" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Kaki Tipo is of particular interest to horticultural scientists. The 6 Kaki Tipo selections that were tested are distinctly genetically different and should not be classified as a single cultivar. The level of diversity among these selections is similar to that for the entire European cultivar group, suggesting that these cultivars do not share a common origin beyond that of the European group in general. However, the different Kaki Tipo selections share some morphological characters. The name Kaki Tipo was probably applied to persimmon selections for marketing purposes rather than to uniquely delineate these cultivars. Italian cultivars are thought to be introduced directly from Japan or indirectly though North American in 19th century (Bellini and Giordani 2005). Cultivars that had Japanese names originally were probably given Italian names. New cultivars may have been developed by hybridization and selection soon after the initial introduction of persimmon to Europe.
Kaki Tipo is a group of distinct and relatively diverse cultivars, not a single cultivar. The diversity within Kaki Tipo also suggests that they may have been selected or developed from different parents.
Én ugyan nem takartam soha, pláne nem fűtöttem. Egyáltalán semmit nem csináltam vele. Megvettem, elültettem, most meg eszem boldogan a termését. Asszem 4 éves....
Megköszönve és viszonozva a karácsonyi jókívánságokat, nézzük, milyen esélyeink vannak a hőmérsékletekre vonatkozó vágyad teljesülésére!
Erről a témáról annyit írtam már korábban, hogy ilyenkor elég egy erre vonatkozó régebbi hozzászólásomat elővenni.
"2009. december 9-én írtam az alábbi hozzászólást, akkor, amikor már kilátásban volt egy nagyon durva lehűlés és az elmúlt jó pár év legpusztítóbb téli minimumai következtek 8-10 nappal később akkor az ország egészére havat hozó mediterrán ciklon formájában lesújtó "mediterrán hatás" nyomán.
Itt is utalok arra, hogy regionálisan is jelentkezhet ilyen, pontosan a déli területeken, ahova adott esetben az ilyen ciklon havat hoz, miközben a ciklon elhelyezkedése függvényében az északabbi/nyugatabbi/keletebbi(?) területek kimaradnak a havazásból.
2009. 12. 09.
"A most várható, valószínűleg mediterrán ciklont kiváltó lehűlés kapcsán ismét felmerül a jellemzően pozitív felhanggal emlegetett "mediterrán hatás" kérdése. Korábban is többször leírtam már, hogy soha sehol senki nem tisztázta még a kárpát-medencei "mediterrán hatás" fogalmát. Ha a múltkori ciklon-előoldali áramlást értik rajta (amikor éjszaka fölszaladt 17 fokig a hőmérséklet), akkor is térben és időben változóan lehet hatása egy ilyen helyzetben a medence bármely térségében. Még ellentmondásosabb helyzetet idéz elő egy sarki légtömeg hatására keletkező földközi-tengeri ciklon, amelyik nagy nedvességtartalmú levegőt szállít, ütköztetve a hideg sarki levegővel és annak függvényében eredményez intenzív havazást, hogy hol milyen erősen érvényesül. Az északabbi területek, amelyek fölött a száraz sarki levegő miatt már nincs csapadékképződés, adott esetben képesek "szárazon" megúszni egy ilyen eseményt, ezáltal a csapadéktevékenységet követő derült éjszakákon jóval jobban jöhetnek ki (enyhébb éjszakai minimumokkal, a hó hiányának köszönhetően) ugyanazzal a hideg levegővel elárasztva, mint a hótakarós déli területek, amelyek "mediterrán hatás" alatt voltak a csapadékhullás időtartama alatt. Erre az elmúlt teleken is volt példa. Tavaly télen például a magyar baranyai területektől még délebbre, Szlavóniában egészen alacsony téli minimumok fordultak elő egy olyan havazást követően, amelyik a magyar területeken csak éppen a Dráva-mentét érintette. Ennek következtében alakulhattak ki olyan hőmérsékletek például Sellyén, amelyeknek "köszönhetően" az épületektől távolabb lévő fügék elfagytak, amint erről májusban képekkel tudósítottunk. Eközben a Dunántúl akkor hómentes területein épségben teleltek a fügék."
