A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A jövö fizikája atomisztikus fizika, ami egy egyszerü és ellentmodásmentes axióma rendszerre épül, és a prognózisai megfelelnek a fizikai "valóságnak". www.atomsz.com
Többen között minden megfigyelt részecske, a tömegeikkel és az elektromos töltéseikkel együtt, a négy stabil elemi részecskékböl, e, p, P és E-böl áll.
Az Einsteini energétikus fizikát teljes egészében meg a kukába vágja.
Erröl te, szuperfifikus, azt szajkózod, hogy senki dem értette meg, Ha te mint együgyü nem értetted meg, ne következtess a másikokra mert megsértödnek.
Hogy ez logikusabb mint az ezer további Einsteinféle feltevésre alapított energétilus fizika, az magától érhetö!
"Isten nyugasztalja sirjában." Csak egy szólásmondás.
Azon csak csodálkozni lehet, hogy a 20. század elején Lorentz, Poincarè és a többiek, akik a gravitációval tudományosan foglalkoztak, nem jöttek rá, hogy a tömeg, az elektroms töltés mellett, a testek egy másik fizikai tulajdonsága, amit nem lehet levezetni az elektromosságból.
Arról meg nem is beszélve, hogy a testeknek kétféle tömege van, a súlyos tömege, amire a gravitáció hat, és a tehetetlen tömege, ami mindenféle mozgás alatt megjelenik.
Arra sem jöttek rá a fizikusok, hogy a gravitációt elemi gravitációs töltések okozzák, amik arányosak a tömeggel, de pozitív ês negativ elöjelük is lehet, tehát lehet vonzó és taszító gravitàciós hatás, úgy mint az elektromos töltéseknél! Ezért olyan hasonló a szerkezete a newtoni gravitációs törvénynek és a Coulomb törvénynek. Egészen a múlt század harmicas éveig nem is utalt semmi sem arra, hogy negativ elöjelü gravitációs töltések is létezhetnek a természetben, mig Pauli NEM posztulálta a "tömegnélkülinek tünö" neutrínókat. A neutrinók az ötvenes évek elején kísérletileg is kimutathatóvá váltak, mert a proton párját, az eltont, a fizikusok megtalálták.
Az elektron-neutrínó (e,p) egy elektronból és egy pozitronból áll, a proton-neutrinó (P,E) meg egy protonból és egy eltonból áll!
Sajnos a részecskefizika eddig nem jött rá miböl állnak a neutrínók. Persze van még többféle neutrínó-like részecske, amik az anyag fejlödésében egy fontos szerepét játszanak. www.atomsz.com
"Igazában Einstein a legnagyobb átverö szinész volt a fizikában, Isten nyugasztalja a sirjában!"
Einstein egy szemfényvesztő mágus volt, aki trükkjeivel elkápráztatta a közönséget. A sznobok pedig boldogan dűltek be a csalásainak.
Einsteinnek nincsen sírja. Elhamvasztatta magát, és szétszóratta a hamvait, mert félt, hogyha rájönnek az átverésekre, akkor esetleg nem bánnak tisztelettel a sírjával. Ezt sikerült megúsznia.
Én meg avval köszönök Kellemes Karácsonyt mindenkinek, hogy közlöm, Einstein 20. század elsö két évtizedében alaposan átvert benneteket az elektomágneses mezö "magyarázatával", ami szerint ez fotonokból áll, a testek mozgása magyarázatával az elektromágneses mezöben, mint a specrel és az áltrellel a gravitációnak, mint a téridö meggörbülése.
Einstein elküldött benneteket a bús sarokba kutyorogni és nem csak utánozni, hanem imádni is kell öt.
Azóta a könyvek Einsteint a legnagyobb géniusznak tarják!
Igazában Einstein a legnagyobb átverö szinész volt a fizikában, Isten nyugasztalja a sirjában!
