Sziasztok! Új vagyok a sörfőzés témában. A későbbiekben szeretném a teljes főzési eljárással elkészíteni a kedvenc söreimet ( Kronenbourg Blanchoz, illetve Hoegaardenhez hasonló sört), de úgy gondoltam, hogy mielőtt nekiállok, csinálok egy sűrítményes sört.
48 órája csináltam meg a leírás szerint 1 kg kristálycukorral és 20 l vízzel. Az élesztőt rászórtam a tetejére, megszellőztettem, hogy oxigén jusson bele. Már ott feltünt, hogy az élesztő sarka lyukas volt, de mivel nem tudtam mit csinálni, rászórtam, nem volt másik itthon. Sajnos nem indult meg ( olaszsped 30 literes kotyogós vödrét használom). De jól tömít mert ha rárakom az ujjam a tetejére, a kotyogó szintje megváltozik, és ha ott tartom 3 percig, akkor marad a szint szóval a tömítettség jó.
Ma este bepánikoltam hogy megromlik és rászórtam egy 7 gos száritott sütőélesztő 1/3 át. Ez 2 órája volt, azóta kotyog szépen. Nagyon nagy hülyeséget csináltam a szárított sütőélesztővel? Lehet majd érezni az ízen, vagy teljesen rossz lesz az egész? Egyébként egy Belga búzasör , a gyártó Coopers. Köszönöm szépen a válaszokat. :)
Mekkora problémát okozhat ha erjedés közben levegő jut a tartályba? Egy pillanatra kijött a kotyogó a helyéről, de rögtön visszaraktam, kevesebb mint egy másodpercig volt külön.
Ez pár órája történt, akkor még egy jó ideig rendesen kotyogott, mostanra pedig megállt. Be fog indulni újra, vagy teljesen elrontottam?
(Az erjedés biztosan nem fejeződött be, mert meg csak 1-2 napja van a tartalyban.)
A magasgalléroshoz (pl. kőbányais üveg) való az alacsonygalléros (vagy "duplamakkos", pl. dreheres) üveget éppen csak lezárja, illetve nem is teljesen, míg ha fordítva van, ha teljesen lenyomod, akkor "túlhúzza" az üvegen a kupakot, és eltörheti.
A csak magasgalléros üvegbe való palackozás mellett még megoldás lehet, ha találsz egy a fenti videóban látható lezárót, vagy szerkesztesz egy kis kiegészítést a lezáródhoz, amivel kb 2-3 mm-rel magasabbra kerül a fogáspont, így már teljesen be tudja húzni a kupakot.
Még szerencséd, hogy időben észrevetted... sajnos a kedvenc söreim üvegének "szája" pont ilyen, tehát a Dréher Bak, Kozel, Pilsner Urquell (meg talán az összes Dréher Zrt. által gyártott/forgalmazott sör szája ilyen "duplamakkos".
Megpróbálhatod a hagyományos koronazárral is lekupakolni (nekem mindegyik sikerült eddig), de az tény, hogy kissé "ferdén" állnak a kupakjaim a duplamakkos üvegeken.
Mégis, én inkább azt ajánlom, ha van lehetőséged, inkább szerezz be hagyományos (szimpla makk + szoknya) üvegeket, vagy "Bernard csatos" üvegeket, mert a duplamakkos lezárása egyáltalán nem biztonságos. Életem első sörét 47 üvegbe palackoztam, ebből 12 volt duplamakkos. Nem volt vele gond, de ha a kész sört kiveszem a hűtőből, és a kupakot alulról megfeszítem a hüvelykujjammal, akkor a sör "pisszen" egyet.
Tehát alapból jól zár, oldalára fordítva sem csepeg ki, de ha kicsit is meg van feszítve a kupak, akkor a zár enged. Ha több cukrot tettem volna bele a palackozásnál, valószínűleg levágta volna a kupakot.
Ha másnak más a véleménye vagy tapasztalt mást, írja meg.
Ha a keményítő bontás közepének 67C tekintjük akkor ha ettől felfelé térünk el édes lesz (max 72C ) ,ha lefelé (62C-ig) akkor sok erjeszthető cukor keletkezik tehát száraz lesz a sörünk.Az amerikaik körében nagyon népszerű ,az egyszerűsége miatt.A cefrézés végét a jód teszt határozza meg.Palackozni akkor lehet ha nem változik a fajsúly. Kezdetben talán sörfőző csomag, kipróbált receptek,egy komlós, egy malátás egyszerű és gyorsan kész.Mérő ezsközöket tesztelni érdemes (olvadó, forrásba levő víz stb.) Sernevelde , Sörforum blog,Sörfőzés otthon, egyszerűen című könyv .