(Mostani kiegészítés: Azóta újabb két olyan tél volt, amikor síkvidéken a füge csak az említett legdélebbi területeken fagyott el.)
Amennyiben a most várható mediterrán ciklonos havazás csak a délebbi területeket érinti, a hőmérsékleti előrejelzés láthatóan a feltételezett hóborítottságnak megfelelően adja a csütörtöki minimumokat. Egy újabb példával erősítve meg a "szubmediterrán déli területekre" vonatkozó feltételezés megalapozatlanságát.
Hát gondolom láttad hogy működik itt a közérdek . Jövő héten felhozom a kútgödörböl , Tipo es a Vaniglia gyümölcsöket . Ha akarod én örömmel megcsinálom neked a képeket amilyen formába csak akarod es elküldöm a Email címedre . Itteni közérdek már engem nem érdekel sajnos .
Úgy is jó, de szerintem abszolút közérdekű. Én is vettem Vaniglia címkével Olaszországból fát, a Mercatelli már virágzott, mint mondtam, így én is közzéteszem majd ha lesz gyümölcs is.
Nekem vannak magoncaim, de jó hogy tudtam venni fát. Drukkolok a fáinknak! :)
Itt 100 Ft a kakiszilva mindkét boltban. Érdemes termeszteni, fagy ellen tiszta sor, takarni fűteni kell. Semmi szükség bonyolult átláthatatlan védekezésműveletekre.
Idén otottam magamnak egy kis Mercarelli fát , ezen majd lessz porzós virág. Van egy Kavkaz fám is , ezen van porzós virág ,hermafrodita es nőivarú virág is, de ez a fa kb 70 méterre van a többitöl ezért nem porozta be a kakifáimat. Ha fényképeket akarsz aTipo es a Vaniglia gyümölcsökröl , azokat inkáb elküldöm a Email cimedre.
Mivel láthatóan nagyon érdekel ez a kérdés, összegezni szeretném, mit gondolok. Akit nem érdekel, hogy Tipo-Vaniglia, az pörgessen át. Mert látható, hogy a fórumozók többségét meg nem érdekli. Viszont azért érdemes még időzni rajta, mivel a te fáid gyümölcsei különbözőnek tűnnek, méretben legalábbis. Ha igazán komolyan akarod a témát művelni, akkor csak egyetlen járható út van és ezt tudom javasolni mindenkinek, aki a fajták kérdésébe egy kicsit is bele szeretne merülni: első vizsgálandó szempont legyen ebben az esetben, hogy
1. a kérdéses fajtának vannak-e hímvirágai (vagy hermafrodita virágok). Ezek morfológiailag is különböznek a termős virágoktól, tavasszal felismerhetted, megfigyelhetted (volna), nem akarom a néhány kattintással előhívható képeket ismételni. Ha egyik fád gyümölcseiben sincsenek magok, akkor ez máris kizárható úgy is, ha virágzáskor nem figyelted őket.
2. Készíts mindkét fajtádról több szögből fényképeket, metszeti képeket is, esetleg centiméteres, vagy milliméteres beosztású papírlap előtt, mérd le a gyümölcsök súlyát. Ne egy-egy gyümölcsöt mérj le, jó sokat és számíts egy átlagsúlyt mindkét fára vonatkozóan.
3. Szerezz be porzó virágokkal biztosan rendelkező fát, vagy legalább vigyél haza ilyen virágokat és porozd be mesterségesen mindkét fa virágait. Éréskor ugyanúgy jobbról-balról-föntről-lentről és metszetben fénykép és figyeld meg, milyen morfológiai változást idéz elő a beporzás ténye (forma, héj színe, gyümölcshús színe) a beporzatlan gyümölcsökhöz képest. Merthogy a kákinál (és érdekes módon pont a fügénél is) a beporzott és a partenokarp gyümölcsök között sok esetben nagy különbség van, például a beporzástól lehet bronzosabb a húsa.
