" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Olvasgatva visszafelé a topikot, most látom csak, hogy milyen szépek voltak az idei terméseid mind a kivi mind a káki frontján. Gratula hozzá! Ez mind a három különböző fajta?
De igen láttam ezt is,es ha megnézed a Mercatelli képet es a Vanigliával összehasonlítod akkor rájösz hogy nagyon egyforma vagy ugyanaz a fajta gyümölcsröl van szó.
Bocs, de én nem kérdőjeleztem meg, hogy neked Vaniglia kákid van! Megteszik ezt itt mások... Én a képről írtam amit beraktál, és arról nem derül ki, hogy porzós virágokkal rendelkező fáról van-e vagy sem.
Hát ez az hogy csak lehetnek . Na én elfáradtam , megeggyezünk abba hogy nektek van igazatok es nekem Vanigliám -:) Majd ha valahol találsz porzó virágos Vanigliát akkor jalentkezz , mert ez így fárasztó.
Miért, mi a baj tulajdonképpen ezzel a képpel? A vitátoktól elvonatkoztatva, simán lehetnek azok a fajták rajta ami alá van írva. Mindhárom a VFNA-ba tartozik
Fénykép16-két fajtacsíraplazmákkhakiolasz ("Vainiglia"és a"csokoládé")és a"kakitípusú",bizonytalan eredetű
Ha valaki legközelebb est a képet ide bemásolja akkor jó volna ha hozzátenné aszt is ami a képhez tartozik. Lefordítottam Olaszrol Magyarra es az hogy ez a kép bizonytalan eredetű ,aszt jelenti hogy eszt a képet bárki csinálhatta. nem hittem volna hogy a Firenzei egyetem ilyen képeket is feltesz egy honlapra.
A te linkedbe úgy vannak berakva a képek mindenféle ujság cikkekböl. Az bisztos hogy a képeket nem ők fényképezték, ez nemnéz ki túl hivatalosnak. Hát ennyit az olasz egyetemröl-:))) Nembaj akkor keressük továb a porzó Vaniglia fákat.Szerintem még 10 év mulva ugyan itt fogunk tartani .
Ha tudod hogy melyik az a hivatalos hely ahonnan származik az utolsó kép ,akkor gondolom hogy megvannak a fák is amoröl származnak ezek a gyümölcsok is ugye?
A Vaniglia az Olaszországbol származik , ki más mondhatná meg pontosabban ha nem a Firenzei egyetem. Kattincs rá erre a linkre , tedd az oldalt a fordító programba es nézd meg hogy kitől származik ez a információ. Eddig is bisztos voltam benne hogy Vanigliám van es ezek után nincs miröl tárgyalni.
Amennyibe olyan gyümölcs es méret volna rajta akkor az csak aszt bizonytaná hogy van Vaniglia es Vaniglia dolce is. Nálam a Tipo es a Vaniglia 2011 be volt kiültetve . A Vaniglia mingyárt a következő évbe televolt virággal es azóta minden evben termett. A tipo az idén termett először . A Tiponak jóval nagyobbak gyümölcsei mint a Vanigliának ,es más a formájuk is. Nekem volt rá 4 évem hogy figyeljem eszt a két fát es bistosan tudom hogy nem egy fajtárol van szó , úgy hogy nem tehetem meg aszt hogy a Vanigliát is Tiponak nevezzem . Es az a pár 1000 ember aki Partenocarp vanigliát megvette , az se nevezheti átt Tipóra az eggyetlen gyümölcs miatt amit Olazországbol behosztál.
Amennyiben az majd olyan alakú, színű, méretű gyümölcsöket terem, mint amilyeneket itt Vainigliaként bemutatok, akkor talán elhiszik nekem, hogy SENKI ELLEN nincs szándékom beszélni, sokkal inkább mindenkiÉRT.
Nem értem, kinek érdeke mindenáron azt erőltetni, hogy a félreismerhetetlen Tipot Vainigliának nevezzük?
