Pénzverdei, Pv vasútról minden jöhet, történelmi leírás, adok-veszek, képek, stb...
Más kereskedelmi portálok felhasználóinak itteni keresése, itteni beazonosítása (Vatera, olx stb.) TILOS és kizárással jár.
Amit a hozzászólásod második felében írtál, nagyon felkeltette az érdeklődésem. Nekem is van egy zöld rakoncásom, amiről hiányzik kettő darab, amit pótolni szeretnék. Tudnál ebben segíteni?
Ezzel kapcsolatban érdemes megnézned a 4059. számú hozzászólást. Gergőnek sikerült a "Mindenkilapja " oldalon a több éve halódó " Pénzverdei Játékvonat " című munkáját újra indítani. A hozzászólásában lévő linkre kattintva be tudsz lépni és sok képet láthatsz. Alapban a tartálykocsi mind az Előre, mind a Pannónia kivitelben csak ezüst színben készült. Viszont a létrákat azt hiszem, hogy az összes pénzverőnél használt színben festették. Volt piros is, ami Gergő fényképei közül hiányzik. A rakoncás kocsik fekete- halványzöld ( Előre postakocsi színe ) és barna ( Előre teherkocsi színe ) készültek. Mind a tartály, mind a rakoncás kocsik alapja az Előre kocsik alváza volt. A Pannóniához esztergált Pannónia ütközőket, forgózsámoly csapokat és automata kuplungos forgózsámolyokat használtak. Ez utóbbiaknél lecsípték a váz mindkét oldalán a felfele álló íves fogakat. Ezzel forgózsámoly nem akadt be az alvázon lévő stilizált MÁV jelölésű csapágyházakba. Évekkel ezelőtt sikerült két hiányos, teljesen roncs állapotúhoz hozzájutnom. A rakoncák egy része és a forgózsámolyok hiányoztak. Az ütközők, a táblák és a lépcsők hiánytalanul megvoltak. A rakoncák pótlásához szerszámot készítettem. Viszont ponthegeszteni nem tudok. Ezért alapos szemrevételezés során látszik, hogy a pótlás forrasztva van. Van eredeti zöld színű PV 2 postakocsim, ezért annak megfelelő színt kevertettem. A feliratozás hiányzik. Ehhez a sógornőmnek ( aki dekoratőr ) kell egy kis szabad kapacitás. A láncok a két Pannónia kocsihoz is megvannak, de csak a feliratok elkészítése után kerülnek a helyükre. Tehát nem száz százalékban eredetik, de nekem tetszenek és ez a fontos. Egy komplett replika elkészítéséhet szükség van egy jó állapotú Előre alvázra, négy Pannónia ütközőre, ( lehet bontott is, de ez esetben menetet kell beléjük fúrni.), két forgózsámoly csapra és kér forgózsámolyra. Valamint egy kis kézügyességre és sok-sok türelemre.
Sokan benézik nem mindenki szakértő ,mert első látásra szép munka ,csak ha jobban megvizsgáljuk akkor veszük észre az apróbb eltéréseket .Az én véleményem az hogy felújított sehol nincs, az eredeti fényezésű vagonokhoz még ha viseltesek is .Szóval a csereár nem fedezi egymást ahogy Tibor szeretné .
Csatlakozok Roglin7 véleményéhez, miszerint tényleg nagyon szép felújítást láthatunk. A képek meg többet mondanak mint a szavak, hiszen ha csak a fellépőket vagy a kuplungot nézzük, a szakértő szem rögtön kiszúrja, hogy nem eredeti. Nekem még így is kicsordult a nyálam...
Szép lett restaurálva, bár talán szerencsésebb lett volna kicsit fényesebb festékkel lefesteni az alvázat, és az eredeti, vagy ahhoz hasonló félgömbfejű csavarokat használni a rögzítő részeknél. A feliratok betűtípusa is hasonló, összességében véve szép lett. Mondjuk tény, hogy így viszont jobban látszik, hogy nem eredeti a festés és nem csapódik be senki...
