Nem azt mondom, hogy Jani könyve nem lehetett volna jobb, kevésbé tömény, emberközelibb, pergobb, de bizony a mezonybol megérdemelt volt a díj. A Dark Space mostani 2 regénye viszont sokkal emészthetobb még az olyan egyszeru lelkeknek is, mint például én.
A tavalyi Kék bölcsos melléfogásról ne is beszéljünk. Bár, ha jól emlékszem, azért dedikáltattál egy példányt Mr. Banisterrel:-)))))
Miután Bán János megkapta a díjat mindkét kategóriában, nekiláttam és végigrágtam magam a könyvön. Tényleg igaz, amit írtatok: 400 oldal tömény unalom, egy regénnyé dúzzasztott novella.
Azonban van valami, ami felbosszantott, a könyvből, ami a zsűri álláspontja szerint lezárt, kerek egész, semmi sem derül ki. Vártam, hogy a 80 oldalas teljesen felesleges epizódok után a végén legalább lesz benne egy-két eredeti ötlet, de nem, lehull a "Jézus második evangéliumáról" egy pecsét és marad hat (vélhetően a folytatások számára). De még ez sem lenne akkor probléma, ha jól lenne megírva. A szereplők sablonosak, élettelenek, az egyes jelenetek tele vannak hatásvadász elemekkel, a háttérvilágból semmit sem tudunk meg, a neokeresztény filozófia pedig már kicsit unalmas, ráadásul nincs is mögötte semmi, csak egy nagy katyvasz (amolyan b-vonalas összeesküvés elmélet). Az egész egy színes léggömb, amiből valószínüleg Bán Jani még hatot fel fog felfújni és az égbe enged.
A Zsoldos-díj fölött nem szeretnék pálcát törni egyelőre (bár az elmúlt évek melléfogásai után igen keményen kéne szerintem munkálkodni, hogy visszanyerje presztizsét), ehhez el kell olvasnom még Szélesi könyvét, illetve a harmadik befutót, az Elshaant (a többi tényleg futottak még...)
Valóban nem válaszoltam a Zsoldos-díjjal kapcsolatos felvetésre, mert mint írtam, számomra nem releváns ez a díj, így nem kívánok vele foglalkozni.
A Harry Potter-es megjegyzésseddel egyetértek; szándékosan nem hoztam fel. Egy újabb téma, amellyel nem kívánok foglalkozni. Semmi közöm hozzá. :-)
Egyáltalán nem egyértelmű, hogy a szerző örül, ha valami díjat (dícséretet, kitüntetést, stb. kap.) [Csak látszólag OFF, ami következik.] Tegnap láttam az ATV-n Bencsiket, aki felhozta "a barbár szovjet és brit hordák leölték szegény németeket" tételének alátámasztására K. Vonnegut Ötös számú vágóhídját. A szerző természetesen nem volt ott, hogy tiltakozzon, de megelőlegezem, hogy a művei alapján kikérte volna magának, hogy egy Bencsik egyáltalán a szájára vegye a könyvét, amely egyáltalán nem a fenti tételről szól! Más példa: tegyük fel, hogy a most megjelent Isten ostorai-t felkapná Csurka és dícsérné a Magyar Fórum-ban. Monjuk ad neki egy Ősmagyar Irodalom Díjat. Remélem, hogy a szerző kategórikusan elhatárolódna. Ha nem, a könyve megy a szemétbe. (Privát vélemény és tett.)
De arra még nem válaszoltál, hogy szerinted akkor kinek kellett volna nyernie az idei Zsoldos díjat?:-)))
"Hogy ti. megvenni valamit csak a marketing hatására, valós igény és érték-felmérés nélkül. Ehhez járul még egyfajta színvonal-értelmezés is."
Nos, igen, a marketing egy elég furcsa dolog, és meglehetősen visszataszító is. Mégis, ha tömegszinten nézem, hatásos. (Harry Potter, Gyűrűk ura mostanság a film kapcsán, stb.)
"Azaz nem lesz kommersz az eredeti Dűne (Classic Dune), hiába támadt hatalmas marketin-gépezet körülötte, de az a Prelude, és különösen (az lesz) a Legends of Dune. Ugyanez igaz a Gyűrűk urára."