Akkor az OG-d nem 1020 volt... Dobd ki a fajsúlymérőt és vegyél egy újat. Tiszta víznél kellene 1000-et mutatnia. Annyit tudsz még hirtelen csinálni, hogy berakod tiszta vízbe, meghúzod a vonalat, az lesz a valódi 1000 és ahhoz viszonyítasz (amennyivel feljebb van a gyári 1000-es skálához, annyival lentebb lesz az OG-d az 1020-hoz képest). Az FG-t is így tudod kb. belőni.
Két hete panaszkodtam, hogy a kezdő fajsúlyom csak 1,020. Most palackozok és a mérő 1,000 alá süllyedt a skála végéig. De így nem tudom kiszámolni az alkoholt. Ha 1,000-el számolok 2,6-os. De mivel alatta van gondolom ennél kicsit erősebb?!
Íze nem vészes, de azért a világbajnokságra nem nevezem be:)
Köszönöm, lehet, hogy év vége felé próbálkozom vele.. Addig meg maradok az ale-nél..
Az mitől lehet, hogy némelyik iszonyúan édes lett.. Olasz is mondja, a 68 fokon egy óránál ha tovább tartjuk, akkor oldódnak ki azok a cukrok, amelyik nem alakulnak át alkohollá.. tehát ezt érdemesebb rövidebbre venni? Vagy az 1 óra kell? Most 2-3 hétig is maradt a tartályba, utána palackoztuk. Amit 1 hét után palackoztunk, az nem lett ilyen édes.. Na meg az egyikben nagyon erős az eper íz, a másikban málna.. Van valami alaprecept, amiből egy egyszerű, igazi ale kerekedik ki ? Mert némelyik úgy sikerül, mint egy túltolt, erőltetett ízvilágú kisüzemi sör!! Pedig csak egy sima ale-t kéne főzni..
Én is most csinálom az elsőt, szintén sűrítményből. Nekem beindult rendesen, viszont én az erjedés vége miatt aggódtam, de igen nagyon. Ráment vagy 12 nap. Majd úgy véltem, hogy nemsokára befejeződik, ezért óvatosan átengedtem egy másik vödörbe, kotyogót rá, de már akkor már semmi. Pihentettem másfél napot, oszt' bekevertem cukorral és palackoztam. Most várok. Egy hete pihen, még hűtőn kívül.
Kedvcsinálónak talán egy áll láger.California láger élesztők,esetleg US05( ezzel régen itt is kísérleteztek többen).California Cammon ,Crem Ale, Baltiporter stílusok pl. wlp810, w2112, m54, ezek az élesztők él hőmérsékleten dolgoznak.
Igen, első. Gondoltam hogy mielőtt elkezdek tényleg főzni kipróbálom sűrítményből, és jó döntés volt. Még 1-2 konzervet csinálok hogy biztos legyek ebben a részben.
Első sör? Ilyenkor az ember tele van kételyekkel. Nyugodj meg. Jó lessz az. Valószínű, hogy széndioxidba szippantottál valahogy. Ecetesedni pedig több okból sem tud. A komló az ecetbaciktól megvéd, kell hozzá oxigén és lényegesen hosszabb idő.
Valoszinűleg nem zár jól, mivel a tetejehez közel hajolva éreztem szagokat. Ezen kívül lefokoltam és fokolas közben büdös savanykás szagot éreztem, az íze pedig ecetes volt. Lehet ezzel kezdeni valamit szerintetek?
Fokold le. Ha a kezdő extraktról nem ment le semennyit akkor az elég fura. A fokoló önmagában semmit nem jelent. Ha nem ment le semmit lehet az élesztő volt a rossz. Használtál startert vagy száraz élesztő volt? Viszont ilyenkor jobb óvatosnak lenni a nyitogatással nehogy valami vadélesztő megtelepedjen.
Az első söröknél engem is zavart, de már egyáltalán nem. Ha megnézed a craft söröket, (monyo, hoptop és a többiek) az összes alján van üledék. Majd a máj kiszűri és a vitamin is abban van :D . Amúgy ha nagyon zavar zselatinozással kristálytiszta sört lehet csinálni és tök olcsó is. http://www.bertusbrewery.com/2012/06/how-to-clear-your-beer-with-gelatin.html
A házi sör már csak ilyen. Szerintem ez miatt ne aggódj egyenlőre. Persze lehet szűrni, de nem biztos, hogy érdemes.