"Természetesen" gyerekkori utórezgésként szeretném beüzemelnem Előre mozdonyomat. Eredetileg 1963-ban kaptam karácsonyra egy mozdonyt és két teherkocsit egy fekete 220V-os trafóval régi vassínekkel amiből egy körpályára futotta aztán az újabb műanyag talpfás alu sínekből kicsit fel lett bővítve a pálya. Hatalmas élvezet volt a hangos jellegzetes hangú mozdony amit szólóban jól fel lehetett gyorsítani. A trafó "élesítése" a nyomógombbal idegölő volt. Még emlékszem a Nyugati Pályaudvarral átellenben a néhai Szikra mozi melletti játékbolt kirakatára ahol még sín és kocsik voltak kiállítva. A Közlekedési Múzeum nagy PV-s pályája sokáig üzemelt. Aztán minden egy dobozban tudtom nélkül elajándékozásra került nagyapám kertjébe a faházikók, manók, stb. közé Lillafüredre és szépen el is pusztult az egész..... Úgy 15 éve kaptam 2 Előre mozdonyt ( az egyik még a3 sínes verzióé ), pár Pannónia személykocsit, egy adag sínt DE hiányzik a trafó és az a sín is amiről csatlakoztatni lehetett a trafóhoz!
Természetesen nem akarok mindent megtartani csak amihez az emlékek kapcsolhatók......
A Pannónia mozdonyom áramszedőjének tetejéről hiányzik az a hullámos rész ami a felsővezetékkel érintkezne.
Van valakinek ilyen eladó? Vállalja valaki a felszerelését, pótlását?
A vagonokról egy összekapcsoló teljesen letörött egy másiknál a kampó törött. Ezért vennék két összekapcsolót.
Lehet tudni mennyi Pannónia készült? A négy széria külön gyári számozást kapott? Ezeket azért kérdem, mert a trafóm adattábláján a gyári számnál 6 van beütve. Lehet, hogy ez a legelső darabok közül való? Ennek ellentmond, hogy azt olvastam a keresztvasas áramszedőjű a második szériától van. (Az enyém II. széria. Hosszú korlát, keskenyebb áramszedő "keresztvassal".)
Az előző írásokból kiderül hogy valamennyiünk pv kötődése gyermek korunkra vezethető vissza . valahol mindenki csodálta a Pv vonatot Én a debreceni Simonfy utcai boltban nézegettem iskolába jövet menet . Végre 1962 tájékán hozott a Jézuska egy készletet és azt a takarék bélyegből gyüjtött pénzből bővitettem és mondhatom máig a legszebb emlékek egyike . a műszaki megoldások pedig csak nagypapa korunkban vetődtek csak fel. de igy is féltett kincs ,amit ápolni kell az utókor lásson belőle valamit.
Szervusztok!Azt hiszem mindenkinek van -legalább egy- ilyen szívmelengető Pv-s története.:) Gyerekként én is sokat álmodoztam a Kálvin téri játékbolt és Tóth Lajos kirakata előtt.Aztán 1969-ben,amikor mindenki a legújabb Pikokra vadászott,én 500 forintért vettem egy használt Előre készletet.:) Egyetértek az előttem szólókkal,játékvasútnak kellően élethű.Gyerekként jókat lehetett vele játszani,a műszaki megoldásain való polémiák pedig megmaradtak a felnőtteknek.Kár hogy abbamaradt a gyártása,ki tudja milyen csodák születhettek volna még meg a pénzverdében! Ezt sajnos elmondhatnám a többi magyar játékvasútról és gyártóiról is. Boldog új évet kívánok minden Pv és játékvasutas topic társnak! Üdv.Gábor
Én ugyanígy jártam csak vmikor 1987 körüli karácsonykor mikor új lakásba költöztünk és a szomszéd fiúhoz átmentem játszani karácsony másnapján.
Ott egy "hatalmas" vonat ment a fa körül, (addig nekem a H0 volt a "nagy" ) és abba beleszerettem.
