Szerintem a téma szempontjából teljesen mindegy. Te se mondod el, nem is vagyok rá kíváncsi. Mondjuk, hogy, divatos szóval, menedzselek bizonyos folyamatokat, dolgokat.
azért ahhoz, hogy fühöz juss nem kell lemenni az igazi bünözöi réteghez, 1-2 gr könnyedén beszerezhető itt ott...Mellesleg nekünk volt egy kertünk. Békéscsaba-Szeged vasutvonal mentén a síntől kb 10m-re. APám mivel gyerekként a kender szárával kötötték össze a kukoricát, árpát buzát, hát bement a boltba hogy kér kendermagot, mondták azt nem lehet, no erre kért madárleséget és elültette...no ennek folyományaként vagy 10 éven át ott magaslott a kender a sinektől jó irányzot köpésre, de soha senki nem kérdezte meg, hogy milyen növény is az, amugy szer volt, de ezt ugye messziről ki tudhatta...
Hány embert rúgtak ki eddig fűvezésért, mondd már meg!!! olyant tudok, aki fűvel kezdte (árulta is), majd egyre keményebb drogokkal folytatta (árulta is). Szerintem ott jogos volt, minimum az eltanácsolás!
De azt remélem tudod, hogy a fű orvosi felhasználását nem úgy kell elképzelni, hogy leülnek oda a delikvensek és sodornak egyet? :)) Vannak kutatócsoportok, szépen kiderítik, mi az adott növén hatóanyaga, kivonják és átalakítják olyan formába, hogy csak az az adott hatást produkálja, lehetőleg a legkevesebb és legveszélytelenebb mellékhatással. Olyan formában adagoljáka betegnek, hogy koncentráltan hasson, ahol kell és 'No lebegés'!
Gyanítom ebben a formában már nem is annyira támogaják az orvosi felhasználását a kendermagos tíkok! :))
Hogy valami legális vagy illegális, az nem kiindulópontja, hanem végeredménye kellene legyen egy okfejtésnek.
Ha valaki úgy érzi, hogy szeretne valamilyen tudatmódosító szert használni, jelen pillanatban választania kell, hogy a törvényes alkoholhoz vagy az egészségre kevésbé ártalmas hasishoz fordul. Speciel én azért választom ilyenkor az alkoholt, mert nem szeretek bűnözőkkel érintkezni. Pedig ez igazán nagyon árt, és azt gondolom, hogy ártalmas az a szabályozás, ami erre a választásra ösztönöz.
ezért mondtam, hogy szakember által felirtan és ellenörizhető keretek közt el tufnám képzelni, hogy bizonyos betegségcsoportokban használható lenne. Sztem kevé ártalmasabb dolog van, mint pl a Methadon és rendesen vissza is élnek vele...ehelyett a fű nekem reálisabbnak tünne. A rákosoknál is nem csupán fájdalmat csilapit, de étvágyat is javít söt a kemo meléghatását a hányingert is csökkenti, nekik napi egy két süti talán segítség is lehetne és igy még le sem volnának tásalgásra képtelenné szedálva. évek óta vissza vissza esö függöknél ugyan mi veszteni való van, de talán egy esély valamivel jobb életre...(de nem vagyok orvos, csak egy egyszerü proli)
Nem szabad jobb példa - meg nem jobb példából kiindulni. Abból szabad csak kiindulni, hogy az orvosi kezelés az legális és szakszerű. Amúgy már vannak olyan antidepresszánsok, amik nem okoznak függőséget. Abból szabad még kiindulni, hogy a fű illegális és kábítószer. Senkit nem szabad illegális kábítószerek fogyasztására bíztatni, felszólítani, segíteni!
Bonyolódik, de ahol a xanax-pia altatópároshoz fordulnak, ott nem az az alapprobléma, hogy fűvezzen vagy nem, az semmit nem old meg, ott mélyebb gondok vannak.
mellesleg az antidepreszánsról nehezebb lejönni és azt napi x*x-et eszik, mig füvet 2-3-at hetente, lehet, hogy csak hetente egyszer használ és nem szedi a dilibogyokat, amik ugyanugy függöséget okoznak. Nem beszélve arról, hogy most a felnövekvö nemzedéknek mi a jobb példa. Apa vagy anya heti 2-3* elszív közösen egy spanglit, vagy napi x alkalommal xanax, frontin egyebek este meg alató és anya vagy apa ha rossz kedvű akkor néhány szemmel többet vagy kis piával is felüti a szarját, miközben ha valamiért nincs otthon valamelyik, akkor totál KO és amugy altató nélkül már aludni sem tud.
