Ha nem teljesen érett a komposzt, szerintem jobb ha keversz bele földet. A gilisztateánál figyelj arra, hogy a levelekre ne kerüljön, mivel sok benne a szerves anyag, ami ha a levélen megszárad, csúnyán gátolni fogja a fotoszintézist.
Nincs lámpám, csak egy délkeleti ablakpárkányom számukra. Tavaly jan. 1.-én tettem egy cserép földbe egy vesszőt, megeredt. Bár felismerhető volt rajta a fényhiány jele, de a jó időben kint hamar összeszedte magát.
A vesszőim most 8 fokos kamrában pihennek, a szitált komposzt pedig a szobában melegszik 19-20 fokban. Szerintem nem teljesen érett, apró darabkákból áll. Áttani fog a dugványoknak? Van bent vakondtúrás földem is. Keverjem a kettőt?
Van Incit 8-am, fás szárúaknak és örökzöldeknek való. Egy részét ebbe fogom mártani. Ha szerencsésen gyökeresednek, gilisztahumusz teával akarom locsolni őket.
Előre bocsátanám, hogy kísérletről van szó, bár a kimeneteléről optimista elképzelésem van - másképp nem is csinálnám.
Növénylámpa nélkül viszont szerintem nehezen megy a dolog télen.
Hormon: Incit-K (nehezen gyökeresedő örökzöldekhez), a végük lett bemártva a kb. 15cm-es ágaknak. /Szándékosan ez a hormon: még régebben hallottam, hogy erősebbel is lehet játszani, és a hatása is jobb. Bejött - legalábbis úgy tűnik./
Úgy raktam be a földbe (100% rostált komposzt), hogy a felső rész kb. 1cm-re ért ki. Ha nincs komposztod, erdőben az avar alól is össze lehet szedni - ajánlott a rostálás. (Én fakeretre kötöttem rá hálót, ez a rostám.)
Általános szabály zöld/fásdugványnál, hogy MIELŐTT beraknánk a földbe a dugványt, külön edényben beállítjuk a föld nedvességtartalmát. Kb. kinyomott szivacs nedvességre. Kézzel szoktam átmorzsolni. Száraz földben sohasem nő gyökér, ha nem elég nedves akkor sem.
6db cserepet raktam egy kosárba, ezt átlátszó, felül kilyuggatott sittes zsákba. Előtte Dithane-val lepermeteztem a cserepek tetejét, hogy ne penészedjenek. Most már nem így csinálnám, szerintem simán szobai levegőn tartva minden nap minimálisan utánanedvesítve a felszínt ugyanaz lenne az eredmény. És ekkor penészesedés sincs, mivel nincs zárt tér. De akkor biztosra akartam menni.
Cserép: 11x11x21,5 cm, innen, kb. 3L, ebben jó nagy gyökeret növeszthet és van elég helye is.
Szerintem nyugodtan vághatod most. Én október 21.-én kezdtem, még átfagyni sem volt ideje!
A radiátor felett van 20cm-el így. A kb. 20cm távolság kell, hogy ne főljenek meg a gyökerek. Hőmérsékletet nem mértem, de jó melegben vannak.
Locsolás: minden nap, a meleg levegő eléggé szárít, de nem szabad túllocsolni, egyszerűen nedvesen kell tartani a talajt.
Később viszont - mivel a forgalomban kapható növénylámpák nem adnak UV sugárzást - a levelek nagy része le fog égni, ha kirakjuk a szabadba.
Célszerű egy elhúzódó borús, esős, meleg időszakot választani majd erre. Akkor jobban hozzászokhatnak a nap sugárzásához. De a lényeg a kifejlődött fás rész és a gyökérzet, amivel kb. egy évet meg lehet spórolni ha az ember elég korán kezdi. Eperfával tavaly már megcsináltam ugyanezt, de úgy látom, a füge sokkal jobban bírja a szobai viszonyokat.
Tetszik ez a fügeszaporítási módszered! Ezeket gyökereztető hormonnal tetted le, cserépben gyökereztek?
Nálunk a napokban megenyhült az idő, mert kb 1 hétig egész nap fagyott, ilyenkor lehet-e gyökereztetéshez ágakat vágnia a fügéről, árt-e neki, illetve megered-e?
Meleg talpon működik-e a gyökeresedés, milyen levegő hőmérséklet kell a vesszők gyökeresedéséhez?
Valóban megél köves helyen, - nálam szinte csak kő van - de a fejlődése messze nem ugyanaz, mint egy jó talajban, pl.van olyan fügetövem, ami 4 éves és 1 szál, 1 méteres, a felső végén idén volt 3 szem füge. Ha dézsába ültetsz kettőt - persze, dézsaméret is számít - de kb ugyanezt a fejlődési tempót kapod.
Tehát elszívják egymás elől a tápanyagot. Abban bíztam, hogy mivel köves helyen is írják megél, gondoltam egy másik növény gyökérzete nem lehet annyira súlyos probléma neki mint a kő. Hát nem tudom hogy oldjam meg. És ha méterenként ültetném a töveket? Nem tudom mennyire oldható meg hosszútávon, hogy tövenként 3-4 vesszőt hagynék, mindig a fiatalabbakat.
A kivi szárában szerintem nem lett ennyi erő, egész biztos van már annak gyökere.
Sok sikert hozzájuk!