Ha ezek megvannak, akkor készen is vagy és így már összehasonlítható adataid lesznek. Az lenne a minimum, ha meg tudnád mondani, a Tipo és a Vainiglia névvel vett fáid idén milyen átlagsúlyú gyümölcsöket hoztak. Aztán fel lehet tenni a kérdést, hogy amennyiben minden másban egyezik a hivatkozott fajtaleírásokkal, akkor miért nincs a te vaniglia fádnak porzós virága? Lehet rossz a leírás, teljesen összekeverték a Mercatellivel (bár más olasz források is írják a porzós virágokat), de én egy sokkal kézenfekvőbb dologra gondolnék: ez a Vaniglia sem egy kertészeti fogalomként értelmezhető "fajta", hanem egyszerűen egy tájfajta, Campaniában, azaz Nápoly környékén terjedt el. Így bár alapvetően igazak rá nagy vonalakban a leírt jellemzők, de több különböző klón van forgalomban, így hát miért ne lehetne köztük olyan, ami nem, vagy a Cal Fuyuhoz hasonlóan nem stabilan hoz hímvirágokat? Ha partenokarp marad a gyümölcs, akkor pedig nem is bronzosodik úgy be és készen is vagyunk. /Az egyéb keveredésekkel itt nem foglalkozva./ Ha megnézed, a japán fajták között is sok ilyen van, hogy Hana Gosho, Haze Gosho, Fujiwara Gosho, Tenjin Gosho, vagy Jiro, Ichikikei Jiro, Maekawa Jiro, Mukako Jiro, Jiro C.24276. Tudod például, hogy a Jiro C.24276 miben különbözik a Jirótól? Semmi másban, csak a Jiróval ellentétben jobb az oltási affinitása D. Lotus alanyra. Hát a Maekawa Jiro? Simán csak korábban érik.
en is epp azon gondolkodom, mikor vigyem be a leandereket es a konteneres novenyeimet a muhelybe, mikor kezdjem takarni a kint maradokat...elvileg 27.-tol -4-5 korul lesz az ejszakai minimum az idokep szerint, az omsz meg -1-3-at ir budapestre, ez meg mindig nem veszes.
Nálam már a kivi elvesztette lombját, valószínűleg nem vagyok egyedül...
A kérdésem az lenne, hogy a fagy elleni védekezésként, mivel alföldi vagyok, elvégezzem a takarást, vagy még várjak vele, hogy hideggel is edződjenek??? Még ugye nagy fagy nem érte őket, de egy hirtelen kb. -14 °C végzetes lehet, felette meg biztos. Tavalyi takarás jól sikerült, nem fagytak el, polifon szigetelő csővel egész hosszon.
Azt hiszem, megtaláltam, hogy hol olvastál zöldségeket ezzel a gyümölcsel kapcsolatban. Jót derültem rajta. Az első mondatok után nálam szavahihetőségét veszítette a cikk írója.
Igen, 1 hete még annyi volt, most biztos az ünnepek miatt akciós és rengeteg van. Sajnos én ezt is csak korlátozottan vehetek, de Cívis50 télapója hozott nekem egy kis oltványt így lesz saját termésem is remélhetőleg. Nagyon hálás vagyok ezért. :)
Igen, én is azért vettem egy Rojo Brillante fát DM-től mert szeretem a bolti gyümölcsöt. Ha összecsomagolom nylonzacsiba egy almával ugyan úgy beérik mint a kivi?
Szrtem az lesz ezzel a vanigliával az igazság, h tovább nemesítették az eredeti fajtát a jól csengő neve miatt egy eladhatóbb, felhasználhatóbb, megbízhatóan termő, piacosabb végtermékre.
Más. Nemazé, de hihetetlen egy tél van megint. A pálmáim, kánnáim, banánjaim takarás nélkül kint........