Azért ez nem igy van. Az általam ismert fühasználok közt van több, aki csak depresszios idöszakban használ rendszeresen és van aki max heti 1-2* használ füvet. Ismerek olyat, aki ezzel jött le 16-17 évi nagyon hard alkoholfüggöségről, söt olyat is, aki 7 éves heroin használat után most megáll 2-3 éve a fűnél és csak kevés olyat, aki tényleg mattot kap, ha nincs fűve. A többség tud rá napokat is várni, ha éppen nincs a közelben. Több olyat, aki amugy nem iszik, nem dohányzik, csak heti 2-3gr fű és pont. Viszont ezek az emberek többnyire már 30- 45 évesek. Gyerekeknél másként müködik. Az a kamasz, akinek még egy igazi ütös szexuális élményt sem tud maga mögött, bizony beborulhat a fű adta élménytől, nem beszélve, ha ne adj Isten bélyeget kap.
A büntetés kérdése más. Hiszen tényleg értelmetlen 30-40 éves embereket ezzel cseszegetni, vagy akár botor dolog ezt a 20 évessel megtenni. Talán tényleg figyelembe kell venni, hogy a fű mégsem hernyo és a föleg, hogy 3-4 gr max neki elég pár napra...S legföképpen azt, hogy ha csekély mennyiséggel elterelésként behajtanak a drogambulanciára, akkor nagy valószinüséggel gyorsitott uton kiprobálhatom bármelyik kemény drogot, hisz a társaság nagy része ugyis azon él. Talán nem kéne elterelésként több, mint egy pszichologus és csak a visszaesöknek. Talán büntetésként max valami közhasznú munka és kész. Talán a füveseket csak akkor büntetni, ha kiskorunak ad, de ha rendszeresen és többnek, akkor nagyon. S talán bizonyos problémákkal küzdöknek receptre is lehetne adni, ha pszicho mokus ugy itéli meg.
Azért óriási különbség van, sokan isznak alkoholt, sört, bort, alkalmilag, pl. baráti összejövetel, egy romantikus vacsora...stb, de ezeket nem nevezném alkoholistának.
Aki viszont masszívan fűvezik az drogos. Ott nincs olyan, hogy alkalmi fogyasztó. Olyan van, hogy kipróbálja, de aztán nem él vele. Ezt ne keverjük ide, biztos vagyok benne, hogy a lakosság többsége életében egyszer kipróbálta a cigit, mégis csak 50% vált dohányossás. Vagy 60%, ez most a mondanivaló szempontjából lényegtelen.
Már a megszólitás második fele is hibás, ezekután hogy lehet valakit komolyan venni?
Staisztikai adatokkal nem vitázom, mert egyrészt manipuláltak, másrészt bárki dobálózhat nagy számokkal (ld. a mostani torokrák/orális szex relációt is). Biztosan sokna vannak, és akkor?
Az alkoholisták túlnyomó többsége is sörrel, könnyű , sőt pancsolt, borokkal kezdte karrierjét és azok kevésbé károsak mind a delikvensre, mind a környezetére nézve. Nos erről van szó a füvezőkkel is. Akik elégedetlenek már vele, próbálják ki a keményebbeket. Igaz, ahogy az alkohol esetében , itt is lehet eleve azokkal kezdeni, de jóval kisebb az esély rá, hogy a sör/bor nélkül valaki a tömények kedvelője lenne egyből. S az is igaz, hogy a sör/borivókból sem lesznek mindig töményt kedvelők. Ez a trend természetes a drogoknál is.
Másik relativizálás a más kultúrában, más szokások közt élő népekkel való hasonlitgatás. Nem a hollandiai vagy az amerikai kábitószeresek szokásai a mérvadóak Mo-on, hanem az itteniek. Ebből kell kindulni s ezzel kell példálózni. Csak pont a tiltás miatt, a számok nem tükrözik a valóságot. Ahogy a törvénykezés esetében is ugyanaz a helyzet. Ami bejön máshol, nem biztos, hogy jó lesz nálunk is. Muszáj lenne végigpróbálni minden variánst, csakhogy pár ezer(tizezer) speciális élményre vágyó emberke igényeit kielégithesse a társadalom?