Évekkel később a Szív utcai Modellvasútban azt hiszem Béla volt a tulaj "kisírtam" ,hogy szerezzen nekem egy olyan nagy zöld vonatot, MÁV felirattal. Nem volt olcsó "de elindultam a lejtőn" :)
Én nem tudok / tudtam sem a modellek gyártásáról, sem a bennük lévő kiforratlan (?) megoldásokról - én csak azt tudom, hogy a hatvanas években a néhai Úttörő Áruház első emeletének magasságában futott egy "Előre" szerelvény - a "600.- Ft-os" - ég és föl között (az emelet korlátján kívül volt a pálya, sóvárogva néztem, ahogy rója az ovális köröket, és "féltettem", hogy ha kisiklik, lezuhan - de szerencsére nem történt meg... :)))
Aztán valamikor 1957 v. 1958 karácsonya előtt a Margit körúti játékbolt kirakatában megjelent a Pannónia készlet - 1350 Ft-ért...
Azt a gyönyörűt ! Mindennap elmentem a kirakat előtt : egy magaslatra volt téve a villanymozdony + a zöld és piros vagonok, nomeg a váltó lámpavisszajelzéssel... ! - és csak álltam a kirakat előtt - "nyálam / könnyem kicsordult..." :)))))
Sajnos a szüleim hallani sem akartak a vásárlásról, így aztán olykor álmaimban betörtem a játékboltba (oldalról, a raktárajtó felől... :))))))))
Most, hogy hetven múltam van vagy 20 db H0-s mozdonyom, szebbnél szebbek - mai szemmel ezek a régi modellek "ormótlannak tűnnek" a mai modellekhez képest - DE ha meglátok egy szép állapotú Pannóniát visszajön az a csodálatos megmagyarázhatatlan érzés, amit akkor éreztem...
Szia Zoli, nem is kell a Pénzverdét mentegetni, meg nem is lehet. A kinézet abszolut jól sikerült, ezt fotók nélkül is látjuk mindannyian. Söt talán az sikerült a legjobban az egész történetet tekintve. A "zöldfülüség" pedig nem feltétlen egy negatív jelzö, hanem jó esetben csak egy átmeneti állapot. Tudod Rejtö Jenö óta tudjuk, hogy kártyán még akár Nobel díjat is lehet gyorsan nyerni, de van egy-két dolog, mint pl. egy "tízéves szakmai gyakorlat", amit csak tíz év szorgos munkájával lehet megszerezni és ilyen dolog egy ipari fejlesztési, tervezési, gyártási kultúra együttese is. Ettöl még a PV sokunknak a legkedvesebb gyerekkori vasútemléke és az örök kedvence marad. Üdv! S
Egyáltalán nem tisztem a " zöldfülűség " alól az Állami Pénzverőt mentegetni. Csupán a tényeket igyekszem leírni. A magyar 0- ás villanyvasút kinézete a teljes gyártási dokumentációt elkészítő tervezőkön és a formatervezőn múlott. Egy gyártó üzem felelőssége az átadott dokumentáció megfelelő műszaki megvalósítása. Ezt a Pénzverő a korát meghaladó minőségben teljesítette . Tehát a "zöldfülűség" a tervezőgárda sara. Ugyanúgy számon kérhető ez a Lemezárúgyár játékainak a formavilágán is. Itt a tervezők sikeresen koppintottak le egy- egy nyugati gyártású lemezjátékot és maguk is terveztek különféle- többek között bugyuta kinézetű játékokat. Elég, ha egy akkori játékokkal foglakozó fórumot megnézünk.
Az pedig egy külön kérdés, hogy egy alapvetően ékszereket és pénzérméket készítő vállalatnak amúgy miért lenne szüksége villamosmérnökre és ipari formatervezőre a termékeihez.
Sziasztok, én viszonylag "szélessávú gyüjtöként" még a következöket füzném hozzá Gyurka és Zoli gondolataihoz.
