Köszi. Nálunk nagyon forrók a nyarak zárt udvarban, reggeltől estig tűző nap, gondolom egy minimum 50 fok. Ja meg nem mondtam jó előbb hogy a nyáron azért esténként locsoltam a leveleiket is slaggal (gondoltam jót tesz nekik egy kis párásítás), de nem hiszem hogy megégette volna, szintén az egész levél égett kéne legyen ilyen esetben, és ráadásul az összes leanderem, nem csak 2-3.
Vár rájuk egy átültetés nagyobb cserépbe, de csak majd kora tavasszal, teleletetés előtt nem lesz alkalmam átültetni, és amúgy is tavasszal ajánlott az átültetésük, metszéssel egy időben.
Nincs esély ugye valamiféle gombás illetve bakteriális fertőzésre, gondolom akkor az összes levélen lennének égés nyomok, illetve ezeken is több helyen, nem csak a végén?
Szerintem egyenlőtlen, rendszertelen vízellátás az ok. Lehet hogy kicsi a cserepük, a földlabda nem képes elég nedvességet tárolni egyik locsolástól a másikig.
Sziasztok, Valaki tudna segíteni? Vagy 2-3 leanderem leveleinek a vége az utóbbi kb 1 hónapban elkezdett száradni, majd pár nap vagy hét után teljesen megsárgulnak ezek a level, leesnek. Szinta az összes ilyen levél a középmagasságában helyezkedik el a leander bokornak.
Utánanéztem a gyakori leander betegségeknek, de nem láttam hasonló tüneteket leírva sehol.
Idén nagyon meleg nyarunk volt, gondolok arra hogy esetleg a meleg okozta, és az olykor egyenetlen vízellátás (nyári forró napokon volt hogy reggel elmentünk, és csak este értem haza hogy meglocsoljam a kisebbeket, azok már jócskán kókadoztak akkorra, illetve alkalom adtán akár 2x-3x is meglocsoltam őket). Kórokozókat nem láttam rajta, és minden esetben a levelek végei kezdenek barnulni, illetve töredezni és száradni (általában max 1-2 centi a végéből).
Van okom aggodlamra? Vagy ez egy olykor teljesen normális folyamat így nyár végére?
Én felejtettem el, hiszen alapvetően megbeszéltem magammal, hogy azért nem hiányolnak sok locsolást télen,mert kicsi a lombjuk, le van metszve, nincs új hajtás. :-) Alapvetően azt hiszem kétféle leanderünk van, az egyik amelyik folyamatosan virágzik kisebb, nagyobb intenzitással, a másik meg új hajtások beállításával. Sajnos én nagyon nehezen tudom magam féken tartani, ha már csak néhány bimbót látok a bugán, muszáj levágnom, mert azt remélem, ezzel serkentem az új buga kifejlődését, de ez nem mindig válik be. Nem hiszem, hogy erről a szokásomról le tudnék egyhamar mondani, a teraszon szemmagasságban kifejezetten irritálnak a kevés virágos bugamaradványok. A metszőolló csattogtatása az egyik kedvenc szórakozásom :-(
Nézegettem a minap valahol valamiért több éves hozzászólásomat, amiben írtam, hogy a Chopin az ablakban nagyon rosszul érezte magát..., sajnos elfelejtettem, így idén megint így jártam. Most már remélem nem követek el ilyen butaságot.
Az "ideig" alatt pár évet értek..., de mert sok leanderből van több példányom is, ki fogom próbálni ezt az őszi metszést, azért, hogy kitapasztaljam, képes lesz-e virágozni azon a nyáron. Általában nyár vége felé szoktam metszeni, de az idén nem volt ilyen, nekem nem fontos, hogy kicsik legyenek, sőt, valójában azt szeretném, ha egyszer úgy harminc nagy leanderem lenne, és kicsi egy sem. De ilyen, magamat ismerve, nem valószínű, hogy valaha is lesz, hiszen kb 100 félém van, és a legkevésbé szép is fontos nekem valamiért. És ha még mindenből csak 1 lenne..., de van, amiből 3 is.
Lehet, hogy félreérthető voltam, de tavasszal nem metszek sosem, mindig ősszel, lehetőleg minél később, hogy ősszelmár ne hajtsanak ki.
Kevésbé tartom lényegesnek, hogy mettől meddig virágoznak, ahogy sikerül. Az előző hsz-ben írt tól-ig idei esemény volt, a júniusi kezdésre fotót találtam, a mostani - még virágzásra szintén.
A PG-re emlékszem, tartott egy rövid szünetet az első virágzás után, már azt hittem, befejezte idén, de újra kezdett nyílni.
Van, amelyik még nem jutott el a szünetig, mint az AC, de ennél nem lesz már második kör, ha egyszer leáll. De ez sem egy buga volt, inkább egy hajtás, ami elvirágzott, levágtam a bugát és az eredeti buga melletti hajtásokon fejlődött bugák is nyíltak már, szóval közben jó nagyot nőtt a növény. Ilyen a Chopin is.
