1: Majomemberek csak a mesékben vannak és nem a valóságban. Meg a fantasztikus filmekben. Úgyhogy a nyelv szempontjából ilyen humbug dolgokkal inkább nem is foglalkoznék. Időpazarlás két okból is :
A: ha valóban létezett volna ilyen fokról-fokra és lépcsőről lépcsőre történő átváltozás az egymástól igen markánsan elkülönülő létformák között, akkor ma is számtalan különböző fázisban lévő átmeneti formának kéne lennie. Azonban a valóság az hogy egyáltalán nem léteznek semmiféle köztes állapotúak majom és ember közt ma sem, vagy ha mégis akkor nagyon elbújtak messzire és a legnagyobb titokban tevékenykednek. Ez ugye nagyon hihető...
Vagy gondolkodjunk már egy hangyányit... Ma miért nem akar egyik bonobó sem emberré transzformálódni?... Összeült a majomtanács és megbeszélték hogy most már felhagynak a továbbiakban az ebbéli tevékenységükkel, vagy mi történt itt hirtelen? .))
Évtizedekig kísérleteztek a 12 naponta új generációt létrehozni tudó muslincákkal, lófasszá se tudták őket átváltoztatni, nemhogy egy másik fajjá. Ha még mutálódtak is valami durva behatástól, a természet a leszármazottakat hamar visszarendezte őket eredeti állapotukra. Eszükbe sem jutott bármivé változni át, sőt. Előbb ezt bizonyítani kéne mint tényként kijelenteni olyat ami ma sem történik jelenleg.
B : A nyelvünk és az azokat felépítő építőkövek, az azonosítható gyökérszavaink kerek perec léteznek, és tetszik vagy sem, bizonyíthatóan 3 hangosok is előfordulnak, egy halom hangutánzó gyökérszavunk ilyen. Na már most az ember ezt csak akkor hozhatta létre amikor gond nélkül ezeket ki is tudta ejteni.
Mondhatni hogy eleve feltétele ez neki, hisz másképp nem is létezhetnének. Így teljesen értelmetlen a már szinte rögeszméddé vált "majomemberes nyelvépítő" teóriád, hiszen egy gyöknyelvet majmok még ha akarnának sem tudnának felépíteni sehogyan sem. Betűnyelvet sem hangokból, teljesen képtelenség még az ötlete is, főleg gibbonoktól kivitelezve mindezt.
Tehát a következtetés : Bármikor is alakult ki a gyökérnyelv,, azt kizárólag a már beszéd feltételeivel rendelkező valódi ember tehette csak meg. Ergo teljesen értelmetlen ezt fordítva gondolni mert a sorrend a következő
1: beszédre technikailag is képes ember 2: nyelvépítés/fejlesztés Aki vinnyogni tud csak, netalán tán csak brekegni képes a világba az nem igazán tudhat még csak kísérletezni sem effélével, szerintem ez tiszta sor. Mivel a feltétele sem adott. Ezt onnan is tudhatjuk többek között hogy még nem jegyeztek fel eddig gyöknyelvet építgető békákat sem. De ilyen majmokról sem tudni eddig. Számomra ez amúgy szinte már meglepő.)) Tehát bármit is kommunikált az elméleti sci-fi majomembered az nem a mi nyelvünk alapjait használhatta , bár ilyenek a Hollywood filmrendezői elméjében vannak inkább jelen.
FOR : nem, ezúttal arról van szó hogy valamiért nem akarod észrevenni a gyökszó egyértelmű forgásértelmét. Más hangalakú gyököt ne keverjünk ide, azok mások. Akkor is mások ha adott esetben lehet forgással is közösíteni épp egy-egy másik hangalakot is. Kismillió dolgot lehet, az még nem jelent semmit.
F-R hangkapcsolat a valódi gyök. Nevezzük FOR. Őseredetre hangutánzó. Ami forgásértelmű gyökérszó lett a kiadott hangú jelenségek képi okán. Az F-R közt használhatunk bármilyen magánhangzót, a szó forgásértelme attól függetlenül ugyanúgy megőrződik nekünk. Ez a tágabb értelem. A magánhangzó pluszban új gyökszót is vihet a szóba a meglévő 2 mássalhangzó valamelyikéhez kapcsolódva. Ezt érdemes vizsgálni a különböző magánhangzóknál külön-külön. A magánhangzó segítségével lesz pontosabb a kifejezésünk : például a FÚR kezdetű szavak ugyanúgy forgásértelműek, és ugyanúgy őrzi az őseredet hangutánzó jellegét.
