Bocs, de nem kötöttem beléd, csak egyértelműsíteni akartam, amit te is írtál, hogy a kérdező számára is világos legyen, mivel kissé zavarosan fogalmaztál.
Bocs, eksön, de nem vetted észre, hogy direkte úgy írok néha: felületes olvasással bele lehessen kötni, ge pontos, szövegszerű olvasás után kiderül, hogy mégse,
De ettől függetlenül ennek az esetnek - miután ez kisebb értékre nézve elkövetett lopásnak minősülhet - a büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
A bíró ezek közül válogathat, kivéve ha talál olyan momentumot az ügyben, amelynek alapján esetleg a büntetés kiszabását mellőzheti is. (Lehet, hogy a te esetedben az elkövetőnek sanyarú gyermekkora volt, elhagyta a barátmője, kirúgták az állásából, három napja éhezett, stb., stb.)
Mindenesetre én is bosszantónak tartom az esetenként valóban túl enyhe ítéleteket.
Ilyen szorító költségvetési gondok mellett ezzel az egyszerűsített ügymenettel sokat spórolhatnánk. Egyúttal amunkanélküliséget is radikálisan csökkenthetnénk - csak jól kellene megválogatni a vádló mutogatás irányát.
Én inkább arra gondoltam, hogy legyen rögtönítélő bíróság, vagy népítélet plusz lincselés. És a bizonyítási eljárás meg legyen olyan, hogy a sértett rámutat vádlóan a bűnösre...
Lopasert ne megrovas jarjon. Ahany ezres, annyi nap sitt huszezerig, utana hatvanyozodna. Ha a delikvens kifizeti a kart akor csak a negyedet kell leulni.
Az bosszant, hogy a tolvaj kap megrovast, en pedig pereskedjek ~15e ft-ert evekig, fizessek illetekbelyegeket, vegyek ki szabit, hogy jarjam a birosagot. Konnyen belathato, hogy rosszabbul jarnek, mitha hagyom az egeszet a fenebe. Tehat a karosultnak nem erdeke a buncselekmeny bejelentese, mert tobb kara mint haszna szarmazik belole. Pont a napokban kurtoltek szet csodalkozva valami statisztikat, miszerint a buncselekmenyek igen keves szazalekat jelentik be.(ezt hogy szamoltak ki?!)
Ilyen igazsagszolgaltatas mellett nem csodalom.
Egyetértek, ez politikai probléma, a megoldása is politikai kell, hogy legyen, jogi megoldása nincs.
Az igazságosság sem jogi kategória.
És azzal sem értek egyet, hogy a közösségeknek nincs ráhatása a politikai döntésekre. Még a legelvetemültebb diktatúrákban sem iagz ez, nem beszélve a pluráris demokráciákról. De ez a hatás is politikai és nem jogi.
A környezetterhelési díj bevezetése után a budapesti csatornadíjak akár 60 %-kal is drágulhatnak. Mindez azért, mert a Fővárosi Polgármesteri Hivatal és a Kormány a szennyvízprogram megvalósítását évek óta egyéb beruházásai mögé sorolta, mivel nyilvánvalóan a tetemes EU környezetvédelmi támogatásokra bazírozott Vajon büntethető-e egy közösség azért, amire nincs ráhatása? Vajon büntethető-e egy közösség a mindenkori Kormány taktikázása miatt? Vagy a környezetterhelési díj még nem érett meg a bevezetésre?
Mellesleg megemlítem, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek tetemes, kb 130 Ft-os csatornadíjat szed, holott Budapest szennyvizeinek 60 %-a tisztítatlanul ölik a Dunába. Tehát eddig olyan szolgáltatásáért fizetünk ami meg sem valósult.
A Kv. Tv. alapján (tartós környezetszennyezés) alapján már régen be kellett volna zárni pl. az É-Pesti szennyvíztelepet, de a hatóságok szemet hunytak a Dunába félig tisztítatlanul ömlő szennyvízek felett.
A fentiek alapján igazságosnak ítéli-e a környezetterhelési díj tovább hárítását?
Nem tudom, van-e köztetek környezetvédelmi szakértő, örülnék, ha valaki válaszolna!
Jó oka van annak, miért nem jár automatikusan a kártérítés. Anélkül, hogy mélyebben belemennék, a kártérítési ügyek polgári ügyek, a büntetőbíróságok nincsennek igazán felkészülve arra, hogy polgári igényeket bírásljanak el (nem elég pl. a károkozót és a kár bekövetkeztét bizonyítani, akár mértékét is meg kell határozni, és ez gyakran bonyolult kérdés), de ettől függetlenül egyszerűbb esetben lehet kérni, hogy büntetőbíróság bírálja el a polgárjogi igényt is.
A büntetőeljárásban a bűncselekményt bírálják el, annak elkövetéséért szabják ki a büntetést. A sértett - jelen esetben te - a kártalanítási igényét polgári peres eljárásban érvényesítheti, a jogerős büntetőítélet kihirdetését követő öt éven belül. De azt az eljárást az állam nem fogja megindítani helyetted. Vagy adj be keresetet - vagy felejtsd el az ügy miatti nyavalygást!
Figyelek, figyelek, bar utalom a kioktato hangnemet. Szerintem te nem figyelsz, kevered szasenyka esetet az en esetemmel.
Azt irod, egy buncselekmenyert nem megrovas jar. Megis az en esetemben, ennyit kapott a delikvens mert ellopta a telefonomat. Karterites nuku.
De ha egy bűncselekmény elkövetője még a büntető eljárás megindulása előtt önként jóváteszi magatartása hátrányos következményeit (azaz jelen esetben kifizeti az ellopott mobiltelefon árát) azzal szemben a bíróság a büntetést korlátlanul enyhítheti vagy akár büntetés kiszabását mellőzheti is. Az eset összes, általunk itt és most meg sem ismerhető körülményeitől függően, persze.
Szep kis jogrend amiben buncselekmenyert, ismetlem, buncselekmenyert, nem szabalysertesert! megrovas jar. Es meg csak meg sem kell teriteni a kart automatikusan, hanem kulon eljarast kell kezdemenyezni, aminek aztan se vege, se hossza.
Az en esetemben azt tartottam volna "igazsag"-nak, ha a tettest addig el sem engedik amig ki nem fizette a karerteket, vagy leuli, mondjuk x Ft/nappal szamolva. Kb 10 evvel ezelott volt 1000ft szabalysertesi birsag kirova ram, amit nem akarodzott befizetni, kuldtek is egy szep levelet, hogy jelenjek meg xediken a baracskai BV-ben egynapi tisztasagcsomaggal 100Ft/nappal szamolva leultetnek. Erosen gondolkodtam a dolgon, vegul is akkor mar nem volt eleg 100Ft egy napi megelheteshez. De aztan felvilagositottak, hogy hacsak nem akarok nagyobb lyukkal a hatsofelemen kijonni, akkor inkabb fizessem be, ergo befizettem.
