A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Hogy a gravitáció hat a fény terjedésére az dajkamese, vagy csak Einstein téves áltreljéböl jön!
Nincsenek fekete lyukak, a Nap körül a fény nincs a gravitáció miatt elgörbítve. És az Einstein-lencsék magyarázata több milliárd fényév távolságban, SEM alkalmasak a gravitáció fényre gyakorolt hatását megindokolni.
Amit te "közismert ténynek"' titulálsz, az nincs is jelen a természetben. Itt megint megmutatkozik az amatör hozzáállásod a fizika témáihoz!
"Nálam a gravitáció is be van építve a részecskefizikába és egyesítve van az elektromágnesességgel egy elméletben!"
Közismert tény, hogy a gravitáció hatással van a fényterjedésre. Amikor te állítólag beépítetted a gravitációt a fizikába, azonnal letagadtad a fény és a gravitáció mező kapcsolatát. Nem egyesítetted, hanem szétválasztottad, mondván, hogy nem hatnak egymásra. De a megfigyelések mást mondanak.
Gyula, a te elméletednek nem sok köze van a tényekhez. Csak egy ad hoc felvetés, aminek hiányzik a tapasztalati alapja. Felépítettél magadnak egy ködös álomvilágot és ebben élsz. Már nem látsz ki belőle, mert a köd eltakarja előled a valóságos világot.
Hát akkor a modern fizika teljes egészében fantáziálás! És még AZT SEM tudta kisilabizálni a modern fizika mi az anyag a természetben.
Az atomisztikus fizikámat többen megértették mint gondolnád. Az energétikus fizikusokról meg le van húzva a gatya.
A én posztulátaim, hogy a világmindenség anyaga négy stabil elemi részecskéböl van összetéve, ezek a részecskék kétféle elemi töltést hordoznak, akik a két c-vel terjedö kölcsönhatásokat okozzák. Ráadásul mind a két elemi töltést ismerjük. Ezek mind kísérletekkel vannak alátámasztva.
Ez marad hátra a fizikában a nagy lomtalanítás után!
Az elméleteknek vannak kiinduló feltevései (posztulátumok).
Ezek elméleti úton nem bizonyíthatók, csak a tapasztalat által vannak alátámasztva.
De az olyan elmélet értelmetlen, amelyik ad hoc feltevésekre épült, amelynek sem elméleti sem tapasztalati alátámasztása nincs. Az nem elmélet, hanem fantáziálás.
Te nagyob szenilis vagy! Elfelejtesz mindig ezerszer elmondott és alátámasztott dolgokat!
Vagy nem tetszenek?
Elöször is a fizikában semmi, de abszolút semmi sincs bizonyítva! Csak alátámasztva vannak elméletek prognózisai kísérleti eredményekkel. Az összes elmélet (ad hoc) feltevésre alapúl!
A taszító gravitációt a "tömegnélkülinek tünö" neutrinók és az támasztja alá, hogy a Földön, a Tejútrendszerünkben az elton nagyon ritka.
-> A proton taszítja gravitációsan az eltont! És a proton taszitja az elektront is gravitációsan! A testek szabadesése NEM egyetemes!
A gravitáció egy hatás az anyagi részecskék között, ami elemi töltésekböl ered, c -vel terjed és a statikus gravitàció megfelel Newton törvényének, de a testek súlyos tömege NEM azonos a tehetetlen tömeggel.
"Ehhez a teljes átlátás kell, és persze a precíz megfogalmazás is!"
Hamarosan kész lesz a könyvem, ami a gravitációról szól.
A címe: Gravitációs mezőelmélet
Angolul: Gravitationak Field Theory röviden: GRAFIT
Ez arról szól, hogy a gravitációt nem a téridő görbülete okozza, hanem a testek (égitestek) által maguk körül létesített gravitációs mező. Az egyes égitestek mezeje összefolyik (szuperponálódik), így egységes gravitációs mezőt alkotnak, amely az egész univerzumban jelen van. Az atomok belsejében éppúgy, mint a az égitestek között.
Ha akarod, megemlítem benne a te elképzelésedet is a kétféle gravitációs töltésről, amik a gravitációs mezőt keltik. Természetesen a te nevedre hivatkozva. Ez egy kis reklám lenne az elméletednek. De ha nem akarod, akkor nem írlak bele.
"... a fizika ugyan ki tudta mutatni a gravitációs hulámokat..."