De így már jóval pontosabb a kifejezésünk, máris valami fúrásfélére gondolhatunk. Kap egy Ó a végére, máris kéziszerszám pontosan. Valahogy így működik. 3 lépésben egy igen tág fogalomtól eljutunk egy pontos szóig úgy hogy kábé mindenki ugyanazt választaná ki 100 képből mondjuk. Egész jó szerintem.
FIREG--FOROG-FÜRÖG--FÉREG--FÜRGE, FARAGÁCS--FOR(o)GÁCS--FOR(o)GÁS, FURIK is FOROG, A FÜRKÉSZÉS voltaképp FÚRKÁSZÁS is, az ilyen rovarok is pont hogy fúrnak.
Aztán a ténFEREG szóban is a FOROG van. FERGETEG--FORGATAG---FÖRGETEG Szerintem ezt sem kell (kéne) magyarázni. Ami FÉRKŐZIK az FURAKSZIK, megint alapértelem a forgolódás a szavakban. De meg kell különböztetnünk pontosan ezt a sok-sok dolgot konkrétan is, így a magánhangzók különbözőégével új és új árnyalatokat tudunk létrehozni a fix F-R vázon.
Bármiféle FERDÜLÉS egyfajta FORDULÁS . Már ide hallom hogy ezek nem ugyanazok a szavak.)) Tágabban értelmezve pedig ugyanazok. Pontosan nézve persze különbözőek, és máshol is használjuk őket, technikailag mindkettő másik szó önállóan árnyalt jelentésekkel. Ugyanakkor ezek mind a forgás/fordulás alapfogalma amihez kötődnek...
"Vezessük már be azt hogy mikor írsz egy hozzászólásra, akkor elolvasod az addig már megjelenített újakat is"
Rendszerint sorban szoktam megválaszolni a hozzászólásokat így elkerülöm, hogy egyik-másik válasz nélkül maradjon. Az igaz, ilyenkor előfordul, hogy kétszer kerül terítékre ugyan az a kérdés...
"mert sokszor kerülünk abba a helyzetbe így hogy a kérdéses dolog később már részben vagy egészben meg van már válaszolva a későbbiekben. "
"Egyébként meg semmi sem bizonyítja hogy az általad pejoratív értelemben használt ősember a ma használt "fejlett" beszéddel operált volna." Az ősember-t nem pejoratív értelemben használom, hanem az emberré válás - és a beszéd kialakulása szempontjából - egy olyan állomásnak, mely köztes állapot az ember és a még nem emberként nevezhető főemlősök között. "Az ősember tudományos, mára a köznyelvbe átment kifejezés, amely alatt az ember evolúciójának egy szintjét értjük. [...] Az ősember fázist a majomember (Pithecanthropus), majd az előember (Archanthropus) előzi meg és a mai ember (Neanthropus) követi. Ezek nem rendszertani kifejezések, hanem gyűjtőnevek." Írja a Wiki szócikke...
Egy árva szóval nem említettem, hogy az "ősember a ma használt "fejlett" beszéddel operált volna." Ellenkezőleg, azt állítottam mindvégig, hogy pusztán hangok (és testbeszéd) azaz egy-két hangból álló ősgyökök segítségével folytatott egyfajta kezdetleged kommunikációt. Te akarod mindenáron erőltetni, hogy az őseink három-, vagy többhangú gyököket ejtett ki...
"Az első szint mondjuk az a bennszülött törzsi típusú "ungala--bungala" féle nyelv. " Nem, nem ez volt az első szint, mert ehhez már több hangot is ki kellett ejteni egymás után, és azt meg is kellett volna érteni, de erre még nem volt az ősember sem a hangképző szervek, sem pedig az agy fejlettsége tekintetében alkalmas. Ez tény kérdése, s ezen nem is érdemes vitatkozni...
"De bárhogyan is volt, egyáltalán nem biztos hogy a pejoratív értelemben közölt "ősember" beszédének túl sok köze van a mai felépített nyelvhez. Találgatásokra meg nem lehet alapozni, mivel nincs a birtokunkban ősemberes hangfelvétel.))" Szó sincs találgatásokról, a főemlősök - és más állatok is - hangokkal + testbeszéddel kommunikálnak egymással. Igaz nem túl bő a "szókincsük", de már van egyes hangoknak jelentése náluk is.
"2: FOR gyökérszó : Ez az a téma, ahol még a "hivatalos" és az alternatív nyelvészet képviselői is többé kevésbé egybehangzót állítanak, miszerint FOR hangutánzó/hangfestő tő," Mert képtelenek az orruknál tovább látni... Ui. NEM a gyök a hangutánzó, hanem a gyökben lévő hangok. Ez vonatkozik a később felsorolt PÖR, GÖR, KER, TÖR gyökökre is!