Itt ugye megvan egy kiemelkedő mű, amely időtálló, és miután már millióan olvasták felépül köré az említett gépezet a kapcsolódó termékek eladására.
Aztán van a másik fele a dolognak, pl. Harry Potter, ahol mesterségesen fújják fel a dolgot, és harsogják be a világot.
"A díj értékét nagyban meghatározza, hogy kik kapják és az is, átvszik-e."
Ezt nem értem. Egy író örül, ha valamilyen díjjal elismerik a munkáját, nem? Így van ezzel minden ember. Mit értesz azon, hogy a díj értékét meghatározza, hogy ki kapja?
"[Érdekes még ez a sorozat, ciklus, világ, stb. kérdés is, érdemes lenne megbeszélni valahol.]"
Elgondolkodtam, elsőre egyszerűnek tűnik, de mégsem annyira az. A ciklus talán a legegyszerűbb, behatárolt darabszámú könyvből álló történetfolyam, aminek esetleg lehet valamilyen értelemben vett "vége", lezárása is.
Sorozat és világ tekintetében már nehezebb a meghatározás. Minden sorozat világ? Vagy minden világ sorozat? A sorozatról az jut eszembe, hogy összefüggő, a világról megh az, hogy van egy háttér, amelyben különböző történetű regények játszódnak. akár időbeli eltéréssel is.
Úgy látom, kb. értjük egymást, az egyetlen pont a "kommersz" értelmezése.
Én általában negatív jelzőként használom (l. kommersz szeszek), és kb azt értem alatta, amit az 1950-60-as évek scifi írói (vagy később pl. Pohl)írtak a fogyasztói társadalomról. Hogy ti. megvenni valamit csak a marketing hatására, valós igény és érték-felmérés nélkül. Ehhez járul még egyfajta színvonal-értelmezés is. A szerző részéről, természetesen. Azaz nem lesz kommersz az eredeti Dűne (Classic Dune), hiába támadt hatalmas marketin-gépezet körülötte, de az a Prelude, és különösen (az lesz) a Legends of Dune. Ugyanez igaz a Gyűrűk urára. Most boldog-boldogtalan veszi az új kiadást, de attól még az eredeti értékei megmaradtak.
Magyar példa: Hiába adják ki pl. Zsoldost (legutoljára pl. a Távoli tűzet)újra és újra (azaz népszerű, jól fogy, valószínűleg nyereséges), nem lesz kommersz, míg pl. egy egyébként nem túl jól fogyó könyv is lehet az. (Legfeljebb rossz volt a marketing.)
Egyáltalán nem azt mondtam, hogy a legtöbb példányszámban elkelt könyvnek kellene a díjat kapnia! (Sőt, ha meggondoljuk, ez inkább vád lenne a részemről, szemben az általam favorizált színvonallal!)
Azt, hogy nem gondolok semmit a díjról, úgy értettem, ahogy mondtam. Nem valószínűbb, hogy megveszek egy könyvet, azért mert rajta van, mint ha nincs rajta, hogy Zsoldos-díj 2001. A díj értékét nagyban meghatározza, hogy kik kapják és az is, átvszik-e. Ezek után az olvasó eldönti, hogy számára mértékadó-e a díj. Én eldöntöttem, hogy nem az. Ezt a véleményem, amennyiben a későbbiekben a díjazottak sora úgy alakul, hajlandó vagyok felülvizsgálni. Addig azonban a fenti megállapításom él.
[A Story esetében lehet, hogy a bulvárlapok (nem akartam szennylapot írni) közül a legjobb, de erről két régi mondás jut eszembe. Az egyik: "Vakok közt a félszemű a király"; a másik egy falfirka (és bocs a durva fogalmazásért): "Egyél szart! Tízmilliárd légy nem tévedhet!".]
[Érdekes még ez a sorozat, ciklus, világ, stb. kérdés is, érdemes lenne megbeszélni valahol.]
Na, akkor nézzük sorjában.
>Egyáltalán nem gondolom, hogy az lenne a cél, >hogy a "legtöbb olvasót" kellene megnyerni. >Nevezd sznobságnak, de szerintem a Story nem a >legjobb újság, hiába azt veszik a legtöbben.