A Grandiflorum, és a Marie Mauron később kezdtek, sok bugával nyílva, és nem hoznak idén új bugát már. A MM már befejezte, a másik még nyílik.
Igazából a PG és a AC az, amire minden évben számítani lehet hosszú virágzással, talán a Chopin is ide fog tartozni (de a magasabb hőmérsékletet nehezen viselik a bimbók), a tavalyi gyenge teljesítmény után idén jó volt. A Dokinak rövidebb a szezonja, hosszabb hajtásokat hoz, hosszabb idő alatt jut el a hajtás a virágzásig, és a virágzás után már ugyanabban a szezonban nem tud újabb bugát kifejleszteni - nem véletlen a Csömöri hatalmas bugája - két évente. Remélem, érthető volt amit írtam.
Azt nem tudom elképzelni, hogy "most már elég formásak, egy ideig nem akarok metszeni", mert csak a PG-t tartom olyannak, ami megtartja a formáját pár évig akkor is, ha nem metszed rendszeresen. A többi szétesik vagy felnyúlik.
Abban egyetértünk, hogy őszre ne menjenek a pincébe friss hajtással, mert kiszámíthatatlanabb a friss levelek túlélése, egészsége. Tehát kora tavasszal mindig metszed őket, és júniusra már virágoznak. Én többnyire még augusztusban szoktam metszeni, hogy megerősödjenek télire, de most már egy darabig nem akarok metszeni, végre elég formásak ahhoz, hogy nőhetnek. Csak a létszámukat kellene csökkenteni, elérni, hogy 1 fajtából csak 1 legyen, de nem nagyon vagyok képes ezt véghezvinni. Köszönöm a válaszaidat.
Még egy kérdés, ha megengeded. Ha jól emlékszem te írtad, hogy folyamatosan virágoznak nálad. Ez úgy történik, hogy egy-egy buga hónapokig virágzik, vagy két bugázás is kialakul egy nyár alatt?
A metszés utáni kihajtás attól függ, mennyire sikerül későre tolnom a metszést. Jobban szeretem, ha ősszel nem kezdenek már kihajtani, mert tavasszal már újra kapnak tápot, erőteljesebb hajtások, bugák keletkeznek. A teleltetőben kókadozni nem szoktak, annyira azért rájuk nézek. Szerintem hibernálódnak, leállnak.
A virágzás kezdetét nem tudom megmondani, amikor az első kinyílik a sajátjaim közül (többnyire a PG, idén júniusban), akkor kezdődik a virágzás :) és tart az utolsóig. Függetlenül attól, másnál mennyi virágzik.
Köszönöm, igyekszem levonni a következtetéseket. Minden ősszel metszed őket, és azután a pincében nem locsolod. Mondjuk ez így kicsit érthetőbb, ha nincs nagy lombkorona, akkor nem kell sok víz. A kisebbeket is metszed? És mikor kezdenek kihajtani, még az ősszel, vagy csak tavasszal? És mikor kezdenek virágozni? Az enyémeknek többnyire nagy a koronájuk rengeteg levéllel..., de nagy a földlabdájuk is a nagy cserépben. Kicsit el vannak kényeztetve. Talán figyelnem kellene a pincében, hogy mikor kezdenek kicsit kókadozni, és csak akkor locsolni. Megpróbálom. Bár még túllocsolás miatt nem pusztuét el növényem, de a virághozam nem elégséges a legtöbbnél, és főleg zavar, hogy olykor gyenge hajtások lesznek. Bekeményítek! :-)
Köszönöm mindkettőtöknek a részletes beszámolót. Persze, hogy mindenkinek magának kell kitapasztalnia a lehetőségeket, én is kitapasztaltam, és aszerint is cselekszem, csak hát érdekel, másnál hogyan van ez. Alá is támasztotta az elképzelésemet, hogy száraz a pincénk, alkalmatlan a nem locsolásra..., de a ritkítását ki fogom kísérletezni.
Az előbb raktam fel képeket, ott a PG és a Ac fa, az nem jó? Ettől csak egy idősebb és nagyobb van most, egy Doki, de most már metszve van, kis kopasz, nem igazán alkalmas korlátozott méretű fának, nagyokat nő, erősen kell metszeni.
Nekem volt alkalmam kipróbálni több helyen teleltetni. Sokáig csak a pince volt. Novemberben levittem a leandereket, az ajtót rácsuktam, legközelebb márciusban mentem le, a kihordáskor. A pince teljesen sötét, nyirkos levegőjű volt. A daturák és a canna gumók nem bírták, megpenészedtek. A leanderek viszont nagyon jól érezték ott magukat. Ugyan olyan állapotban hoztam fel, mint ahogy levittem őket. Később fűtetlen melléképületben is teleltettem. Itt már szem előtt voltak, nem bírtam ki hogy ne locsoljam meg őket. Egyszer karácsony után, aztán február elején. Amikor nem volt nagyon hideg. Szerencsére alig volt gombás fertőzés. A legkisebb leanderek egy fűtetlen szobában teleltek. Itt világos volt, és havonta locsoltam.