"Persze hogy különbözőek a szavak. Mert pontosítva vannak, így van önálló jelentésük. " És ki pontosította? És hogyan? Ha meg pontosították, akkor nyilván nem ugyan az a jelentésük.
Annyiszor kértem már, hogy írd/írjátok le, hogy kell ezt a folyamatot elképzelni?
Eszemben sincs szőrszálakat hasogatni, csupán szerintem nincs a FER és FOR között ilyen megállapítható "erősségi" jelentés, egyszer az egyiknél, míg a másszor meg a másik esetén találkozhatunk erősebb jelenséggel. A FERGETEG esetén mindenképp itt erősebb a jelenség mint a FOR társánál. De szerintem ez nem is számít benne.
De itt legalább a FORGÁS kapcsolódás legalább nem vitatott esetünkben...
Vezessük már be azt hogy mikor írsz egy hozzászólásra, akkor elolvasod az addig már megjelenített újakat is, mert sokszor kerülünk abba a helyzetbe így hogy a kérdéses dolog később már részben vagy egészben meg van már válaszolva a későbbiekben.
Most is gyanús ez, a 3381 gyanúsan nagyrészt választ is ad ezekre...
"A fer az illető állapotnak, vagy cselekedetnek kisebb, a for nagyobb fokát jelenti. Innen: ferdűl, am. félre hajol, de nem egészen; fordúl egészen eltér elébbi állásától. (Cz-Fo)"
Sajnos, nem tudom C-F-től megkérdezni: Miért? - Valószínűleg nem lenne rá válaszuk...
Megjegyzem, ezek szerint a görbe is csak egy kisebb foka a for-nak...
FOR, FÚR, FÜR... gyökökkel kapcsolatban továbbra is az a véleményem, hogy ezek nem azonosak, nem FOR jelentésűek, hanem mindnek megvan a saját jelentésköre:
A FORnak a gorgás a FÚRnak a fúrás, a FÜRnek a fürkészés... Ha mind FOR gyök lenne, akkor nem lenne különbség közöttük, Ez olyan egyszerű, mint a faék.
Sokadszor írom: A gyökök jelentésbeli hasonlósága nem jelent azonosságot.
Ha a gondolatmeneted követjük akkor a KER, GÖR, SER, SÜR, TÉRül, de még a KASZál gyök is forgás jelentésű...
1. : Egy minta, azaz hallás alapján történik a beszédtanulás is. Mondhatjuk ösztönösen hangutánzóak vagyunk, hiszen voltaképpen ezt tesszük a beszédünk korai szakaszában is, utánozzuk a hallottakat. Magyarországon is és Mexikóban is ez így megy.
Többé vagy kevésbé mindenki idővel megtanul beszélni , mármint elégséges hallással így történik. Pedig rengeteg elhanyagolt gyerek van, vagy épp nevelőotthonban nő fel. Gyakorlatilag egy bekapcsolt tévé is hallható beszédet közvetíthet, vagy épp ingerszegényebb közegben még akár egy Kossuth Rádió is jól jöhet ebből a szempontból nézve. Más kérdés ez utóbbinál mellékhatásként egy agymosott zombi fejlődhet ki előttünk.)) De beszédfejlesztőként jobb híján még egy bármilyen rádióadás is megteszi, ahol szövegelnek is sokat az valamelyest már jó lehet a célra.
Egyébként meg semmi sem bizonyítja hogy az általad pejoratív értelemben használt ősember a ma használt "fejlett" beszéddel operált volna. Simán el lehet képzelni hogy ennek a nyelv dolognak is "két szintje" van.
Az első szint mondjuk az a bennszülött törzsi típusú "ungala--bungala" féle nyelv. Alapbeszédre alkalmas korlátokkal, de nem fog ezzel verset elemezni, meg az életről filozofálgatni hosszasan társaival.
A második szint meg lehet akár egy találmány is, amelyet az akkori korszakos "géniuszok" létrehoztak akár már tudatosan is. A jó példa meg ragadós lehet, ha látják hogy X és Y sokkal hatékonyabb, akkor a többi is megpróbálja követni őket. Annyi mindent feltaláltunk a világon, miért is ne lehetne közte az "árnyaltan kifejező nyelv" is éppen a listán... Persze alakulhatott mindez csak természetesen.