Az adott területen, ezen újságok között mindenesetre már lehet, hogy a legjobb. És nyilván sokan is tartják a legjobbnak, de ne kanyarodjunk el ennyire az Sf-től.
Nekem az a jó regény, ami megérint, elgondolkodtat, és emellett még fenntart egy bizonyos feszültséget, izgalmat, és le is köt. Nem feltétlenül igaz, amit mondtál, hogy a kalandosabb történeteket kedvelem, de mindenesetre legyen benne történés. A fő cél valóban nem az, hogy minél több olvasót nyerjen meg, ez már a végeredmény. A cél a tökéletesség, minden szempontból.
"Azzal, hogy a "kétséges"-t "meglehetősen nehéz"-re változtattad, még nem győztél meg róla, hogy a sorozatok általában képesek tartani a színvonalat."
Nem is akartalak meggyőzni, hiszen egyetértek. A végtelenített sorozat - hacsak nem képes időnként nagyon megújulni - szerintem zsákutca. Bár, mit is nevezünk sorozatnak pontosan? Pl. egy adott világban játszódó történet sorozat-e, ha mondjuk több, történelmileg, szereplőileg elkülönített szál van? Van bennük közös (pl. a sorozat neve, mint márkanév), de ennyi.
Igen, az SW, jó példa a sorozat=zsákutcára. Én is meguntam a felénél, az utolsó 3 könyvet amit még automatikusan megvettem azóta sem olvastam végig.
"A kevésbé kommersz nem jelenti azt, hogy kevésbé fogy. Úgy tudom, a Sztrugackij-testvérek Kárhozott városa sem volt bukás, amit azért messze többre tartok, mint a teljes Lancehagen-életművet."
Mitől kevésbé kommersz az egyik, mint a másik? Mit értünk azon, hogy kommersz?
"Egyetlen objektív kategória van: az adott év legnagyobb példányszámban eladott magyar scifi könyve (nem tudom, hogy az a fenti könyv volt-e, de ez most mindegy). "
De ha a legnagyobb példányszámot nézed, akkor megint a kommersz felé evezünk, ugyanis a sorozatok tudtommal jobban fogynak. Ráadásul a példányszámok összehasonlíthatatlanok, tekintve a fogyási adatok pontatlanságát és a könyvek nem egyidőben történő megjelenését.
"A többi szubjektív. Így a díj annyit ér, amennyit az olvasók gondolnak róla. Én pl. semmit."
Minden díj szubjektív valamilyen szinten, hiszen olyan nincs, ami mindenkinek tetszik, amivel mindenki elégedett. Szerinted kinek kellett volna akkor nyernie a díjat?
Egyáltalán nem gondolom, hogy az lenne a cél, hogy a "legtöbb olvasót" kellene megnyerni. Nevezd sznobságnak, de szerintem a Story nem a legjobb újság, hiába azt veszik a legtöbben.
A rentábilitás (nyereséges működés) már cél, de az nem egyértelműen a nagy példányszám függvénye.
Azzal, hogy a "kétséges"-t "meglehetősen nehéz"-re változtattad, még nem győztél meg róla, hogy a sorozatok általában képesek tartani a színvonalat.
A sorozat valóban jelenthet biztosabb olvasótábort, de nem feltétlenül nagyobbat, hiszen a tizenhetedig Star Wars-franchise könyvet már csak a fanatikus rajongók veszik, akiknek majdnem mindegy, mit adsz el.
Lehetne osztályozni, hogy mondjuk a brettsó-saga és Clarke: A gyermekkor vége hányas, csak nem érdemes.
Szerintem a sorozat (ami nem azonos a ciklussal!) önmagában feltételezi az iparosságot (ami nem feltétlenül negatív jelző). Éppen azért, mert az olvasó elvár egy bizonyos színvonalat, jellegzetességeket, sztorivezetést, stb. nem is lehet képes az író az adott szintnél magasabbat alkotni.
A kevésbé kommersz nem jelenti azt, hogy kevésbé fogy. Úgy tudom, a Sztrugackij-testvérek Kárhozott városa sem volt bukás, amit azért messze többre tartok, mint a teljes Lancehagen-életművet.