Az "Elöre vagonok rondasága, aránytalansága", amivel egyet is tudok érteni meg nem is, szerintem alapvetöen a Pénzverde "zödfülüségéböl" fakadt. Egyik oldalról az egyfajta modellszerüségre való törekvés inspirálhatta a tervezöket, de ugyanakkor a méreteket, ergo az anyagfelhasználást is bizonyos keretek között kellett tartaniuk. Hiányzott az a sok évtizedes tapasztalat, amivel mondjuk egy Märklin ugyanolyan kellemes arányos benyomást tudott kelteni akár a 24 centis, akár a 40 centis személykocsijaival, pedig végül is mindkét széria ugyanazokat a nagyvasuti kocsikat képezte le.
Azzal, hogy a "Pannónia nem másolata más sikeres gyártónak", nem tudok teljesen egyetérteni. Szerintem biztos, hogy a tervezöket erösen befolyásolhatták az akkori idök osztrák és francia gyártói:
- Ditmar > Elöre kocsik arányai, jellege
- Herkules > Pannónia mozdony jellege
- JEP, Fr.Horby > DC üzem, automata akasztók
- JEP > Pannónia kocsik arányai, jellege, szinte centire stimmel
Szerintem pont az Elöre mozdony a legeredetibb magyar darab.
Amit pedig Zoli a gyártással kapcsolatban írt, az mind igaz lehet, de felkészültség, szerszámozottság, ügyesség ide vagy oda, a saját fejlödését senki sem kerülheti el. A Pénzverde mindezek ellenére is "zöldfülü", vagyis elsö generációs, kezdö fejlesztö, gyártó maradt a játékvasutak területén és sajnos az élettöl többre nem kapott esélyt.
Véleményem szerint a "kétsines kaland" volt a legnagyobb tévedésük, hiszen a játékvasutak világában ez a legszélesebb közös nevezö, Európától Amerikáig és ezt még az oroszok is felfogták. Amit egyértelmü következménye volt a "zödfülüségnek" és az akkori idök majd mi megmutatjuk, hogy jobbat tudunk a hanyatló Nyugatnál szellemiségének. Még szerencse, hogy a nyomtáv stimmel.
Tòth Lajosnak szerintem abban rejlett elsödlegesen az ügyessége, hogy felismerte a Märklin kompatibilitás óriási elönyeit és azon belül tudott egy-két eredeti új darabot is fejleszteni, mint pl. a Földgázos kocsi, vagy akár a leggyakoribb, de mégsem Märklin másolat nyitott teherkocsijai.
Ismét gépészmérnökként és nem ebben a témában elfogult PV gyűjtőként írom le a gondolataimat.
Az Állami Pénzverőnek a huszadik század elejétől a sok jólképzett ötvös és szerszámkészítő volt és jelenleg is ez az erőssége. Az ékszerek készítéséhez az előbbiek, a pénzérme előállításához az utóbbiakra van szükség. Természetesen mindehhez egy jól működő gépparkra is szükség van. Itt igazán nem is nagyon számít a gépek kora, inkább csak a rajtuk dolgozók kiváló szakértelme. Egy jó szakember egy öreg, de pontos géppel akár jobb minőségben is tud terméket ( természetesen kis sorozatban) készíteni, mint egy modernebb gépen, de kevesebb szaktudású dolgozó. Természetesen nem szabad a CNC gépeket és a robotokat ennél az összehasonlításnál figyelembe venni. Mindez az ötvenes évek elején is rendelkezésre állt a cégnél. Végső soron egy ilyen felkészültséggel bármi ami fémből van, az elkészíthető. A végtermék megjelenése csak a tervektől - dokumentációktól függ. Tehát, függetlenül a játékgyártás iránti gyakorlatlanságtól, Rákosiék jó helyen kotorásztak, amikor a Pénzverőt bízták meg a villanyvonat gyártásával. Az már más lapra tartozik, hogy a műszakilag kellően felszerszámozott és jól gyártható egységeket kis szériában nem lehetett az előre megadott nyomott áron gazdaságosan gyártani. Nem a külcsínt, hanem gyárthatóságot nézve, a vonatok lemez alkatrészei ma is jól gyárthatók lennének ( már, ha a szerszámok meglennének ) Ez vonatkozik az összeszerelésükre is. Viszont az Előre motorok kivételével, a többi motorra már állítanám ezt. Hozzá kell tennem, Helikon motort ( bár " Mosolyalbum " jóvoltából már volt a kezemben ) még nem szedtem szét.