De bárhogyan is volt, egyáltalán nem biztos hogy a pejoratív értelemben közölt "ősember" beszédének túl sok köze van a mai felépített nyelvhez. Találgatásokra meg nem lehet alapozni, mivel nincs a birtokunkban ősemberes hangfelvétel.))
2: FOR gyökérszó : Ez az a téma, ahol még a "hivatalos" és az alternatív nyelvészet képviselői is többé kevésbé egybehangzót állítanak, miszerint FOR hangutánzó/hangfestő tő, melyből a FORR és a "forog" is készült.
Mások szerint a FORR : " Valamely híg vagy felolvasztott szilárd test a tűz ereje által élénk mozgásba, FORGÁSBA JŐ, bugyborékol." ------- amelynek teszem hozzá egyértelműen FRR-FRR-FRR a hangjelensége.
Nem tudom neked ez miért nem jó, mikor ez olyan egyértelmű, csak kapcsolj be egy vízforralót és az igazság meg fog nyilvánulni hamarosan a valóságban is.)) De a fúrás, fürdés, forrásvizek hangjait is hozhatjuk. De ha valaki szerint a macska "nyaú" az röfögés, akkor már nem könnyű mit tenni.
3: FARAGÓ--FOROGÓ
Persze hogy különbözőek a szavak. Mert pontosítva vannak, így van önálló jelentésük. A tágabb értelmű gyökérszó a közös bennük. Illetve jelen esetben ez több, mert gyakorlatilag azonos képzésűek is, vélhetően a másodiknak készült szó az első tudatos akcentusos módosítása. Azaz azt már nem kellett külön az elejéről építeni fel.
4: Már sokadjára mondom : Tudjunk már végre különbséget tenni értelmezés és a konkrét hangalak miértje közé. Ha egy szó direkt hangutánzó gyökre épül, akkor teljesen független az hogy mi mindennel tudjuk épp még összefüggésbe hozni, akkor is előttünk lesz egy nem fantom, hanem egy valós hangalak ami egy valós hangjelenséghez kötődik.
PÖR dolgot már sokszor levezettük a tűzből, valószínűleg hangutánzó. A KÖR szerintem a GÖR(R) képzete, utóbbi a gurítás/görgetés GRR hangjaiból . A kör viszont már egy formát jelenít meg. A "T-R " szavak gyakran TÉR értelműek, ha ige a szó akkor valamiféleképpen azt változtatja meg/módosítja :
TAROL és TÖRÖL is a TÉRREL kapcsolatos, azon változtat. TEREL is a TÉRben helyez el. Ahogyan a TÁROL szó is. TÚR is a TÉR szava. TOR is, csak a TOR már a felmagasodott TÉR. TORLASZ/TORONY stb...
Nem zárom ki hogy ez is hangutánzó eredetű. De azt sem hogy nem az. Ha hangjelenségből van, akkor ki kéne találni hogy mihez köthető. SEReg SZER SZORzottság értelmű gyökérszón. BÚRa/BURok meg a BORítás értelmű gyökérszóból van. Ezek mind különböző gyökszavak, mert van már önálló jelentésük szótőként is, amelyek különböznek egymástól.
Akkor is különböznek ha épp közösíthetőek hol épp forgással, hol épp a körértelemmel, de a pontos hangalak mást vett célba értelmileg, a BORítás sem mindig körforma, lég egy könyvborítóra gondolni, már nem stimmelne úgy. Vagy ha valami a földre BORul, akkor sem körről van szó, hanem valamiről ami a talajt ezáltal BORítja. Egy részét csak. Ez a gyök lehet szintén hangutánzó, a BORULÁS ROBajszerű hangjai által éppen...
Sanskrit vatah "enclosure," Old Persian *pari-varaka "protective;" Old Church Slavonic vora "sealed, closed," vreti "shut;" Old Irish feronn "field," properly "enclosed land;" Old English wer "dam, fence, enclosure,"
"Már hogy a fenébe ne lett volna képes. Egy baba is képes rá aki még beszélni sem tud."
Persze... Mindjárt a nagy Révaival kezdi A-Z-ig pont, vessző nélkül egyben...
Először a legegyszerűbb magánhangzóval az A hanggal kezdi. Minden A, ami körülötte van.
Azután a legegyszerűbb mássalhangzók a M, P, B próbálgatásai következnek.
Ezután összerakja a meglévőket: MA... PA.... Ba...
Majd rájön, hogy ezeket megismételheti (mert így hallja a szüleitől) MAMA, PAPA, BABA...
Vagy fel is cserélheti: AP.... APA,
Ezután jön az N, Ny hang: An...Any, ANyA
Majd szépen sorba az összes többi hang.