Mit nevezel az adott év legjobb magyar scifi könvének? Egyetlen objektív kategória van: az adott év legnagyobb példányszámban eladott magyar scifi könyve (nem tudom, hogy az a fenti könyv volt-e, de ez most mindegy). A többi szubjektív. Így a díj annyit ér, amennyit az olvasók gondolnak róla. Én pl. semmit.
Hát végül is ez a cél, nem? Megtalálni azt a pontot, amelyen a legtöbb olvasót lehet megnyerni.
>Komoly kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy ezek a mesterségesen, marketing-követelményeknek megfelelően kialakított, előre felvázolt világokban játszódó sorozatok színvonalasan művelhetők.
Szerintem, viszont lehetséges, csak meglehetosen nehéz. Ugyanis, ha az írók hagyják leragadni, nem mozgásban tartani, egy ponton elkezdi önmagát ismételni. És a sorozat nyilván hogy biztosabb, nagyobb olvasótábort jelent, mert az olvasó tudja,mire számíthat.
>Tudom, hogy te kedveled a kalandosabb, cselekményesebb scifit és nem vonom kétségbe, hogy ezen a területen esetleg egy jó közepes iparosmunkát fel tudnak villantani a magyarok
Szerintem a jó közepesnél azért valamivel jobbat.:-))) Oké, kedvelem a mozgalmasabb történeteket, de ettol még nem feltétlenül kell valaminek kommersznek lennie. Lehet mögé olyan háttért helyezni, hogy a kalandoknak legyen valami értelme, magasabb, elgondolkodtatóbb része. Csak ez munkásabb.
>de a kevésbé kommersz vonalon komoly a deficit.
Mit értesz kevésbé kommerszen? Azt, ami nem fogy? Ugye a kiadó is pénzbol él, és nem érdeke nem kommerszt kiadni, hogy 10 ember elégedett legyen, viszont egyébként a kutyát sem érdekli.
>(Zsoldos még az volt, igaz a Feladat ma nem lenne eladható. :-( Ezért a díj nem azt a funkciót tölti be, amit kellene, de mindegy.)
Szerinted milyen funkciót kellene? Az az évi legjobb magyar által írt SF regényt díjazza. Ezt el lehet dönteni.
Azt hiszem, ismered a véleményem a scifi.hu-ról: szeretem a magyar scifit.
Lancehagen lehet, hogy tehetséges (én nem tartom különösebben annak, szerintem iparos). (A díjak odaítélésén is lehetne vitatkozni, de nem teszem, a scif.hu-n sem tettem.) Szerintem népszerű, eladható könyveket ír. Komoly kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy ezek a mesterségesen, marketing-követelményeknek megfelelően kialakított, előre felvázolt világokban játszódó sorozatok színvonalasan művelhetők. (Nem csak magyar jelenség: pre-Dűne ;-)) Egyfajta ISO 9001-es lekváros bukta: se íze, se bűze, már bocsánat a kifejezésért. A nagymamámé ötször jobb (volt, sajnos).
Tudom, hogy te kedveled a kalandosabb, cselekményesebb scifit és nem vonom kétségbe, hogy ezen a területen esetleg egy jó közepes iparosmunkát fel tudnak villantani a magyarok (a neveket mindketten tudjuk), de a kevésbé kommersz vonalon komoly a deficit. (Zsoldos még az volt, igaz a Feladat ma nem lenne eladható. :-( Ezért a díj nem azt a funkciót tölti be, amit kellene, de mindegy.)
>Persze ezek a Lancehagen-féle könyvek megjelenhetnek felőlem akár naponta is, úgysem veszem meg őket.
No, és mi ennek az oka? Ha jól meggondolom, Lancehagen, mint négyszeres Zsoldos díjas SF író, a mai magyar Sf egyik kimagasló tehetsége. Ezek szerint nem szereted a magyar SF-et?
