A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Hát akkor a modern fizika teljes egészében fantáziálás! És még AZT SEM tudta kisilabizálni a modern fizika mi az anyag a természetben.
Az atomisztikus fizikámat többen megértették mint gondolnád. Az energétikus fizikusokról meg le van húzva a gatya.
A én posztulátaim, hogy a világmindenség anyaga négy stabil elemi részecskéböl van összetéve, ezek a részecskék kétféle elemi töltést hordoznak, akik a két c-vel terjedö kölcsönhatásokat okozzák. Ráadásul mind a két elemi töltést ismerjük. Ezek mind kísérletekkel vannak alátámasztva.
Ez marad hátra a fizikában a nagy lomtalanítás után!
Az elméleteknek vannak kiinduló feltevései (posztulátumok).
Ezek elméleti úton nem bizonyíthatók, csak a tapasztalat által vannak alátámasztva.
De az olyan elmélet értelmetlen, amelyik ad hoc feltevésekre épült, amelynek sem elméleti sem tapasztalati alátámasztása nincs. Az nem elmélet, hanem fantáziálás.
Te nagyob szenilis vagy! Elfelejtesz mindig ezerszer elmondott és alátámasztott dolgokat!
Vagy nem tetszenek?
Elöször is a fizikában semmi, de abszolút semmi sincs bizonyítva! Csak alátámasztva vannak elméletek prognózisai kísérleti eredményekkel. Az összes elmélet (ad hoc) feltevésre alapúl!
A taszító gravitációt a "tömegnélkülinek tünö" neutrinók és az támasztja alá, hogy a Földön, a Tejútrendszerünkben az elton nagyon ritka.
-> A proton taszítja gravitációsan az eltont! És a proton taszitja az elektront is gravitációsan! A testek szabadesése NEM egyetemes!
A gravitáció egy hatás az anyagi részecskék között, ami elemi töltésekböl ered, c -vel terjed és a statikus gravitàció megfelel Newton törvényének, de a testek súlyos tömege NEM azonos a tehetetlen tömeggel.
"Ehhez a teljes átlátás kell, és persze a precíz megfogalmazás is!"
Hamarosan kész lesz a könyvem, ami a gravitációról szól.
A címe: Gravitációs mezőelmélet
Angolul: Gravitationak Field Theory röviden: GRAFIT
Ez arról szól, hogy a gravitációt nem a téridő görbülete okozza, hanem a testek (égitestek) által maguk körül létesített gravitációs mező. Az egyes égitestek mezeje összefolyik (szuperponálódik), így egységes gravitációs mezőt alkotnak, amely az egész univerzumban jelen van. Az atomok belsejében éppúgy, mint a az égitestek között.
Ha akarod, megemlítem benne a te elképzelésedet is a kétféle gravitációs töltésről, amik a gravitációs mezőt keltik. Természetesen a te nevedre hivatkozva. Ez egy kis reklám lenne az elméletednek. De ha nem akarod, akkor nem írlak bele.
"... a fizika ugyan ki tudta mutatni a gravitációs hulámokat..."
Biztos ez?
A testek egyetemes esését is ki tudta mutatni, állítólag.
"A fizika a gravitációnál még gyerekcipöben sem jár, se mikroszkópikus léptékekben, se a vilábürben fellépö folyamatoknál!"
Na látod, ebben teljes mértékben egyetértek veled. De a helyzet gyökeresen meg fog változni, ha a gravitáció visszakerül az őt megillető helyre a fizikában. Mert most még a gravitáció létét sem ismerik el. Szerintük nincs gravitációs erő és nincs gravitációs mező. A szenilis fizikusok a kórházban a gumilepedőjükkel kísérletezgetnek, így görbítgetik a téridőt.
Elég az hozzá, hogy a fizika ugyan ki tudta mutatni a gravitációs hulámokat, de fogalma sincs, hogyan terjednek és keletkeznek ezek a hullámok, és miböl is állnak?
A fizika a gravitációnál még gyerekcipöben sem jár, se mikroszkópikus léptékekben, se a vilábürben fellépö folyamatoknál!
A fizikában a lomtalanítás alól a Maxwell-egyenlet menti ki magát, mert helytállóan kifejezi az elektromágneses mezö mozgásegyenletét és keletkezését az anyagból.
Továbbá, az elektron (e) felfedezése, mint stabil részecske, a pozitronnál (p) együtt, megmaradnak mint stabil elemi részecskék. A Rutherford által az atommagban felfedezett protonról (P) meg kiderült hogy az élettertama nagyobb mint 10+33 év. Ezentúl a protont az elmúlt száz évben NEM látta senki szétbomlani, úgy hogy a fizika joggal tekinthetné a protont is stabil elemi részecskének, 2000-szer nagyob tömeggel mint az elektron. Ha jobban odafigyeltek volna a magfizikusok, akkor észre kellett volna nekik venni, hogy az összes atomjaink ebböl a háromféle stabil elemirészecskéböl áll! A világürböl a Földre jutó instabíl részecskék meg magukkal horozzák a proton párját az eltont (E). Több NEM is marad vissza a lomtalanítás alól.