Azon töprengek, hogyan ültessek el 1-el több fügét, mint amennyi fér? :)))
Arra gondoltam, 2 azonos érésidejű vesszőt együtt ültetnék. Vajon elnyomnák egymást, vagy 1 bokorként fejlődnének? Én az utóbbit gondolom, és nem is az a célom hogy fajtánként nagy mennyiségeket termeljek. Megpróbálom tavasszal az oltást is, de ebben nincs gyakorlatom. Mi a véleményed?
Régebben kérdezted, mi a helyzet az ablakban történő gyökereztetéssel. A különbséget a radiátor feletti és az ablakba tett növényekről mutatja a két alábbi kép. Fügével nem próbáltam, minikivin keresztül mutatom. A nagyobbra nőttek az enyémek, a radiátor feletti fásdugványok. Két oldalról + alulról kapják a hőt. A kisebbek a legkisebb fiamé, ő vett rá hogy elkezdjem, igazság szerint én csak tavasszal akartam. Az ő botanikus kertje a radiátor feletti ablakpárkányon van. Itt csak egy irányból, oldalról kapnak hőt. Az eredmény kb. 6-8-szoros méretbeli eltérés. Arról fogalmam sincs, hogy gyökerük van-e, az enyémek még nőnek bőszen.
Az az exta fagytűrés abból következne a mókus szerint, hogy mivel gyorsabban nő mint a többi, hamarabb éri el az erősebben fagytűrő törzsvastagságot. Faramuci magyarázat.
Semmi extra, a világon semmi. Itt van egy videó róla, egy pozitívum talán a többi általunk ismert és preferált fajtához képest, hogy nagyon gyorsan nő. A jóember mellett (nekünk balra) levő nagy cserépben pl. egy kétéves példányt láthatunk. Ennyi. Ehhez képest a Kurdilaci-féle Török Barna eposzi magasságokban tanyázik.
Nekem van, vagy 1,5 méter és kint van dézsában :) Még nem termett. Amúgy egy kivételével minden fügém kint telel, földben vagy dézsában déli falhoz húzva; amelyik bírja (eddig -14 volt), marad, a többi így járt. Ami a Perettát illeti, egy olasz Rosso di trani fajtát kereszteltek át és védettek le ezen a néven; semmivel sem fagytűrőbb, mint a magyar fajták. Ha most kezdenék bele, Florea-t (=Mitchurinska 10) vennék az RdB mellé, ha lehetne kapni, és még az ún. Szahara fügét próbálnám ki, amit a Kiskert árul, hátha nem kamu a -18.
Ha most megolvadna az úton a jég, elmennék az ujjas óriás lelőhelyre vágnék vesszőt. Már annyira szeretnék gyökereztetni, hogy viszket tőle a tenyerem. :)
Ha eső lesz, az a zacskót összenyomja, a belseje a párától összetapad, esélye nincs a párának onnan kijutni szerintem. De ha majdnem érett állapotban rakjuk fel a zacskót, minden időjárási viszony között kibír 2 napot. Sőt ha jég esne az idő alatt, a zacsi védené a gyümit attól is. Kipróbálom. :)
Éréskor a DC-vel való dekorálás hozhat madár védelmet? Csillog is, mozog is.
Valahol ott sejtem a megoldást, hogy egy zacskóra több lyukat kellene lyukasztani. Pl. egy lécre 15-20 szöget úgy beverni, hogy a felük a másik oldalt kiálljon és ezt rányomni minden egyes zacsira. Ez a szellőzést is megoldaná és a pára esők után gyorsan távozna.
Igen, erre én is gondoltam, de Indonéziában melegebb és párásabb az időjárás mint itt, ott nem okoz ez gondot? Esetleg olyan dologról van szó, amit nagy lelkesen felraktak a netre és még ki sem próbáltak? Mivelhogy néhány különálló bokorra a háló feltétele ugyancsak macerás, egyszerűen sokkal jobban megérné egy ilyen módszer, akármilyen szöszölős is, főleg ha fiatal a bokor és még kevés rajta a termés.
Ha dög meleg van, befülled a termés hamar. de jó ötletnek tartom amíg kicsi a bokor, és ha a zacsit érés előtt max. 2 nappal tesszük fel talán nem károsodik.
A további videók oltást és szemzést mutattak, egészen belelkesedtem. :)
A termés védelme eső, gyümölcslégy, csirkék és egyéb madarak ellen Indonéziában kisméretű neylonzacskókkal, melyeket kilyukasztanak, hogy szellőzzenek a fügék.
Saját ötletként arra gondoltam, hogy ha ezt kipróbálom, a felhúzás után fogom a zacskót kilyukasztani és alul több helyen is, hogy ha esővíz mégis bejut, ki tudjon folyni. Nem spéci zacskók; 00:45-nél jól látszik, hogy csak bevágták a nyitott felén, hogy füleket kapjanak, amiket össze tudnak kötni.
Nem azért szúrtam be ezt a videót, mert nem ismerem a madárhálót!
A nyáron fedeztem fel egy udvarban. A gazdája így mondta, hogy a másod termése sosem érik be. Ez évben megnézem hozza-e a másod termést, és majd lefotózom ha érik, hátha tudod a fajtáját. A dalmát fügét látom ilyesminek fotó alapján, de azért gyanús, mert a dalmátot sárgának láttam a dmkertnél, ez meg mikor teljesen beérik, kicsit lilás. Kapok 2 szál vesszőt fagyok után, remélem sikerrel járok.
Nekem lesz most egy fajtám (vesszőt kapok), ami nagy szemű, és leérik az első hulláma mielőtt érne az ujjas óriás. A másod termése nem érik be sosem. A nevét nem tudjuk. Viszont szeretnék egy másik korán termőt is. :)