(Bocci, sf.hu-ról)
Lenne egy kérdésem, hátha tudja rá valaki a választ. Azt hiszem a Szukits kiadó tavaly hozta ki a Dűne sorozatot keményfedeles kiadásban, nekem sajnos csak a második kötetet sikerült megszereznem. Nem tudja valaki, hogy lesz-e ezekből utánnyomás? Szinte az összes könyvesboltot bejártam a városban de már sehol sem lehet kapni.
Ami a kiadók stratégiáját illeti, én egyetértek azzal, ha félévente, évente jönnek ki egy ciklus következő kötetei. A pre-Dűne vagy a Hyperion ilyen szempontból megfelelően időzített szerintem.
Tucatnyi különböző vonalat olvasok, nem akarok minden héten egy újabb kötetért a boltba rohangálni.
Persze ezek a Lancehagen-féle könyvek megjelenhetnek felőlem akár naponta is, úgysem veszem meg őket.
>Nem hiszem, hogy ez követelmény. A Dallasban :) is, na ki volt a legnépszer?bb szerepl??
Népszerűt persze rakjuk idézőjelbe, mert a nénikék útálták rendesen. Inkább hírhedt, legismertebb.
>Azt is vedd figyelembe, hogy ez már a második könyv volt, amit olvastál ebb?l a világból, és a második (többedik) könyvet mindig könnyebb élvezni, mert sok háttérinfó már a fejedben van az el?z? kötet(ek)b?l.
Én még csak az elsőt olvastam, mert az Isten hajói teljesen más világ, csak nyomokban emlékeztet a Birodalmi sasra. Ez utóbbiban nincsen egyházi birodalom, csak egymással marakodó briton, teuton, rassai birodalmak, meg egy idegen faj. Háttérinfo ebben is volt, de emészthető határon belül.
Agymunka meg tényleg kevesebb kell, de végtére is egy regény nem egy matematikai bizonyítás, ohgy megérteni kelljen, hanem szórakoztató, elgondolkodtató mű. Ha már törni kell magad, hogy értsd, akkor nincs jól megírva.
> Szerintem ennél a gótikus, vagy nem is tudom, minek nevezzem témánál az egyik legnehezebb feladat, hogy a sötét világban emberközelivé hozzuk a szereploket.
Ez olvasófügg?, van aki úgy olvas, hogy szeret azonosulni a történettel, annak szerepl?jével. A másik csoport inkább mint egy küls? szemlél? olvassa a történetet, nem éli bele magát a történetbe. (Persze egy tényleg jó könyvnél ez nehezen kerülhet? el :)
> Az Inkvizítor esetében is ez lehetett talán a kifogásolni való, bár az is kérdés, hogy szükséges-e a teljesen pozítív hos?
Nem hiszem, hogy ez követelmény. A Dallasban :) is, na ki volt a legnépszer?bb szerepl??
A teljesen új világokban játszódó könyveknél inkább az lehet a gond, hogy amikor az elso könyvet olvassa az ember, nincs mihez viszonyitani a történéseket, a szerepl?k cselekedeteit. Hiszen még nem ismerjük annyira azt a világot, mint a saját megszokottat. Ez pedig sokakat zavar.
> Mindenesetre a Birodalmi sasban a sötétebb hangulat mellett emberközeli szereplok is voltak,
> ami olvashatóság, és foleg a sztoriba való beleéléshez is fontos volt.
Azt is vedd figyelembe, hogy ez már a második könyv volt, amit olvastál ebb?l a világból, és a második (többedik) könyvet mindig könnyebb élvezni, mert sok háttérinfó már a fejedben van az el?z? kötet(ek)b?l.
> mit nevezünk egyáltalán könnyednek
Nekem az a könnyed(ebb), aminek megértéséhez, a történet követéséhez, kevesebb 'agymunka' kell.
Szerintem ennél a gótikus, vagy nem is tudom, minek nevezzem témánál az egyik legnehezebb feladat, hogy a sötét világban emberközelivé hozzuk a szereploket.Az Inkvizítor esetében is ez lehetett talán a kifogásolni való, bár az is kérdés, hogy szükséges-e a teljesen pozítív hos?
Mindenesetre a Birodalmi sasban a sötétebb hangulat mellett emberközeli szereplok is voltak, ami olvashatóság, és foleg a sztoriba való beleéléshez is fontos volt.