És mindezt úgy, hogy egyfolytában tanítják!!! Az ősembert senki nem tanította beszélni, magától kellett megtanulnia...
A gyerek magától meg sem tanulna beszélni, csupán néhány felismerhetetlen hang kiadására lenne képes.
"FOR gyök...."
"Ezen nincs mit vitáznom, egyértelműen hangutánzó."
Neked igen, nekem nem...
" FARAGÓ---FOROGÓ , nem igaz hogy nem akarod észrevenni a teljesen egyértelműt. "
Odáig rendben van, hogy a FOR gyök forgással kapcsolatos, de az ettől különbözőek már nem lehetnek azok, hiszen azért különböznek, mert más a jelentésük. Különben miért különböznének alakilag egymástól, ha nem azért, mert más a jelentésük?
" GÖRdítsünk, GURítsunk valami nehezebbet odakinn, GRR-GRRR féle hangok lesznek. Ez nem F-RR hang."
De azt nem tagadhatod, hogy mindkét mozgás forgó. Ha pedig forgó, akkor nincs jelentésbeli különbség a két gyök között..., továbbá a KERék, PÖRög, SEReg, BURok, BÚRa, HURok, TÖRöl, TÚR gyökök között sem, mert ezeket is össze tudod kötni a forgással.
Ezek a gyökök milyen hangokat utánoznak?
Nem csak a hasonlóságot, hanem a különbözőséget is észre kell ám venni!
WHORE : kurva, szajha, lotyó, ribanc -------- Ez már egy átírt kezdőhangú szó, KÚRÓ lehet a szavunk.
Előbb a germán HURE és hasonlókra változtatta a K hangos eredetit. Proto-Indo-European ("loved") fordításban ismert már "kéh-ros" szót, ez még eléggé jól hasonlít a KÚRÓS szavunkra.
A szláv nyelv nagyjából megőrizte ezt a "kurva" dolgot eredetiben, ugye ez már egy magyar nyelv által ragozott szó elég egyértelműen. Latin nyelv CARUS formára módosított. Jiddis nyelv még "kurve" használt, és a spanyolban is létezik GUARRA hangalak.
SHADOW : árnyék, árny, kísértet, szellem ---------- Ez már úgy megváltozott hogy ebből nem is venni már észre miről szólhat, a régi germán alakok viszont eléggé beszédesek. Szerintem jó eséllyel SZAKADÓ/SZAKADVA az eredeti szavunk.
Régi angolban : SCHADOWE, SCHADWE, SCEADWE formák. Ősgermán SKADU, SKADWAZ
Afrikaans : SKADUWEE, SKADU. Örmény SUK, itt csak a rövid gyökérszó van. Holland SCHADUW, német SCHATTEN és SCHADDE (SZAKADT) . Gót SCHADUS (SZAKADÓS), Manx SCADOO és még világszerte fordulnak elő hasonlók.
WASTE : hulladék, selejt, pazarol, csökken, elVESZTeget ---------------- Nem véletlen a kiemelés, ezzel meg is vagyunk.)) A "puszta" szóhoz ennek nincs köze, az egy másik és másból épült hangalak. Ezt csak azért írom, mert ilyet is hallottam már. A VESZÍT/VESZT a pontos ragozott magyar kifejezés amit használnak.
A német WÜSTEN valóban jelent sivatagot és pusztaságot is, de ezek elVESZETT helyekként a V hangos fogalomból képződhetnek ugyanúgy logikusan. Ugyanakkor a WASTED LOVE angolul az elVESZTETT szerelmet jelenti egyértelműen.
HELLO/HALLO : Ezt is megértük hogy Wikiszótárt fogunk idézni ! )) Szinte hihetetlen de most egy teljesen frankó leírással találkozni. Lehet titokban beszabadult oda egy igazi nyelvész is valahogy....
Szóval ez a magyarázatuk :
" heló< angol hello <hallo (köszönés <halló) < magyar : hallom (Puskás Tivadar első szava a bostoni (világelső) telefonközpont kipróbálásakor. < HALL ige .
A fer az illető állapotnak, vagy cselekedetnek kisebb, a for nagyobb fokát jelenti. Innen: ferdűl, am. félre hajol, de nem egészen; fordúl egészen eltér elébbi állásától. (Cz-Fo)
FURKÓ : bunkósbot végén ez egy átFÚRt rész, mert ide egy karika kerül bele. Tehát ez is a FÚR szóból van, a FÚR meg FORgó mozgás. FÚRt bot !