Abban igazad van, hogy fogyasztás élvezetében tájékozatlan vagyok, no de az utóbbi 50 évben holtrészeg sem voltam egyszer sem! S emiatt nem tudnám kellőképpen értékelni az alkohol és más tudatmódositók jelentőségét? Pláne, hogy még a szakmámba is vág?
Talán sokmindenben is igazad lehetne, de... Az ember nem egy egyedülálló lény, csak annyiban, hogy "Egyedüli példány.Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél" és azon halottjaink, kik igy mennek el, azok bizony a mieink és gyakorta még nem is igazán felnöttek vagy legalább is mikor bele fejeltek, akkor nem voltak azok. S kevés dolog szörnyübb, mint kimondani arra, akit igazán szerettük, hogy nincs és már sosem lesz...S ha most lecsapnál az asztalra, hogy holnaptól legális. No akkor mi lenne. (Lehet idönként én is bele bele szívnák, bár kétségtelen akkor sem volna komplikáltabb hozzá jutnom, mint most) Szóval ismervén saját kis világunkat, hát mi olyan csodásan visszaélnénk a dologgal, hogy attól mattot kapna egész europa.
Több gondom van ezzel a legalizálással és legkevésbé az, hogy félek a fűtől. A lószart, ha olyan kezébe kerül. Láttam sok alkalmanként évtizedek óta fű használot. Iazán fasza csatárok, jó emberek. S igaz, hogy ez ha valamennyi drogot ide veszek, akkor is csak a fűre igaz, söt a legálisakat is beleszámitom, akkor is a pia ezerszer brutálisabb dolog lehet, ha...
Szóval az első gondom, ami a kezdet a fűvel az tud élni, aki fű nélkül is. Aki a konfliktusait, problémát fű nélkül nem tudja kezelni az fűvel falnak fut. Sajnos mi a gyerekeinket nem tanitjuk meg arra az önállóságra, ami ahhoz kell, hogy adott esetben még el el szívhason egy egy spanglit. A gyerekeink közt rengeteg falnak megy az első igazi konfliktustól , mert ugye már a játszó téren sem hagyjuk öket arra, hogy miként is müködik ugy igazán az ember. S aztán szépen épitjük gyermekeinkben ezt tvább, tovább, miközben az látják, hogy mi ösök tolerancia képtelen , érzéketlen faszok vagyunk, akik a saját érzelmi életüket sem tudják sem irányitani sem mentesiteni a már egészségtelen önzéstől, egoizmustól, pökhendiségtől. Ezer meg ezer gigszert és láthatatlan kis aknát épitünk be a gyermekeink személyiségébe, amitől aztán 15 múlva átkozodunk, hogy mivé is válik a világ, ha ilyenek ezek a fiatalok. Tudom ez nem szorosan a liberalizálással összefüggö dolog, de sajnos annyiban igen, hogy felnevelünk/ tünk olyan generáciokat, akik közt sajnos tömegével vannak olyanok, akiknek majdnem felnöttként kell elkezdneie felnöni és köztük tömegével vannak olyanok, akik e társadalmat igy alkalmatlanná teszik arra, hogy éljen és ne vissza éljen a fűvel. Gondolom többek közt ennek oka az is, hogy mégiscsak ez a rendszerváltás fiataljainak elsö gyermek eresztése. S a szülök ugy nöttek fel, hogy egyik nap még ez volt aztán egy év és fordult a világ, hirtelen rájuk dölt az a nyitottság, ami pl ugye Holandiában már természetes része az életnek. A szülök sem találták e szép új világban a helyüket és otthont adni ebben a bizonyos értelemben sokak számára otthontalan világban igen necces nehéz dolog.
No amig az életünknek nem természetes része a szólás, a gyülekezés szabadsága, amikor nem csupán meg, de el is itéljük azt, aki más, brámiben is, no addig nem leszünk érettek erre. Addig szívás azoknak, akik ésszel is tudnának élni a fűvel. Igy aztán szívják illegálisan.
Mindez csak addig jó, amíg nem téged korlátoznak a szabadságodban ÖNMAGAD érdekére hivatkozva. Onnantól fogva viszont nagyon kellemetlenné válik.