Biztos ez?
A testek egyetemes esését is ki tudta mutatni, állítólag.
"A fizika a gravitációnál még gyerekcipöben sem jár, se mikroszkópikus léptékekben, se a vilábürben fellépö folyamatoknál!"
Na látod, ebben teljes mértékben egyetértek veled. De a helyzet gyökeresen meg fog változni, ha a gravitáció visszakerül az őt megillető helyre a fizikában. Mert most még a gravitáció létét sem ismerik el. Szerintük nincs gravitációs erő és nincs gravitációs mező. A szenilis fizikusok a kórházban a gumilepedőjükkel kísérletezgetnek, így görbítgetik a téridőt.
Elég az hozzá, hogy a fizika ugyan ki tudta mutatni a gravitációs hulámokat, de fogalma sincs, hogyan terjednek és keletkeznek ezek a hullámok, és miböl is állnak?
A fizika a gravitációnál még gyerekcipöben sem jár, se mikroszkópikus léptékekben, se a vilábürben fellépö folyamatoknál!
A fizikában a lomtalanítás alól a Maxwell-egyenlet menti ki magát, mert helytállóan kifejezi az elektromágneses mezö mozgásegyenletét és keletkezését az anyagból.
Továbbá, az elektron (e) felfedezése, mint stabil részecske, a pozitronnál (p) együtt, megmaradnak mint stabil elemi részecskék. A Rutherford által az atommagban felfedezett protonról (P) meg kiderült hogy az élettertama nagyobb mint 10+33 év. Ezentúl a protont az elmúlt száz évben NEM látta senki szétbomlani, úgy hogy a fizika joggal tekinthetné a protont is stabil elemi részecskének, 2000-szer nagyob tömeggel mint az elektron. Ha jobban odafigyeltek volna a magfizikusok, akkor észre kellett volna nekik venni, hogy az összes atomjaink ebböl a háromféle stabil elemirészecskéböl áll! A világürböl a Földre jutó instabíl részecskék meg magukkal horozzák a proton párját az eltont (E). Több NEM is marad vissza a lomtalanítás alól.
Ezután az elsö lépés lett be építeni a gravitációt is az elektromágEsesség mellé a részecskefizikába!
A lomtalanításnál ki lettek dobva a specrel, az áltrel és a tömeg-energia ekvivalencia elv, mint elsö téves alapokra épített elvek.
Aztán mehetnek a darálóba az össze 20. századbeli ad hoc, de téves feltevésekre alapított nézetek, mint pl. a QFT-k, a kvark elméletek, az erôs- és gyenge--kölcsönhatásról terjesztett téves nézetek.
Ami marad a fizikában, az itt van összefoglalva www.atomsz.com
Gravitációs hullám akkor keletkezik, ha egy tömeget mozgatsz a gravitációs mezőben.
De a természetben soha sem egyetlen egy tömeg mozog, hanem pl. két égitest kering egy közös tömegközéppont körül. Ilyenkor a közös tömegközéppont egyhelyben marad.
Gravitációs hullám kifelé csak akkor keletkezne, ha maga a tömegközéppont mozogna. De ehhez óriási energia kellene, ezért nincs ilyen a természetben. A gravitációs mező csak a két égitest közelében (a két égitest között) változik a keringés folyamán, ez pedig nagy távolságból nem érzékelhető. Távolról úgy érzékeled, mintha egyetlen égitest lenne a közös tömegközéppontban, ami nem mozog.
Azok, akik a Földről akarnak észlelni távoli galaxisokból érkező gravitációs hullámokat, azok vagy tévednek, vagy hazudnak. Sajnos itt is a pénz beszél, és ez egy nagyon jó lehetőség a népámításra és a pénzlehúzásra.
Az illetékesek úgy hazudnak, mint a vízfolyás. A gravitáció természetéből adódik, hogy egy távoli galaxisba összeolvadó neutroncsillagok által keltett gravitációs zavarok (amelyek a gravitációs hullámok lennének), azok nem juthatnak el a Földre. Ezek csak a neutroncsillagok közelében mérhetők.
"Ahogy fejlődik a tudomány, a Föld, Hold keringéséből adódó gravitációs hullámokat is kimutatják majd.:)"
Ehhez nem kell a tudománynak fejlődni. Ugyanis a Hold keringéséből származó gravitációs hullámok okozzák pl. az árapály jelenségét. Ez már ma is ismert.