Szerintem nincs általános szabály.
Mindenkinek ki kell tapasztalnia hogy a saját körülményei között mi a legjobb.
Az ígért fotók: mindegyik 20x20-as cserépben van, most még egyik sincs metszve, a PG nem is lesz, a Chopin a vásárláskori formából eredően nem lett fa, de már van másik. Ebbe a cserépbe idén nyáron kerültek, tavasszal nem lesznek átültetve.
3 éve cseréltettem nyílászárókat a teleltetőn, addig párásabb volt a levegő, gondoltam, azért nem kell locsolni. De a csere után sem tűnik szükségesnek.
A páratartalmat nem tudom megmondani, a csere előtt magasabb volt, most láthatóan szárazabb.
Majd megmérem a télen, bár állandóra csak hőmérők vannak ott.
A citrusaimat is ugyanabban a helységben tartom, azok miatt rendszeresen megyek locsolni, szóval akár a leákat is locsolhatnám, ha kellene, szóval nem a lustaság az oka a nemlocsolásnak.
A nyári tartásukról már régen írtam egyszer. Csoportos tartás van, kopolit-üveg U-profil van alattuk, a végein lezárva, abban van állandóan víz (vagy tápos víz), abban állnak a növények, a létszám a cserepek méretétől függ, meg a lombmérettől, hogy férnek el. Így aztán nem szoktak kókadni, max abban a ritka esetben, ha kifogy alóluk a víz, vagy a szél elfekteti őket, de jobbára naponta 2x-3x pótolom a vizet.
Aminek a dézsája nem fér bele a vályúba, az egyedi alátétben (ami colás műanyag tálca, nem lapos) kapja ugyanezt.
Nálam a nagy dézsa max 12 literes, a nagyobbaktól már megváltam, és ezután sem lesznek nagyobbak ennél. Csak fáim vannak, idén raktam is fel fotókat. Amik már befejezték a virágzást idénre, azokat rögtön meg is metszem, kivéve a PG-t.
Ha akarok szaporítani, ilyenkor szoktam vízbe tenni a hajtásokat, tavasszal kerülnek földbe. Pajzstetű, atka, gomba nem jellemző, a felkopaszodás sem.
Azt hiszem, mindent elmondtam. Ha még van kérdésed, nyugodtan kérdezz.
Hozok pár friss fotót a cserép és a növényméretek miatt.
Bocsi, ezen a teleltetésen töröm a fejem napok óta, konzultáltam is róla többekkel. Azt kérdezném még meg, hogy milyen a páratartalom a pincétekben? Mert csak ebben vélem látni a különbséget, a mi pincénk két részből áll, az egyik hidegebb és párásabb kicsit, mert a szabadra nyílik egy nem teljesen záró fém ajtóval, de alapvetően az is száraz. Ott vannak a nagyobb leanderek, ezeket locsoltam eddig havonta, itt el tudom képzelni a ritkább locsolást, már csak azért is, mert nagy cserépben, nagy földben vannak. A másik rész meg teljesen száraz, ott vannak a közepesek és kicsik, ott gyakrabban locsolok, azon csak minimálisan mernék változtatni, 2-3 hetente.
Még azt kérdezném, hogy nyáron milyen sűrűn locsolod őket, és hogy nagy-e a lombjuk, vagy sem. Nem esel kétségbe, ha néha lekókadnak? Én bizony igen, túl soknak is találom a levélzetet, de, mert teraszon vannak, fontosnak érzem a levelek frissességét is.
Tényleg nem tudom elképzelni, hogy ezt meg merném tenni, tavaly a gyönyörű Szivárvány fácskám egy locsolásból kimaradt és tönkrement. Pedig teljesen hideg a pincénk. Azért valamennyivel megpróbálok kevesebbet locsolni, de kockáztatni semmiképpen nem fogok. Talán a nagyok bírnák, de a kicsik biztosan nem.Illetve maradjuk abban, hogy én nem merek kockáztatni. Amúgy meg szeretek is télen locsolni, a leanderek a barátaim, olyankor elbeszélgetünk :-)
Még a kicsiket sem? Én ezt egyszerűen fel sem tudom fogni, akár kicsi, akár nagy. Ha hozzáteszem azt a tényt, hogy a mediterrán országokban pont a tél a legesősebb, szóval szembemegy ez a szokás a leanderek természetes életmódjával.
Most már inkább maradjon tavaszra, már nem nagyon tudná beszőni a gyökérzet az új földet. Bár olyan szempontból, hogy kevesebbet kelljen locsolni télen, jobb lenne mostanában. Vannak, akik egy télen csak egyszer locsolják meg a leandereiket? Ti meg mernétek ezt tenni? Bármilyen nagy is, el sem tudom képzelni, hogy bírja ki. Én a kisebbeket 2-3 hetente, de a legnagyobbakat is havonta locsolom. A nagyoknál lehet, hogy az idén megpróbálom hosszabbra nyújtani az időt, de annyira hosszúra nem merném.
