ACME dobozt lehet venni valahol? Vettem korábban egy kocsit ami szett része, így csak a műanyag izét kaptam hozzá, de hátha van jobb megoldás mint egy sima AU-Boxba belerakni.
Néztem ACME spare parts weblapját de most karbantartás alatt van.
Nekem is fura a dolog, ezért átbogarásztam a fórumot. Egészen kevés olajat írnak, néhány centinyi sínszálat kell bekenni, hogy aztán a járművek széthordják. Szóval szerintem kb. annyira jó, hogy a képződő fekete trutyit (akármi is legyen az) ne hagyja rákeményedni a sínekre, így az idővel szépen lekúszhat a sínszál oldalára... A perdülés viszont valós probléma.
Egyébként a diskurzus komolyságát az is jelzi, hogy az egyik kolléga egyenesen fékolajat javasol, amiről köztudomású, hogy a modellfestéket leszedi, a műanyagot meg rideggé teszi...
A "tiszta réz" úgy gondolom sárgaréz. Régebben árulták, lehet, hogy a nagy Amerikában még mindig van valahol elfekvő készlet belőle. Sokkal jobban koszolódik, mint az alpakka és ráadásul jól láthatóan sárga.
Rozsdamentes acélt még nem láttam, érdekes lehet (kerti vasútaknál az a szokásos anyag). Hátránya, hogy nem lehet forrasztani (pl. áram hozzávezetést).
Régebben szokás volt a rendes acél. Nekem is van belőle. Pincében lévő terepasztalra nem ajánlották, mert rozsdásodhat. Nekem nem rozsdásodott a lakásban az elmúlt 25 év alatt. Ez is jobban koszolódik, mint az alpakka, de messze nem annyira, mint a sárgaréz. Viszont jobban tapad, a mozdonyok valamennyivel több kocsit tudnak elhúzni vas sínen.
Itt az acél sín. Amint látható, forrasztani is lehet. A színe egy kicsit más, mint az alpakka, de csak akkor látszik, ha egymás mellett vannak.
Egyébként az amcsiknál van nem rozsdamentes acél illetve tiszta réz sín is az alpakka mellett. Lehet egy ilyen sima acél sín kezelésére ideig óráig jó lehet az az ATF olajos technika (de hosszútávon szerintem kétséges az egész).
Jóvanno, f@szság, de nem én találtam ki! :-D Csak válasz volt egy kérdésre, hogy mások mivel kenik a sínjüket. Felejtsük el, hülyék ezek a németek, a háborút is hogy elbukták én is csak foltbenzinnel kenem a sínt!
Tudjátok, van az a vicc amikor az infektológus bemegy a bárba.... Nem nincs ilyen vicc.
Ez viszont az:
"1. A fekete kosz, ami rendszeres tisztítás mellett is időről-időre megjelenik a síneken, nem feltétlen por és olaj meg zsír keveréke, hanem inkább a sínszál oxidációja."
Minden különleges olaj, ami a sebességváltóba, transzformátorba, vagy bárhova jó, lágyíthatja a modellvonatok műanyag alkatrészeit, vagy éppen kioldhatja belőlük a lágyítót. Mindkét esetben a modell végét jelentik.... nem most, majd 5-6 év múlva.
8 év mindennapos, modellvasút üzemeltetés tapasztalatából mondom az alábbiakat:
Sebbenzines (vagy aromás oldószertől mentes foltbenzin) takarítás, és a pormentes környezet.
Az előbbit könnyebb, az utóbbit nehezebb kivitelezni. Hónapokon át elmennek a mozdonyok zárt levegős rendszerben. Alig jön le kosz a sínről, mozdonyról.
Nyitott terepasztal üzemben is megírták már régebben a legjobb megoldást: le kell takarni amikor nem használjuk. Ennyi, semmi hókuszpókusz. A szállópor egy alattomos dolog, 0-24-ben ott van.
Manapság a sínek anyaga szinte mndig alpakka. Az nem oxidálódik, nem korrodálódik. Esetleg el tudok képzelni elektrokorróziót, hiszen a mozdonyok kerekénél áram folyik, de ez részletesebb vizsgálatokat igényelne.
A Stummiforum.de-n van egy téma, ATF-et, automata váltó olajat használnak, a lényege, hogy 4-5 cm hosszon kenik meg vékonyan a sínt (ha nagy a pálya, akkor két-három helyen), és a széthordást a járművekre bízzák. Állítólag hosszan tartó pozitív hatása van, jobb az áramszedés, sokáig tiszták a sínek, a járműveknek sem tesz rosszat. Ismétlem állítólag, nem probagálom a módszert, mert én nem próbáltam.