Ha van olyan gyerekkori élményed, amikor a szüleid azt mondják neked, hogy "majd később megérted, hogy miattad, a te érdekedben tettük", akkor átérezheted milyen érzés ez.
Viszont az a különbség, hogy a szülők felelősek a még éretlen gyerekükért, természetes, hogy próbálják védeni és ez szükséges is.
A társadalom viszont nem felelős az egyénért. A társadalom azért felelős, hogy az egyik egyén ne bántsa a másikat, hogy együtt tudjunk élni. Viszont ha a társadalom már azt is elő akarja írni, hogy az egyén mit csináljon ÖNMAGÁVAL, önmaga érdekében, az nem demokrácia. Az diktatúra.
Akkor indulhatna a Nagy Testvér tornagyakorlatával a nap, ahol a reggeli kötelező testedzést mosolyogva kellene végezni a kamerába, ahol kötelező lenne egészségesen táplálkozni, büntetett lenne a szórakozásnak minden olyan formája, ami az illetékes szervek szerint nem a személyiség épülését szolgálja, természetesen büntetett lenne az alkohol és dohányfogyasztás, a kultúra cenzúrázva lenne, hiszen sokszor amit a későbbi évszázadok nagy műnek tartanak, azt a saját korában tűzzel-vassal üldözték, stb.
Szóval én az egyénre ható, csak az egyén érdekében történő preventív jellegű büntetést nagyon ártalmas és veszélyes dolognak tartom.
Nyilván szerepet játszik ebben az is, hogy a saját bőrömön tapasztalom, milyen érzés ez. Viszont azt is megértem, hogy aki nem füvezik és nem ismeri már, vagy soha nem is ismerte ezt a kiszolgáltatottsággal vegyes düh érzését, annak tökéletesen elfogadható a jelenlegi helyzet és nem érti, hogy minek akarunk itt változtatni.
Aki pedig biztonságban érzi magát akkor, ha a fű illegális azt meg főképp megértem, hogy mindent megtesz azért, hogy az is maradjon.
ha igazad volna a világ kicsit másmilyen volna. Hol lennének az öngyilkosok, depressziosok, a különféle szenvedélybetegek, a magukat és másokat tönkretevök?
lehet, hogy "az ember" visszaél a döntés szabadságával, csakhogy a törvény akkor büntesse azt "az embert" aki visszaélt vele, de ne mindenkit.
Szerinted mi mit kezdjünk azzal, amikor valaki azt mondja, hogy azért ne legalizáljuk a füvet (tehát büntessük a fogyasztókat, az összeset, kivételek és feltételek nélkül), mert "a társadalom", vagy "az emberek" nem érettek még rá?
Tehetünk mi róla? Miért lennénk mi felelősek más emberek éretlenségéért?
Miért nem lenne igazságosabb azt mondani, hogy büntessük azt, aki másnak árt? Ráadásul a marihuána nem egy ezerlóerős kocsi amivel két másodperc alatt meg lehet ölni 8-10 embert.
Mert ugye ha "a társadalom" már elég érett arra, hogy ilyen erejű és veszélyességű gépek irányítására engedélyt adjon 18 év feletti polgárainak, akkor valahol nonszensz, hogy a marihuánára ezt nem tesszük meg. Kenderrel másik embernek ártani, hát több, mint nehéz.
Akinek viszont tönkreteszi az életét a fű, továbblép heroinra és belehal, annak ez legyen a SAJÁT felelőssége. Felnőtt emberekről van szó, nem gyerekekről. Ne az én megbüntetésem révén védjük meg XY-t önmagától. Én nem érzem magam felelősnek más életéért és nem várom el azt sem, hogy más legyen felelős az enyémért.
Ja persze, csak az ember a döntés szabadságával könnyedén vissza is él vagy csak éppen olyan paszban van, amikor nem tud élni vele. Ehhez én túl sok sírnál álltam már, olyanoké mellett, akik csak éltek a döntés szabadságával, csak a végén már a szabadság már rég elveszett.
A legalizálást mondom nem azért ellenzem, mert az gondolom, hogy a fű mindenki számára a poklot hozza el, hanem mert van, akinek igen, mert nem tudhatom, hogy aki hozzányul az milyen személyiségtipus,
ÉS neked miért kellene tudnod? Adjuk meg az embereknek a döntés szabadságát. Erről szól az egész.