Otthoni körülmények között a kész sör lotyálása, öntögetése közben oxidálódik, ízromlással és sörromlással is járhat és mivel nem pasztőrözünk, könnyen fertőződhet is. Az üledék az élesztő fajtájától és még más egyéb tényezőktől függően többé kevésbé elég jól összeáll az üveg alján. Egy pár hét alacsony hőfokon tartás a palackban jót tesz neki. Kiöntéskor kell egy kicsit vigyázni, hogy ne keveredjen fel. Persze, annak különböző praktikák az üledék csökkentésére. Csak főzd a söröket és közben pedig keress rá a cold crash, hidegtörés, zselatin kifejezésekre, persze sörfőzéssel kapcsolatban.
Ha üvegbe töltöm, akkor berakom 2 napra a hűtőbe, a kierjedt sört. Sok élesztő le ül így az aljára. De még így is lesz az üveg alján. Kell is hisz így fog bubis lenni.
Az első söröm palackozását követően (sürítményből készült) az üveg alján elég sok üledék képződött. Az lenne a kérdésem a hozzáértőkhöz, hogy véleményetek szerint palackozás előtt érdemes-e, lehet-e papírszűrőn átszűrni a sört, és azt követően palackozni?
Vagy mi egyébb módon "tisztítható", szűrhető ez ki belőle?
Lágerezést igen lehet a keg-ben végezni, de a nyomásról megoszlanak eljárások vannak akik csak pár tized bar-on tartják,míg mások szénsavasítással kezdik .Öt lágert főztem eddig de midet üveg ballonban ászkoltam ,ezután palackoztam. Első teraszon ,többi már hűtőben (hűtő és terasz kombináció).Következő keg-ben lesz ,én alacsony nyomásra gondoltam hasolóan mint a mint a hideg komlózás majd hat hét után szénsavasítás.Hátránya hogy sokáig foglalja a keg-et.http://brulosophy.com/methods/lager-method/ ez is hasznos lehet.
A lagerezést a diacetil pihenő után nyomás alatt lehet kezdeni a keg-ben? Plusz a szénsavasítást mikor célszerű elvégezni; a lágerezés megkezdésekor rögtön, vagy csak a lefejtett sörlére adok egy kis CO2 nyomást, hogy kiszorítsam a levegőt és csak a lágerezés végén szénsavasítok?
Láger sör főzés otthon is lehetséges csak kissé macerás. Szükséges egy külső hőmérséklet szabályzós hűtő (persze ez Ale-nél is hasznos).Télen a kivitelezés gazdaságosabb .Erjesztés 8-14 C-on, majd 24-48 óra 16-18C-on, ezután lágerezés 3C-on 4-6 hét (ha magasabb a hőmérséklet hosszabb az idő),van aki ezután szokott palackozni, és van aki lágerezés előtt. És jön egy nehéz több hónapos várakozás (érlelés), 8C -on. Ezért érdemes nov.- decemberben kezdeni.Keg-ben ( nyomás alatt) egyszerűbb a kivitelezés, vagy pl. egy üveg ballon de legyen tele. Élesztő mennyisége nagyon fontos (kb.duplája kell mint az Ale -hez) valamint egyenletes hőmérséklet tartás (persze ez Ale -nél is igaz) Az én kedvecem a swarc beer és a balti porter. És persze a dekokciós cefrézés, ez nem kötelező de érdemes egyszer kipróbálni (de nem a kezdetekben).
Üdv! Először is köszönöm mindenkinek, aki bátorított az elején még akadozó sörfőzésben.. Mostanra sikerült 5-6 főzés, ami kifejezetten jó söröket eredményezett! Még keressük a "tökéletest". Mert hol túl édes lesz, hol a gyümölcsös íz nagyon erős... persze ez az összetevőktől függ, tudom!! Szóval előre a Söri úton!
Kérdésem lenne: A lágerfőzésben van aki gyakorlott? Vagy inkább felejtős!? Ami különbséget látok, persze a megfelelő élesztőn, malátán kívül az az erjedési hőmérséklet, ( 12 celsius fok főerjedés, 3 celsius fok utóerjedés ) Gondolom ez a 3 fokot nehéz megtalálni.. Én egy kisebb hűtőben 5 fokot mértem.. Szóval nem biztos, hogy lehetetlen! Köszi