Ha keresőbe írod, hogy "ATF öl", több találat is van, sokan írnak pozitív tapasztalatot, nem hiszem, hogy mindegyik csak trollkodna. Lehet ki kéne próbálni valami régebbi pályán, kevésbé fontos járművekkel, nem tudom...
Rengeteg mindennel lehet, aminek magas a vezetőképessége, azonban két alapvető probléma van: egyes anyagok, például a grafit, igencsak csúsznak, ami vasútmodellezésben probléma tud lenni. A másik anyagcsoport, amelyek apoláris oldószerek, kinyírják a tapadógyűrűket, ami az európai modellezésben szintén elég gyakori, ezért a technika legtöbbünk számára nem működik.
Megpróbálom röviden összefoglalni (ha jól értettem):
1. A fekete kosz, ami rendszeres tisztítás mellett is időről-időre megjelenik a síneken, nem feltétlen por és olaj meg zsír keveréke, hanem inkább a sínszál oxidációja.
2. Miért oxidálódik? Mert a kerék és a sín közt mikroszikrák keletkeznek az áram áthaladásakor, amelyek mikrokarcokat hagynak a fém szerkezetében.
3. A megoldás: egyszer alapos tisztítás vmilyen apoláris oldószerrel a sínen és a kerekeken. Aztán egy kence vékony felvitele, ami eltömi ezeket a mikrorepedéseket, és így gátolja a további oxidációt, de közben javítja az áramfelvételt. Az így bekent síneken megjáratni az összes mozdonyt. A végén egy ronggyal szárazra törölni a síneket. Az eredmény elvileg az, hogy sokkal ritkábban kell tisztítani a síneket és a kerekeket, akár éveken át nem!
Elég utánajárt dolognak hangzik, szeretném kipróbálni. A videóban a szaktárs egy NO OX ID A SPECIAL cuccot ajánl, de ez amcsiban gyártott cucc, itt elég nehézkes lenne beszerezni: https://www.sanchem.com/electrical-contact-lubricant.html
Az a kérdésem, hogy vki próbált-e hasonló módszert. Illetve van-e tippetek, hogy mi lehet ennek a kencének egy nálunk elérhető alternatívája? Úgy értem, a lényeg a korrózióvédelem és a jó áramvezető képesség. Ez alapján pl. szóba jön a rézpaszta, de nem igazán ismerem ezt az anyagot.
Érdekes kifakadás a PIKO újdonságait illetően, de egy "veterán" vasútmodellezőtől talán érthető is.
De szerintem mindig vannak kezdő modellezők akiknek tök jó, hogy lehet kapni "kedvenc" mozdonyt a boltban, nem kell rá évtizedeket várni. Én is sajnálkoztam évekkel ezelőtt, hogy MÁV Szergejt nem lehet boltban kapni, amikor régen meg volt, akkor még nem modelleztem. Most meg itt a Szergej dömping.
Persze, sok mindent meg lehet oldani házilag. Ez a mi modulunk, a sínt és a betonkorlátot kivéve minden házilag készült rajta (a fák drótból és zabpehelyből vannak, az út sztirolból, a kerítés és a fotóra fel nem fért gémeskút balzafából; a táblákat is mi rajzoltuk-nyomtattuk és vágtuk ki, mert a "gyáriaknak" a betűtípusa nem tetszett)... na jó, a tehenek is boltiak, azok lemaradtak a fotóról :)
(Egyébként életünk első modulja, bár némi átdolgozás után lett ilyen.)
Én sem bántásból, de ez egy 100% egyedi munkának tűnik, kéznél lévő anyagokból, és szerintem sokkal több fantázia kell hozzá, mint a bolti műanyagizéket összeragasztgatni :)
Lehetne a perontető cak a szélső vágányok felett, ha közöttük az oszlop nem fér el. Az oszlop rétegelt lemezből, a tető karton és borításként szabadon választott színű csiszolópapír. A képen ugyan olajkút van de hasonló lehet.
A Roco mozdonya évek óta nem kapható, az NMJ-ből elég kiszámíthatatlan az, hogy mikor éppen mi kapható (illetve nincs alkatrész utánpótlása). Valószínűleg szépen fog fogyni a piko verziója is. Ráadásul az expert széria mostanában arról híres hogy elég szépen ki van dolgozva. Egyébként a 17-est hirdette meg, és a gyártó arról híres még, hogy szereti végigpörgetni a lehetséges pályaszámokat.