FÖRMED : haragos felindult "beszólás" A FORR/FORRongás dologból lehet ez, az meg már megint forgással jár. A förmed szóban nyilván már csak közvetett ez a kapcsolat.
FURCSA : ez is a FÚR szóból származik. A fúrók ilyen csavarosak, nem egyenesek . Ami meg nem egyenes dolog, az csavaros és tekervényes, tehát FÚRcsa. Direkt helytelenül írva hogy látszódjon a lényeg.
FÁRAD : ezt még nem tudom biztosra. Lehet hogy épp a FAR szóhoz van köze, leül aki fáradt. Ez még gondolkodós eset.
FÉRFI/FÉRJ : férfi az egy összetett szó már. Második része FIÚ eredetileg. Aki meg IFIÚ/IFJÚ
De akkor mi a FÉR ???... Szerintem vonjuk be a FELeséget is a sztoriba, így értjük meg. A feleség az egyik FELE a dolognak, a férj meg a másik FÉLJE (FÉRJE) a dolognak. Régen látni L hanggal is leírva ezt, azaz kimutathatóan meg is van. Talán csak nem akarták a félelem szóval folyton összekevergetni a különböző ragozásoknál és inkább R lett a megszokott idővel. Erre tudok logikusan gondolni.
A fiú még ifjú. A férfi meg régen a férj fiút jelenthette, tehát a házas embert ! Azaz ez a szó nem forgásértelmű FOR gyökeres.
FÜRGE : Ez viszont annál inkább a forgásról szól. FIREG--FEREG--FOROG--FÜRGE ...
FIRKA : ÍRKÁL-ból alakulhatott a FIRKÁL, ez nem biztos hogy FORgáskapcsolatú. Bár megjegyzem gyakran körbeforgatott vonalak ezek, de az ÍRKA kapcsolat fixnek tűnik.
FÉREG : FOROG, a legjellemzőbb tulajdonságaik egyike ez nekik. Aki nem hiszi járjon utána, nézze meg őket ...
FÜRKÉSZIK : FÚRKÁSZIK rokona. Majd ugyanaz. A FÚR meg FORgómozgás.
FŰRÉSZELŐ : Ez nem forog, de itt máshogy bontandó a szó és megértjük : FŰRÉSZELŐ az egy FA- és FŰ RÉSZELŐ eszköz eredetileg. Vannak igen erős füvek is (indák, stb...) amelyekből kötél készül még mielőtt lázadás jönne.))
FURULYA : ezen a hangképző nyílásokat ki kell FÚRni a fán, így készül. FÚRás FORGÓ mozgás. És még a FÚjásra is utal a szó, ezért használjuk U magánhangzóval.
FERDE szó is egyértelműen a FORDUL témaköre. Aki egy egyenes növényi szárat elFERDÍT, az nem éppen hogy azt elFORDÍT-ja ? .)) BINGÓ, megvagyunk, itt szinte ugyanazt mondjuk mindkét szóval.
FERDÜLŐ--FORDULÓ vegyük már észre a nyilvánvaló kapcsolatot, amely közvetlen...
"...az ember nem volt képes három, vagy több hangokat artikulálni..."
Már hogy a fenébe ne lett volna képes. Egy baba is képes rá aki még beszélni sem tud. Lehet hogy még a hangkészlet felét ki sem tudja ejteni, de amiket igen azt nagyon is összefűzi több hangosra is simán.
"FOR gyök...."
Ezen nincs mit vitáznom, egyértelműen hangutánzó. Forrásban lévő víz hangjai, forrásvíz hangjai, fúró mozdulat hangjai. Természetben is van FÜRkész a rovarvilágban. Furkászik bizony. Fürdés közben is a FRR hangok jönnek. De aki nem akarja érteni azzal mit csináljunk...
Simán lehet hogy a faeszterga hozta el a FARAG szót és előtte nem is azt használtuk hanem mást. Ezt nem tudhatjuk biztosan. De azt biztosan tudhatjuk hogy a cuccosunk FOROG és FORGÓ mozgása FARAG, lesz a FORGÁCSOLÓ személy FARAGÁCS megnevezésű. De még egyszer mondom, egy sima ceruzafaragó, ami aztán nem épp egy bonyolult eszköz, ott is FORGATUNK. FARAGÓ---FOROGÓ , nem igaz hogy nem akarod észrevenni a teljesen egyértelműt.
GUR dolgot már mondtam, GÖRdítsünk, GURítsunk valami nehezebbet odakinn, GRR-GRRR féle hangok lesznek. Ez nem F-RR hang. Igen, ez az ősi nagy különbség !
A súroláskor SRR-sRR-sRR hangok amiket hallunk, így ezek egyben lényegesek...