Ezután az elsö lépés lett be építeni a gravitációt is az elektromágEsesség mellé a részecskefizikába!
A lomtalanításnál ki lettek dobva a specrel, az áltrel és a tömeg-energia ekvivalencia elv, mint elsö téves alapokra épített elvek.
Aztán mehetnek a darálóba az össze 20. századbeli ad hoc, de téves feltevésekre alapított nézetek, mint pl. a QFT-k, a kvark elméletek, az erôs- és gyenge--kölcsönhatásról terjesztett téves nézetek.
Ami marad a fizikában, az itt van összefoglalva www.atomsz.com
Gravitációs hullám akkor keletkezik, ha egy tömeget mozgatsz a gravitációs mezőben.
De a természetben soha sem egyetlen egy tömeg mozog, hanem pl. két égitest kering egy közös tömegközéppont körül. Ilyenkor a közös tömegközéppont egyhelyben marad.
Gravitációs hullám kifelé csak akkor keletkezne, ha maga a tömegközéppont mozogna. De ehhez óriási energia kellene, ezért nincs ilyen a természetben. A gravitációs mező csak a két égitest közelében (a két égitest között) változik a keringés folyamán, ez pedig nagy távolságból nem érzékelhető. Távolról úgy érzékeled, mintha egyetlen égitest lenne a közös tömegközéppontban, ami nem mozog.
Azok, akik a Földről akarnak észlelni távoli galaxisokból érkező gravitációs hullámokat, azok vagy tévednek, vagy hazudnak. Sajnos itt is a pénz beszél, és ez egy nagyon jó lehetőség a népámításra és a pénzlehúzásra.
Az illetékesek úgy hazudnak, mint a vízfolyás. A gravitáció természetéből adódik, hogy egy távoli galaxisba összeolvadó neutroncsillagok által keltett gravitációs zavarok (amelyek a gravitációs hullámok lennének), azok nem juthatnak el a Földre. Ezek csak a neutroncsillagok közelében mérhetők.
"Ahogy fejlődik a tudomány, a Föld, Hold keringéséből adódó gravitációs hullámokat is kimutatják majd.:)"
Ehhez nem kell a tudománynak fejlődni. Ugyanis a Hold keringéséből származó gravitációs hullámok okozzák pl. az árapály jelenségét. Ez már ma is ismert.
Az „illetékesek” már kimutatták, hogy neutroncsillagok összeolvadása is kelt gravitációs hullámokat. Ahogy fejlődik a tudomány, a Föld, Hold keringéséből adódó gravitációs hullámokat is kimutatják majd.:)
"Aki a gravitációs hullámok kisérleti kimutatása világában nem tudja elképzelni és képletekkel alátámasztani..."
Gyula, te is elismerted, hogy nincsenek feketelyukak, amelyek állítólag a gravitációs hullámokat keltik. Akkor olyan gravitációs hullámok sincsenek, amelyeket a nemlétező feketelyukak keltenek.
Aki a gravitációs hullámok kisérleti kimutatása világában nem tudja elképzelni és képletekkel alátámasztani, hogy a gravitáció is egy elemi töltésekböl eredö, c-vel terjedö és egy nem-konzervatív mezö, az ne is kezdje el a fizikát, mert csak kiábrándulni tud a terméketlen tevékenysége miatt.
Nem mindenki erényére válik az, amit én feltaláltam, hogy Lagrange multiplikátorok szabályozzák a több-részecske rendszerek stabilitását, tehát a világmindenség megmaradását is, minden kölcsönhatás ellenére. Ennek az a következménye, hogy as anyagi részecskék egymàst csak kötni tudják, csak csomósodni tudjak, de megsemmisülni soha!
„Az én új fizikám egy atomisztikus fizika, ami négy megmaradó elemi részecskére, e, p, P és E-re van alapítva, amik kétféle elemi töltést hordoznak és amikböl a kétféle c-vel terjedö, nem-konzervatív kölcsönhatás kiindul. „
Az időtől, vagy a tömegpont sebességétől függő erőt nevezzük disszipatív, vagy nem konzervatív erőnek. Az elemi részecskék töltéseikből, mint forrásokból és nyelőkből eredő mezőknek egyedül a sebessége az, ami térben és időben c, vagyis állandó. Viszont a részecskék, mint tömegpontok sebessége az időben változó. Ezért a részecskék közötti kölcsönhatási erő nem konzervatív, vagyis változó. Ez a „változás” az elemi részecskék térben és időben változó összecsomósodásának, sűrűsödésének, vagy felhígulásának köszönhető???