Sziasztok.Nemtudom nézte e valaki a Piko 2022 es újdonságkatalógusát,piko nohabot lehet benne találni....Kérdésem mi a büdös f.........ért kell ezt eröltetni?2 gyártó már kihozta,aki akarta már megvette kis sorozat volt,fővonali mozdony,milyen jó amikor összejövünk páran vonatozni azt mindenkinek a 019 es van meg?Mire jó ez?Miért nem lehet mondjuk az M44 es modelljével előrukkolni?Az volt Lengyel,Bolgár,Jugó.....stb .Bocs hogy kifakadtam de ez kicsit kiborított.Tudom a kisszámú Magyar mozdonynak is örülni kell,csak így a mellékvonalban godolkodóknak nem sok mozdony marad...
Új vagyok mind a fórumon, mind a modellezésben. Segítséget szeretnék kérni. Vettem egy Piko digitális kezdőszetett, ugye a Smartcontrol Light kézivezérlővel. Vettem váltót, váltóművet (Piko 55271) is. Hogy tudjam a kézivezérlővel kapcsolgatni a váltót vettem egy Märklin m84-es dekódert. Ez utóbbi DCC kompatibilis, elvileg összeköthető a Smartcotrol Light-tal. Elvileg, csakhogy nekem sajnos nem sikerül. A m84 manual-ja szerint beállítom a DCC címet a kis DIP-pekkel (output-onként/user-enként külön cím van), csatlakoztatom hozzá a kézivezérlőt, az m84 pirosan villog (ami elvileg jó). A kézivezérlőn azonban hiába választom ki a beállított címet, nem töténik semmi.
Az sem világos, hogy ha még tudna is csatlakozni a kézivezérlő az m84-hez a megfelelő output címén, akkor melyik funkció billentyűvel lehetne kapcsolgatni a váltót?
Szerintem sehogy, ilyen keskeny peronra a valóságban sehol sem szoktak perontetőt készíteni, mert a tetőt tartó oszlopok és a peron szélétől figyelembe veendő elsodrási határ között az utasok nemigen férnének el. Ha jól emlékszem a keskeny peronok magassága a sínkorona felett legfeljebb 15 cm lehet, így a 12mm-es teljes peronmagasságot is felül kellene vizsgálnod. Persze ha játékasztalnak készül a gyereknek, akkor ezek nem lényegesek.
Mindenkinek ajánlom az előző összefoglalómat annyival kiegészítve, hogy a tutto-treno kinematika most is beszerezhető a Naumann-nál. Ennek külön örülök, hogy 10 év távlatából is vannak dolgok, amik megmaradtak.
Itt írtam a roco beépíthető kinematikájáról (nem fér be), és a symoba-ról is, hogy az befér, de nagy hézagot kell tartani nála, mert nem tud oldalra akkorát "dobni" (ezt írja is a gyártó a honlapján).
"Régebben körbejártam ezt a témát."
Nem eléggé. :))) Én nem elégedtem meg az önálló megoldásokkal, hanem alkatrészként is elérhető gyári kinematikákkal is kísérleteztem. Kis mozdonyoknál jobb az esély. Az eredeti kérdésben szerepló piko-prefo vagonnál sajnos nem ilyen egyszerű a megoldás...
Gyári kinematikás kép - ez elég pici? Igaz csak H0. N-ben biztos izgalmasabblenne :)
Régebben körbejártam ezt a témát. A kicsi Symoba (a négyszögletes) feltehetőleg a legkisebb kulissza a piacon. Van belőle egy pár nekem is. Sajnos nem tökéletes.
1./ a belső része csúszik a kivágásban. El tud akadni és ki is tud kopni. Ha egy kicsit kopott, már nem tér vissza középre. Nehezebb szerelvényt húzva az ív után is hajlamos úgy maradni, különösen, ha nem merev a kocsik között a kapcsolat (pl. egy univerzális és egy hagyományos kapcsoló csatlakozásánál)
2./ a szára rá van csak szorítva a négyszögletes rúdra. Így a magasságát könnyű állítani. De a szárnak adott a hosszúsága, tehát az egészet pont a megfelelő helyre kell beerősíteni az alvázra.
3./ az egészen nincs sehol semmi, felszerelésre szolgáló elem, lyuk csavarnak vagy pöcök. Én egy pánttal szorítottam a helyére, de be is lehet ragasztani. Egyik sem nagyon megbízható.
4./ Ha nem a saját szárát használjuk, hanem készítünk hozzá, azt nagyon pontosan kell legyártani, hogy szoruljon a négyszögletes rúdon. De még akkor is tud billegni, amitől a kapcsoló magassága változik. (kaptam emiatt egy pár keresetlen szót).
A Totto Treno mechanika elég nagy. Egy-egy rövidebb, két tengelyes kocsinak majdnem a közepéig belóg. Ha kívül van, oldalról látszik.
