Igen, de akkor sem lesz ez egy tudatos döntés. Hanem csak ösztönné vált tudás. Nincs mérlegelés, nincs tudatosság. Beépül egy reflex, és utána ösztönként "használódik". Nem?
Genetikailag kódolt,de hiánya testi,lelki betegség,valamint külső behatás következménye is lehet.Az anya befelé forduló mellbimbója pl.hiába a szopó reflex,életösztön,ha nincs segítség,nem lesz anyatej.
Ha genetikailag kódolt,minden egyednek rendelkeznie kell vele.
Szerintem akaratgyengeség is kell mindenképp az öngyilkossághoz.
Elmenekülés a gondok elöl.Milyen egyszerű megoldása mindennek.Ha nem leszek,nem lesz gond sem.
A helyzetet maga az ember produkálja,bevonzza.
Ha az ember tudatos cselekvőnek született a maga sorsának is kovácsa.
Én nem érzem szarnak amiket ad az Élet.A szépséget az akadályok emelik.
Ha nem akar élni,ugyan az,hogy megakar halni.Mert ha nem él,csak akkor nem lesz tovább.
Mi az,hogy ellenkezőleg?Talán dicsőség egy öngyilkosság?Na ne viccelj!/Oké ebbe is bele lehet magyarázni,hogy a magukat felrobbantó emberek a hazájuknak dicső tettet visznek véghez,de ez már fanatizmus/
A biblia is elítéli.. Nyilván mindenki maga dönt az Életéről..
Engem sem fárasztasz :))) De valamit akkor nyilván félreértek: te feltételezel az állatokról bizonyos tudatosságot? Tehát azt mondod, hogy nem teljesen ösztönösen viselkednek, és vannak tudatos döntéseik? Ez nekem elég furcsán hangzik, de elképzelhető. Csak akkor nem értem az életösztön és a tudatosság kapcsolatát.
Nem olvastam. De akkor azt mondod, hogy az életösztön mindenkiben benne van(genetikailag kódolt). Mégis a hiányát betegségnek tartod, ami fejleszthető. Valaminek a hiányát nem lehet fejleszteni.
És most nem iagazodom ki, hogy mindenkiben benne van, vagy mégse?
Ha igen, akkor lehet akaratgyengeség az öngyilkosság. Ha nem, akkor nem akaratgyengeség.
Szerintem vannak olyan helyzetek, amiből nincs kiút, vagyis a helyzetek nem magukban vannak, hanem ember is kell, aki megéli, elviseli. Sokszor az élet adta szar nincs szinkronban azzal, amit még kibír az ember. Az öngyilkosok nem meghalni akarnak, csak nem akarnak élni. Azt a helyzetetet nem akarják többé. Nem tartom őket gyengének, ellenkezőleg.
A felelősség pedig nem az, hogy vegyék magukra környezetük fájdalmát. Az életéről mindenki maga dönt.
Én is annak tartom,vagy én tartom annak.Én azt gondolom az embernek mindig van legalább két választása.Az más kérdés,hogy jól dönt-e?
Az öngyilkosság egy kétségbesett,vergődő krokodil utolsó farokcsóválya.
Az Életet eldobni bűn szvsz!A legkilátástalanabb helyzetből is kilehet kerülni.
Tehát nagyban akaratgyengeség is,valamint zsarolási célzattal eljátszott véresen komollyá fordulható"játék"..
A másik oldal pedig az,hogy aki hátramarad,hogyan tudja ezt feldolgozni?
Az ujszülöttel bizonyos reflexek is születnek.Ezt osztályozzák a születéskor,bizonyos Apgár táblázat szerint.Ha nincs meg az adott pillanatban az a reflex,már az életkilátásai csökkenek a bebynek,de az életösztöne ezen felülkerekedhet,és általában rendben távoznak már a kórházból.Ha nem lenne genetikailag kódolt életösztön,mesterségesen kellene életben tartani.Tehát a hiányt betegségnek tartom,ami fejleszthető..
Olvastad Rogers-től a Valakivé válni - A személyiség születése c. könyvet?
Ha az életösztön nem működik.. igen lehet testi,és leki betegség következménye,valamint külső körülmény befolyása is hatással lehet rá,de az öngyilkosságot is pillanatnyi elmeháborodás szüleményének tartják pl,és bizonyos családokon belül halmozódást is mutat,azaz genetikailag kódolt.Ha nem akar élni,nincs életösztön,de ez az ember már betegen született szerinted?
Az ösztön számos viselkedési forma gyüjtőfogalma szerintem.
Ezek a tudatosság bekapcsolása nélkül következnek be,de számos dolog befolyással lehet rá,mint pl:a környezetei ingerek,és mások viselkedésmódja,és itt jön a képbe,amit írtam valamelyik nap,hogyha farkasok közt nevelkedsz,magad is azzá válsz..,akkor nem értetted mit keres ott..
Nyilván ez velünk született,genetikailag programozott másrészről.Az ösztön-én tartalmazza a születésünkkor kapott,velünk született dolgokat.
Nyilván nem kell tudatosulnia minden funkciónak,de ha elindul az élet a születés után az öszötön a tudattal összemosódik.Ha az állatoknál maradunk,a világra jött lény keresi anyja melegét,a védelmet,s ha az anya odaterelgeti szopni megnyugszik,s ezt követően tudni fogja,hogy ez az érzés jó neki,és keresni fogja a későbbiekben,de ez már tudatos viselkedésmód lehet.
Ha már az életösztön sem müködik, az betegség. Az állatban sem tudatosul, hogy éhes, mégis eszik. Kivéve, ha beteg. Nem?
Szóval szerintem az ösztönnek nem kell "tudatosulnia" ahhoz, hogy müködjön. Ez csak azért érdekes, mert az ember esetében figyelhető meg szépen, hogy a tudatalattijába kódolt parancsok jóval erőteljesebben hatnak az életére, mint a tudatosak. Legalábbis ez a megfigyelésem.
Én szép dolognak tartom, hogy elsősorban az ösztön miatt marad fent az ember. Nem farkas vagyok, hanem állat. Sima állat. Mit emeljem magam magasságokba? A TUDAT szent magasságába? Magadat vágod át csak, vagy engem is át akarsz?:)
Nem tudom mások mit akarnak,csak a szubijektív véleményem tudom vetíteni. A külső múlandó,a lélek örök..Nyilván ezen elkezdhetünk vitázni.. mivel kell a külső is,hogy beinduljon az ember valamire..,de Quasimodot sem a szépségéért kedvlték meg..
