvalósítható..."
Milyen kár, hogy nem a te nagy eszedből pattant ki, hanem hiperfizikus javasolta.
Beléd még ennyi kreativitás sem szorult.
"Mégis nyilvánvaló, hogy a kisujjadat se fogod mozdítani érte..."
Megint butaságot beszélsz. Miért tenném? Nem hiszek benne, és nem is az én feladatom megcsinálni. Nekem van sok más javaslatom, hogy mivel kellene kísérletezni.
De előtted ott a lehetőség. Miért nem csinálod meg te magad, ha ennyire tetszik a más ötlete?
"Ezért fog remegni a szerkezet. Persze csak akkor, ha Gyulának van igaza."
"De Gyulát nem érdekli a kísérlet, . . . mert fél a kudarctól."
És láthatóan téged se érdekel, különben máris arról fantáziálnál, kit beszélj rá a megvalósítására. Mint amikor arról képzelegtél, hogy biciklikerékből készített giroszkópot küldetsz majd a Holdra a kínaiakkal.
Pedig ez a centrifugális kísérlet nem is volna olyan nehezen megvalósítható, legalábbis annak a 10-3 nagyságrendű különbségnek a kimutatására, amit iszugyi állít a tehetetlen tömegekről.
Mégis nyilvánvaló, hogy a kisujjadat se fogod mozdítani érte, hasonló okból mint a valódi fizikusok. Mert a korábban elvégzett rengeteg más kísérletből mindenki tudja, hogy 10-12 -nyi eltérést se találnának. (Pl. az Eötvös kísérlet szintén a tehetetlen tömegek centrifugális összehasonlításán alapult). És nem csak az épeszű fizikusok, de még te se látod semmi értelmét annak, hogy iszugyi buggyant elméletét, és elbaltázott dilettáns kísérletét cáfolgasd. Rég hiteltelenítette azt saját maga.
Csak a saját buta szövegeidet pampogod el itt naponta, ebben a szenilis klubban. Akár iszugyi.
"De szerintem nem tudsz olyan kiegyensúlyozott centrifugát csinálni, ami egy idő után ne kezdene rázkódni."
Miért nem? Ma már százezred gramm pontossággal meg tudják csinálni.
Előre ki kell próbálni a centrifugát vas és a lítium nélkül. Addig kell állítgatni, amíg semmi remegést nem mutat. Utána kell behelyezni a vasat és a lítiumot.
"Ebből meg hogyan állapítod meg a testek eltérő gyorsulását?"
Nem a gyorsulás lesz eltérő, hanem a tehetetlen tömeg, aminek következtében eltérő lesz a kiröpítő erő a két oldalon. Ezért fog remegni a szerkezet.
Egy A tömegszámu elektromosan semleges atom tömegspektrométerrel kimért tehetetlen tömege
mi(A) = A (mP + me) + 2 Np me - E(kötés)/c2',
ahol az Np a pozitronok száma és E(kötés) enegia sugárzódott ki as elemi részecskék kötésênél. Ezt meg kell szorozni a testet kitevö izotópok számával és akkor megvann a test tehetetlen tömege kb 10-8-as pontossággal.
A magfizikusok sajnos NEM vették észre hogy az atomjaink csak protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak.
Ha a két súlyod azonos, és egymással szemben lerögzíted a centrifugában, akkor nem fog rázkódni. Ha nem rögzíted le őket, akkor is helyben maradnak, ha lassan kezded a forgatást. De szerintem nem tudsz olyan kiegyensúlyozott centrifugát csinálni, ami egy idő után ne kezdene rázkódni. Ebből meg hogyan állapítod meg a testek eltérő gyorsulását?
5. Ha a két tehetetlen tömeg NEM egyenlő, akkor a centrifuga el kezd remegni, az excentrikus tömegeloszlás miatt. A remegés nagyságából kiszámítható a két tömeg különbsége. Ha ez egyezik Gyula jóslatával, akkor ő nyert.
Nem jó a centrifuga "módszer", mert azt neked kell felgyorsítanod. Gyula szerint, az izotópoknak kell a vákuumcsőben az elejtéstől felgyorsulniuk. Szerinte nem egyformán gyorsulnak, ami kimérhető az egymástól való eltávolodásuk alapján.
1. Először súlymérlegen nagy pontossággal kimérsz 1000 g vasat és 1000 g lítiumot. Ez lesz a két súlyos tömeg, ami így megegyezik.
2. Utána beteszed mindkettőt ugyanabba a centrifugába úgy, hogy a kért tömeg egymással szemben helyezkedjen el.
3. Megforgatod a centrifugát és figyeled, hogy egyenletesen forog-e.
4. Ha tökéletesen egyenletesen forog, akkor a két tehetetlen tömeg megegyezik, Gyula megbukott.
5. Ha a két tehetetlen tömeg egy egyenlő, akkor a centrifuga el kezd remegni, az excentrikus tömegeloszlás miatt. A remegés nagyságából kiszámítható a két tömeg különbsége. Ha ez egyezik Gyula jóslatával, akkor ő nyert.
Mit gondoltok, hogyan lehet még kimérni, hogy 1000,00 g-os súlyu vas tehetetlen tömege csak 992,16 g, és 1000,00 g súlyú Lithiumnak meg 995,59 g a tehetetlen tömege. A 1000,00g súlyú ólom tehetetlen tömege meg 993,21 g.