"Bocs, de te meg azt nem veszed észre, hogy ezek összetett szavak. Ősgyökökből állnak és együtt alkotnak egy gyököt."
Egyfolytában ezt próbálom megértetni mindenkivel, kevés sikerrel, mert bár mint Te is most hangoztatod ennek törvényszerűségét, a gyakorlatban szinte azonnal átváltasz a gyökök jelentésére, és figyelmen kívül hagyod a hangok jelentését.
"A kettő együtt viszont forgást jelent."
Na, itt a példa... Máris a gyök jelentését nézed, s azt hiszed, hogy igaz, pedig nem... A písai FeR-de torony szerinted forog? Aki el FáR-ad forogni, vagy leülni szokott?
A FéR-fi, FéR-j forog? És a FéR-eg? Aki FiR-kál, FiR-tat, FöR-med,, FuR-a, FuR-kó, FuR-csa, FuR-ulyáz, FüR-dik, FüR-ge, FüR-készik, FüR-tös, FűR-észel mennyit forog percenként?
"Többször volt ez már téma, nem tudom miért kell értetlenkedni. A természeti és az ember által létrehozott hangjelenségek a legtöbb esetben nem egyetlen hangból állnak , hanem hangpárokból illetve hanghármasokból."
Egyelőre Te nem vagy hajlandó megérteni, hogy az ember nem volt képes három, vagy több hangokat artikulálni, mert sem az agya, sem a beszéd szervei erre nem voltak még alkalmasak, ezért a hangutánzás csupán egy, uszkve két hangból állhatott. Ez olyan alapvetés, amit minden embernek aki a nyelv kialakulásával foglalkozik a szeme előtt kell, hogy tartson. Enélkül képtelenség a gyökök jelentésbeli és alaki összefüggései közt rendet vágni.
A FOR gyök nem hangutánzó, mert nincs ilyen hang a természetben. Legföljebb az F és az R hang lehet hangutánzó. A fúrásnak, forgácsolásnak nincs FOR hangja, leginkább a súrlódáshoz hasomló.
Amúgy az F hang a FEL gyökben is szerepel, és az áramló levegő hangját utánozza: FÚ(J). És van forgó szél is. Csak Te mindig a huszadik század körülményeit veszed alapul, s nem érted, hogy a millió évvel ezelőtt élt elődeink környezete, tevékenysége merőben más volt, mint ma, viszont a beszéd kialakulása akkoriban történt, s nem a mai feltételek közt.
"FÜRDŐ : Ez is FRR-FRR csak idézzük már fel ezt a jellegzetes pancsolós hangot."
Igen, a pancsolás jellegzetes hangja a fürdésnek, de épeszű ember nem forogva fürdik, hanem beleáll a vízbe és lemossa magáról a szennyeződést.
"FARAG : Mindenképp FOROG valami, vagy a penge vagy a munkadarab."
Leginkább egyik sem. Akkor is faragtak, mikor még nem volt faeszterga... A faragás egyenesvonalú mozgás, miközben egy éles eszközzel leválasztjuk a fölösleget az anyagról. Aki követ farag nem forog sem ő, sem a kő, amit farag. De nem forog az sem, aki egy faoszlopot farag, és a faoszlop sem, hiszen a faragás a faoszlop tengelyirányában történik....
"A G-R GUR--GÖR gyökszavát a guruló/gördülő testek GRR hangjához kötöm."
És miért nem a forgáshoz? hiszen ami gurul, gördül nyilván forog. Sokkal inkább, mint az, aki farag.
"A SAR meg inkább nevezzük S-RR hogy jobban látszódjon, az meg egy SÚRlódó/SURRanó hangjelenség sokszor."
De itt sem az S-R gyök a hangutánzó, hanem az S és az R hangok.
Még egy lényeges amit akartam : A FARAG "A" akcentusos megjelenítése nyilvánvalóan a korábbi értelmezésen felül plusz még a FA szót is behozza a rendszerbe...
Többször volt ez már téma, nem tudom miért kell értetlenkedni. A természeti és az ember által létrehozott hangjelenségek a legtöbb esetben nem egyetlen hangból állnak , hanem hangpárokból illetve hanghármasokból.
Éppen ezért lesz többhangos egy hangutánzó gyökérszó, mivel a valóságban is párhuzamosan hallhatóak egymás mellett bizonyos hangpárok vagy akár hanghármasok. Még egy 2024-es fúróhasználat esetén is épp ezt fogjuk hallani hogy FRR-FRR FORR-FURRR . De a lényege az FRR-FRR , és aligha vitatható a FORgásértelme egy fúrónak. A magánhangzó kicsit nehezebben értelmezhető halláskor, de azért itt-ott az is megjelenik olykor a műveletünk közben, na meg ki is kell tudnunk mondani a szót is. Szóval mindenképp kell bele.