Egyébiránt azon gondolkodom, hogy a Dark Space mennyire könnyed, vagy mit nevezünk egyáltalán könnyednek. A szóhoz nekem lazaság, poénok, rettenthetetlen szuperhosök, macsó szereplok kapcsolódnak, ez viszont nem jellemzo a Birodalmi sasra, hiszen a fohös esendo, ennél fogva sebezheto, csakúgy, mint a többi karakter is elég jól el lett találva. Talán az emészthetobb a jó szó.
> Nem tudom, olvastátok-e szintén Bán Jánostól a Dark Space: Birodalmi sa
> címu regényt? Ez sokkal "emészthetobb", mint az Isten hajói,és a történet elég mozgalmas.
Tudtommal a kiadónak és a szerzőnek pont az a szándéka, hogy vannak/lesznek a "súlyosabb" regények (pl. az Isten hajói), És emellett fut párhuzamosan az ugyanabban a világban játszódó Dark Space sorozat, amiben "könnyedebb", emészthetőbb regények lesznek.
Különben az Isten hajói sem az a kevéssé mozgalmas regény, ha jobban megnézzük... Csak valahogy olyan tömény az egész.
Annak idején az Inkvizítor is elég zavaros volt nekem első olvasatra, de miután olvastam a folytatásokat, valahogy helyére kerültek a dolgok.
DuDoR:
> Minap láttam hogy Bán János dijat kapott az Isten hajóiért. Háát. Én nem tom, de nekem azért annyira nem tetszett.
Melyik magyar könyv tetszett neked legjobban az utóbbi egy-másfél évben?
Nem tudom, olvastátok-e szintén Bán Jánostól a Dark Space: Birodalmi sas címu regényt? Ez sokkal "emészthetobb", mint az Isten hajói,és a történet elég mozgalmas. Nekem például nagyon tetszett.
>Ha egy könyv fogy akkor az azért kiderül két hónapon belül.
Igen, két hónapon belül kiderül, hogy nem igazán jól fogy...
>Miért kell várom egy csomó időt, félévet vagy egy évet (lásd Dune Harkonnen ház, meg Atreides ház)
Mert ha nem is olyan jól fogy, de (jó esetben) fél év - egy év alatt mégis fogy belőle annyi, hogy a kiadó rászánja, rászánhatja magát a következő kiadására. Mert a kiadóknak, különösen a kisebbeknek számít, hogy mennyi bevétel van a könyvből, hiszen mégiscsak üzleti vállalkozás a könyvkiadás.
> Minap láttam hogy Bán János dijat kapott az Isten hajóiért. Háát. Én nem tom, de nekem azért annyira nem tetszett.
Melyik magyar könyv tetszett neked legjobban az utóbbi egy-másfél évben?
> Egyébként "új" a Best of Brett Shaw. Nekem bejött.
Ez az, hogy már csak idézöjelben "új", hiszen már olvashattuk régebben. De mindesetre nem rossz, hogy így, csokorba szedve megjelentek.
HA megjelenik elhiszem. Folyamatos hülyités megy ott is. Ezt a politikát sem értem. Ha egy könyv fogy akkor az azért kiderül két hónapon belül. Miért kell várom egy csomó időt, félévet vagy egy évet (lásd Dune Harkonnen ház, meg Atreides ház)? Egyébként tényleg sok a szemét. Minap láttam hogy Bán János dijat kapott az Isten hajóiért. Háát. Én nem tom, de nekem azért annyira nem tetszett. Egyébként "új" a Best of Brett Shaw. Nekem bejött.
Han Pritcher:
Csak a pontosság kedvéért, a Hyperion I. és II. kötete már egy éve megjelent. De valóban kiemelkedő SF regény, számomra hihetelen módon vegyíti az SF kalasszikus és modern irányzatait.
Viszont jó hír, hogy augusztusban belül megjelenik a folytatása, a Hyperion bukása két kötetben, néhány hét csúszással a kettő.
Mostanában jelent meg Simmons-tól a Hyperion első és második kötete(A Fájdalom Ura, Titánok
lázadása). Most olvastam először, szerintem nagyon jó. Ha valaki még nem olvasta,
mindenképpen pótolja.
