Francot. Amit egyszerűen csak GPS-nek szoktak nevezni, az az amerikai, asszem Navstar. De van egy rakás más rendszer is.
GPS (amerikai) : 20183km
Glonass (orosz): 19100km
Galileo (EU): 23000km
Compass (kínai) : 21150km
IRNSS (indiai): 36000km
Egy új GPS vevő (a mobilokban levő is) képes egyszerre venni több különböző rendszer jeleit. Így gyakran húsznál is több műhold jeleiből számol. Kipróbálhatod, ha letöltesz a mobilodra egy GPS teszt programot, kilistázza a holdakat típus megjelöléssel.
Az univerzumot megtöltő hidrogén ekkor 3 K hőmersèkletű, ezért àtlátszó. A belőle keletkezett csillagok viszont melegebbek, mint a jelenlegi csillagok. Ezeket észlelték.
Szó sincs benne csillagfényről. Vöröseltolódott 21 cm-es sugárzás eloszlását nézték. Úgy tűnik, a fordító keveri a kozmológiai korokat, ez lehet a konfabuláció oka.
Volt anno egy topik társ, aki szerint a kozmológiai vöröseltolódást a csillag- és galaxisközi gáz okozza. Jól lehurrogtuk (én legalábbis) hogy szamárság, hiszen az univerzum átlátszó, az első atomok kialakulásakor lett az. Erre föl jön egy hír
Szerintem ez sem igaz. Amit biztosan tudok az az, hogy a különböző GPS rendszerek eltérő sugarú körpályákon keringenek, és ezeknek más-más a korrekciós értéke a felszínhez képest.
Ha veszek egy olyan ellipszis pályát, ami két eltérő sugarú körpályát érint, akkor akármekkora is az eltérése, két különbözővel nem egyezhet meg.
Egyébként a Föld körüli téridőre (Schw-téridő, (tér)gömbszimmetrikus, nyomás-energia 0) igaz az hogy bármely 2 geodetikusa ugyanolyan hosszú, vagy már erre sem?
Mondjuk kering két műhold tök más pályán és sebességgel, és néha találkoznak (vagy eléggé megközelítik egymást), igaz lesz az, hogy ugyanannyi sajátidő telik el rajtuk két találkozás között?
Van neki egy megbízható gyorsulásmérője, és az konstans 0-t mutat.
Nem véletlenül találták ki az altrelt. Nem túl hasznos se a newtoni mechanika, se a specrel globális inerciarendszere ott, ahol görbült a téridő.
Amikor azt mondod, a keringő műhold gyorsul, mire alapozod ezt? Nyilván elképzelsz egy globális inerciarendszert, és ebben írod le a sebességét. Kapsz egy sebességvektort, aminek változik az iránya, erre alapozod hogy gyorsul.
Csakhogy inerciarendszer az, amiben ezt a leírást megvalósítottad?A newtoni definíció szerint nem, hiszen az erőmentes műhold nem tartotta meg egyenes vonalú egyenletes mozgását. Persze mondhatod, hogy hat rá a newtoni gravitációs erő. Akkor viszont benne vagyunk a newtoni mechanikában, amiről tudjuk hogy nem jó, mert pl. abban az órák egyformán járnak, a valóságban meg nem.
Szintén hibás lesz az eredmény, ha a specrelt próbálod kiegészíteni valamiféle gravitációs erővel.
Rendben, akkor függesszen ingát a plafonra, erősítsen tömegeket vízszintesen elmozdulni képes rugóvégekre, de vegye észre, hogy a) nulla gyorsulással a sebesség nem változik, úgyhogy simán elkártyázgathatnak ketten egy asztal mellett, b) az űrhajó nemnulla gyorsulása viszont az űrhajón belül is kimutatható, és innen kezdve a két iker "gyorsulásállapota" nem szimmetrikus.
Hogy a gyorsulás biztosítása technikai kérdés, az természetesen igaz, de természetesen a fentieken nem változtat. Mint ahogy a víz összenyomhatatlansága és még sok minden más sem.
Ha a Föld nem forog és a középpontja nem gyorsul, akkor egyazon koordinátarendszerben nem mondhatod egyszerre azt, hogy a Föld körüli súlytalansági pályán keringő is gyorsul, meg az is, aki a Föld felszínén áll.
Reagáltam is a pohárvizes felvetésedre. Elárulhatnád, hogy mire gondolsz, mert kifejezetten erre írtam, hogy a g gyorsulás biztosítása technikai kérdés, és eközben végig biztosítható, hogy a pohárban levő víz a pohár alja felé mutató gyorsulást érezzen.
A víz összenyomhatatlanságát most inkább meg sem említem.
Úgy is lehet eltérő életkor, ha egyik iker sem érez semmiféle gyorsulást. Pl. különböző magasságú pályákon keringenek. Mindkettő szabadesésben, 0 gyorsulást érzékelve.
Ez nem valamiféle mechanizmus. Nem "okozza" valami a newtoni világban működő dolog. Maga a világ nem newtoni. Nincs abszolút idő, téves volt ezt gondolni.