De ugyanezt halljuk egy FoRRásba jövő víznél is ami nem mellesleg egyúttal FoRRgásba is kezd jönni. Igen könnyű összepárosítani a hangjelenséget a forgómozgással, mivel gyakorta együtt járnak ezek.
A felsorolt F-R vázú szavakat igen is a forgó mozgás, illetve a hangutánzó FRR-FRRR hangjelenség közösíti. Nyilván egyénenként minden szó mást jelent, de a fentiek összekapcsolják őket.
FÜRDŐ : Ez is FRR-FRR csak idézzük már fel ezt a jellegzetes pancsolós hangot. Másrészt meg a FORDUL rokona, csak gondoljunk már a vízben úszkáló élőlényekre. Szerintem ez annyira egyértelmű. Ez a szó nem zuhanyzáskor keletkezett.)) Na meg még a vízbe FÚRÓDÓ test is FÜR(Ö)DŐ , még így is kapcsolódónak látszik. És értelme is van.
FARAG : Mindenképp FOROG valami, vagy a penge vagy a munkadarab. Legegyszerűbb ceruzafaragónál is forgatunk. FÚR szónak is rokona, ami meg eleve FORgómozgás. Régen FARAGÁCS is hívták a FORGÁCS embert, gondolom az azért eléggé egyértelmű hogy a FORGÁCS szónak van némi köze a FORGÁS dologhoz. Mert forgómegmunkálás eredménye ! Ez a lényeg.
Semmilyen ellentmondásba nem keveredtem, én annyit állítottam hogy az F-R dolog a forgásértelmű gyökérszó. A többire nem állítottam ilyet, mindössze annyit hogy akár azokból is létrehozható egy-egy esetben rokonértelmű szó. Különbség.
A G-R GUR--GÖR gyökszavát a guruló/gördülő testek GRR hangjához kötöm. Szerintem ebből származott el a KÖR dolog is. A SAR meg inkább nevezzük S-RR hogy jobban látszódjon, az meg egy SÚRlódó/SURRanó hangjelenség sokszor. SÜRgő ember hangja is lehet. Vagy valaki fogjon egy SARLÓ dolgot használja és füleljen közben. Elég hamar indokolt lesz a szókezdet.)) S-RR és S-RRR és S-RRR és SRR, ezt fogjuk hallani épp "véletlen" . Ja és ez SZÁROlÓ is ilyenkor, persze a SZÁRaz SZÁR hangja is ez az SZ-RRR féle hangutánzó elem...
"A kifejezetten mozgást kifejező szavaink gyakorta hangutánzó gyökre épülnek."
Mikor fogod/fogjátok megérteni, hogy nem a gyökök, hanem a hangok a hangutánzók?
Minek a hangját utánozza a FOR gyök? Vagy a SAR? Vagy a TÚR? No, és a KER? Vagy GER?
Azt kell észrevenni, mindben ott az R hang. És meg kell válaszolni, hogy miért? Ha megtalálod a választ, rá fogsz jönni, hogy ez a hang a hangutánzó. (meg arra, hogy a többi is az...)
Természetesen azzal maximálisan egyetértek, hogy különböző jelentésű gyökökről van szó, de a magyarázatod finoman szólva is sántít:
"A F-RR mögött is valós hangokat idézhetünk fel a FÚRÁS, FARAGÁS, FORRÁS, FÜRDÉS esetén F-RR a valóság hangjai ténylegesen is. Ez lett forgásértelmű gyökérszó."
NEM! A farag nem forog!!!! És aki fürdik az sem! A felsorolt szavak és gyökei NEM AZONOS JELENTÉSŰEK!!! Még csak nem is szinonimái egymásnak.
A gurul, gördül kerék, kering nem forgás értelmű a Te olvasatodban? De igen! Pedig egyik sem F-R gyök... Mégis miért forgás értelmű? Hogyan magyarázod ezt?
Nézd meg a gyökök/szavak jelentését (pl. fúr, far-ag, gur-ul, für-dik, ker-ék) mennyire különbözőek, közük sincs egymáshoz. Igaz, eddig Te is eljutottál, de mégis azonnal közös jelentést adsz nekik, mondván ez mind forgásértelmű gyökérszó. Nem érzed, mekkora ellentmondásba keveredtél?