A festéssel kapcsolatban: a PV vagonokat festékszóró pisztolyokkal alapozták és fesztették színre. amilyen festékük éppen volt a feliratokat , ablakkereteket sablonokon keresztül vitték fel ( szerintem kézzel )
Csak sejtem, hogy a nyugati gyárak offset technológiával előre festett lemezekből indultak ki. Ezeket préselték - vágtak ki gépekkel. Egyrészt jóval szín és részletgazdagabb, másrészt olcsóbb előállítást eredményezett ez a megoldás.
Nem tudom, hogy a PV árakhoz képest hogyan álltak akkor a Tóth Lajos féle vagonok árai. Gondolom Tóth úr azért nem veszteséget termelt. Így, ennyi évvel később, egy igazi szervező és a maga nemében egy gazdasági zseninek látom. Abban az időben annyi kiváló minőségű présszerszámot gyárttatni, alapanyagokat beszerezni és az elkészült játékokat engedéllyel eladni, nem kis ügyességre vall.
Végül nem tudok Gyurkával ebben egyetérteni, de szerintem semmivel nem voltak a PV vagonok aránytalanabbak és rondábbak, mint a hasonló korú nyugatiak nagy része. Viszont ez már nem műszaki dolog, hanem szubjektivitás
Nem mondanám, hogy az Előre széria kifejezetten jól sikerült volna: a mozdony túl gyors, a vagonok rondák, és aránytalanok a mozdonyhoz képest, a kapcsolószerkezet miatt nem lehet tolatni, az irányváltó gyengén kivitelezett.
Ettől függetlenül egy nagyon szerethető, értékes kultúrtörténeti játék. A megbízhatóságát annak köszönheti, hogy végtelenül egyszerű. De nem gondolom tartósabbnak, mint más, nagy gyártók termékei.
A Pannónia sorozat szerintem már sokkal kiforrottabb, nagyon sok hibáját kijavítva az Előre szériának. Illetve meglehetősen modernnek számított a távvezérelhetősége (távoli irányváltás, kocsiszétkapcsolás, váltó vezérlés, szakaszolás, stb..). Szerintem a Pannónia sorozat az, amire igazán büszkék lehetünk világviszonylatban is. Mindezt úgy, hogy nem másolata egy másik, sikeres gyártónak.
Az igaz, hogy kevésbé megbízható, viszont lényegesen bonyolultabb is, ezért több karbantartást, szakértelmet igényel. Azt se feledjük el, hogy a Pénzverde mögött nem állt évtizedes tapasztalat. Ennek fényében csodálatraméltó eredményt értek el a mérnökök!
Egyedül a mozdony festésével nem voltam soha kibékülve, lehetett volna érdekesebb, néhány plusz csíkkal, bajusszal. De amennyire tudom, még így is drágább volt az előállítása, mint amennyi pénzt kérni lehetett érte (valószínűleg ezért is esett ki a csík a mozdonyról, és a postakocsi).
Erre a problémára volt válasz a Helikon, racionalizált előállítási költséggel, színesebb formavilággal, de már csak nagyon kevés készülhetett belőle a termelés leállításáig. A mai értékét, pv-vonattal egyetértve, ennek köszönheti, ritka.
Érdemben nem merek nyilatkozni róluk, de biztos vagyok benne, hogy új korában sokkal használhatóbb volt, az alkalmazott újítások pedig meglehetősen jövőbe mutatóak voltak.
Ifjú Technikus 1956 október, a novemberi és decemberi számok nem jelentek meg.
Ifjú Technikus 1957 január
Egyelőre ennyit találtam modell témában. A teljes lapszámok a facebukos PV csoportból pdf-ként letölthetőek, egyelőre a teljes 1955-ös év és az 1954 július van meg.