A sajátidőt az ívhossz határozza meg a téridőben, ahol a "hossz" számolásban az egyik koordináta ellentétes előjelű. Azon túl, hogy ilyen a világ, vagy másképpen fogalmazva olyan axiómákra alapozva lehet jó modellezni amikből ez következik, nincs ezen túlmutató magyarázat.
mennyire szimmetrikus? Azt a pohárvizes dolgot a 2170-ben (meg ezer egyebet) végiggondoltad? Tényleg mindkét tesó poharában egyforma lesz a vízszint? Vagy ha a koordinátarendszert az űrhajójoz rögzíted, akkor a földi víz fog kiömleni? Ne már.
"Van valamilyen ismeretetek, vagy ötletetek arra, hogy hogyan lehet valamilyen mértékegységet hozzárendelni az idő múlásának sebességéhez? (Ha marhaság a kérdés, hát akkor marhaság, de érdekelne...) :o)"
Nekem erre nincs ötletem. Az időt eleve elvont fogalomnak - függvényváltozónak tartom -
és ami ilyen, ahhoz mértékegységet rendelni képtelen vagyok.
na oké, de miért nem rögzíthetjük a koordinátarendszerünket az űrhajóshoz. A gyorsulása végig megegyezett a földi tesóéval (direkt a szimmetria kedvéért jöttem ezzel), őhozzá képest a földi tesó mozgott ide-oda. Akkor miért nem az öregedett kevésbé?
Valójában pont erre akartam kilyukadni, hogy ha nincs abszolút koordinátarendszer (mert hát nincs), akkor mi alapján van objektív különbség az idő múlásában ennyire szimmetrikus rendszerben? Mi jelöli ki a koordinátarendszert, amiben az idődilatáció megvalósul?
Közben rájöttem a megoldásra (legalábbis azt hiszem), de kíváncsi vagyok mások véleményére. A példán egyszerűsítsünk annyival, hogy a bolygó nem forog, nem kering semmi körül, magányosan vándorol az űrben.
Van egy iskola, amivel én mélyen egyetértek, ami a geometriára helyezi a hangsúlyt, és nem a koordinátarendszerre.
Én geometriás vagyok, de sokat törpölök ám a "természetes" koordinátarendszereken is. Csak úgy, hobbiból.
A lényeg a lényeg, hogy a koordinátarendszerek csak segédeszközök. Ember alkotta fogalmak. Persze a térdiő is, csak az más szinten. :)
Szóval, a dolgokat, főleg azok ÉSZLELÉSÉT abszolút le lehet írni mindenféle mesterkélt "egyidejűség-fogalom" nélkül. Tehát mindenféle "idő múlásának sebessége nélkül" is.
A kék-vörös eltolódás tipikusan ilyen. Teljesen független mindenféle szinkronizációtól, mindenféle bázisválasztástól.
A standard szinkronizációról mindenki tudja, hogy teljesen értelmetlen, főleg az áltrelben. Mégis mindenki szereti használni. "MOST mi VAN OTT" és hasonlók. Totál marhaság.
A történéseket, és azok bárki számára valü észlelését végig lehet számolni anélkül, hogy erre bármi szükség lenne.
Éppen az áltrel az, ami leginkább száműzte ezt a naív egyidejűségi fogalmat. Már a specrel is, de az csak relatívvá tette. Az áltrel viszont konkrétan értelmetlenné tette.
Meg kell tanulni 4Dben számolgatni, és nem állandóan visszakuncsorogni a mind a specrel, mind az áltrel által messze meghaladott/megtagadott Galilei-egyidejűségi fogalomhoz.
Valami olyasmi motoszkál a fejemben, mint a gravitációs vörös/kék eltolódás mértéke, mert a különböző magasságokban nem az órák bolondulnak meg, hanem más sebességű az idő múlása. Nyilván relatív mennyiség, mint a sebesség, mármint a dx/dt de valahogy jó lenne ezt is valamilyen módon kifejezni, elnevezni.
Tehát legalább 2 dimenziós téridő kell hozzá, VALAMINT EGY KOORDINÁTARENDSZER, ahol értelmezed az x tengelyt és a t tengelyt. Az eseményekhez pedig koordinátákat tudsz rendelni.
És ezek után a koordináták differenciahányadosát tudod képezni. Ez a sebesség. Amúgy koordinátarendszerfüggő. De nem csak úgy, mint a specrelben ismert módon, hogy ortonormált koordinátarendszerekben, hanem egyáltalán: nem orto és nem normált koordinátarendszerekben is más a sebesség, hiszen az koordináta-differencia-hányados. Tehát bázisfüggő.
Na, ezek után értelmezd az idő múlásának sebességét. Mondjuk leginkább dt/d(uramisten) alakban lehet ezt felírni.
Van valamilyen ismeretetek, vagy ötletetek arra, hogy hogyan lehet valamilyen mértékegységet hozzárendelni az idő múlásának sebességéhez? (Ha marhaság a kérdés, hát akkor marhaság, de érdekelne...) :o)
