A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"De szerintem nem tudsz olyan kiegyensúlyozott centrifugát csinálni, ami egy idő után ne kezdene rázkódni."
Miért nem? Ma már százezred gramm pontossággal meg tudják csinálni.
Előre ki kell próbálni a centrifugát vas és a lítium nélkül. Addig kell állítgatni, amíg semmi remegést nem mutat. Utána kell behelyezni a vasat és a lítiumot.
"Ebből meg hogyan állapítod meg a testek eltérő gyorsulását?"
Nem a gyorsulás lesz eltérő, hanem a tehetetlen tömeg, aminek következtében eltérő lesz a kiröpítő erő a két oldalon. Ezért fog remegni a szerkezet.
Egy A tömegszámu elektromosan semleges atom tömegspektrométerrel kimért tehetetlen tömege
mi(A) = A (mP + me) + 2 Np me - E(kötés)/c2',
ahol az Np a pozitronok száma és E(kötés) enegia sugárzódott ki as elemi részecskék kötésênél. Ezt meg kell szorozni a testet kitevö izotópok számával és akkor megvann a test tehetetlen tömege kb 10-8-as pontossággal.
A magfizikusok sajnos NEM vették észre hogy az atomjaink csak protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak.
Ha a két súlyod azonos, és egymással szemben lerögzíted a centrifugában, akkor nem fog rázkódni. Ha nem rögzíted le őket, akkor is helyben maradnak, ha lassan kezded a forgatást. De szerintem nem tudsz olyan kiegyensúlyozott centrifugát csinálni, ami egy idő után ne kezdene rázkódni. Ebből meg hogyan állapítod meg a testek eltérő gyorsulását?
5. Ha a két tehetetlen tömeg NEM egyenlő, akkor a centrifuga el kezd remegni, az excentrikus tömegeloszlás miatt. A remegés nagyságából kiszámítható a két tömeg különbsége. Ha ez egyezik Gyula jóslatával, akkor ő nyert.
Nem jó a centrifuga "módszer", mert azt neked kell felgyorsítanod. Gyula szerint, az izotópoknak kell a vákuumcsőben az elejtéstől felgyorsulniuk. Szerinte nem egyformán gyorsulnak, ami kimérhető az egymástól való eltávolodásuk alapján.
1. Először súlymérlegen nagy pontossággal kimérsz 1000 g vasat és 1000 g lítiumot. Ez lesz a két súlyos tömeg, ami így megegyezik.
2. Utána beteszed mindkettőt ugyanabba a centrifugába úgy, hogy a kért tömeg egymással szemben helyezkedjen el.
3. Megforgatod a centrifugát és figyeled, hogy egyenletesen forog-e.
4. Ha tökéletesen egyenletesen forog, akkor a két tehetetlen tömeg megegyezik, Gyula megbukott.
5. Ha a két tehetetlen tömeg egy egyenlő, akkor a centrifuga el kezd remegni, az excentrikus tömegeloszlás miatt. A remegés nagyságából kiszámítható a két tömeg különbsége. Ha ez egyezik Gyula jóslatával, akkor ő nyert.
Mit gondoltok, hogyan lehet még kimérni, hogy 1000,00 g-os súlyu vas tehetetlen tömege csak 992,16 g, és 1000,00 g súlyú Lithiumnak meg 995,59 g a tehetetlen tömege. A 1000,00g súlyú ólom tehetetlen tömege meg 993,21 g.
