" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én tudomásom szerint már kb. 20 éve (globális) klimaváltozásrólbeszélnek inkább a szakemberek.
A globális felmelegedés a 70-es 80-as évekből tartja magát, azóta a szakmai körökben ez már bőven árnyalva van.
Lassan kikopik a köznyelvből , mivel az emberek egy adott területen élnek, igy ott a lokális változásokra figyelnek, azzal kell törödniük. Felmelegedés helyett pedig lokálisan változás,lehet lehülés , melegedés ( átlagokat nézve). De főleg változékonyság.
Azért megjegyzem, nem fog kikopni tudományos körökből sem a globális felmelegedés ugyanis annak idején a gleccserek eltünedezésére/visszahúzódására figyeltek fel, valamint a sarki jég visszhúzódására. innen is jött a globális felmelegedés gondolata. Ezek a folyamatok nem álltak meg , és ugy tűnik a közeljövőben nem is fognak .
"A 2014-es év az egyik legmelegebb, ha nem a legmelegebb lesz az előzetes becslések szerint, adta közre a WMO. Ez főként a rekord magas globális tengerfelszín hőmérsékletnek köszönhető. A magas tengerfelszín hőmérsékletek, más tényezőkkel együtt, hozzájárultak ahhoz, hogy kivételesen heves esőzések és áradások léptek fel több országban, sokfelé pedig szélsőséges aszályok alakultak ki."
Egy öt évvel ezelőtt megjelent cikkemben ezzel kapcsolatban a következőket írtam (azóta is tartom):
Az elmúlt évtizedben központi témává vált a globális felmelegedés. Szakcikkek százai, ezrei, tanulmányok tömege jelent meg erről. A kutatók többsége hőmérsékletemelkedést és szárazságot prognosztizált az elkövetkező évtizedekre. Az északi féltekén, azon belül az európai térségben is valóban volt tapasztalható a 20. század utolsó évtizedében és a 21. század első éveiben néhány tizedfokos középhőmérséklet emelkedés. Az ezen évek egyes évszakaiban bekövetkező átlaghőmérséklet-változások azt mutatják, hogy az éves középhőmérséklet emelkedés elsősorban a nyári évszak magasabb hőmérsékleteinek volt köszönhető. Jóllehet a klímaelemzők többsége utalást tesz az időjárás szélsőségeinek szaporodására is, a köztudatba mégis elsősorban az ivódott be, hogy már a jelenben is, de az elkövetkező időszakban különösen, egy melegedő klíma tanúi lehetünk. A nevezett időszak éveinek részletesebb tanulmányozása azonban azt mutatja, hogy sokkal inkább az időjárás kiegyensúlyozatlansága, szabályozatlansága érhető tetten, mintsem az azt megelőző időszakban tapasztalható viszonylagos kiegyensúlyozottság magasabb hőmérsékleti tartományban történő megvalósulásáról lenne szó.
Amennyiben eltekintünk a többi klímaelemtől, és kiemeltem a hőmérsékletváltozást vizsgáljuk, elfogadva a melegedés feltételezését, érdekes következtetésre juthatunk. Fentebb bemutattuk, milyen jelentős középhőmérséklet különbségeket okoz a domborzat. Néhány tíz méteres magasságkülönbség akár az egész fokos tartományba emelheti ezt az eltérést. Az egyes évek között is jelentős középhőmérséklet különbség van. Ez a tény azonban magában még nem feltétlenül befolyásolja egy adott földrajzi területen hagyományosan működő mezőgazdasági kultúrák biztonságát és termésbiztonságát. Sokkal nagyobb jelentősége van az ezen belül bekövetkező szélsőséges eseményeknek. Olyanoknak, amelyek valamilyen tekintetben a növénykultúrákra nézve bizonyos tűréshatárokat lépnek át. Hasonlóképpen, mint az inverziós jelenségnek köszönhető abszolút minimumokban megjelenő különbségek, amelyek az átlagok közt meglévő eltérésektől függetlenül húznak választóvonalat adott fajnál a téli túlélési lehetőségeket illetően. Az időjárási eseményeket figyelemmel kísérő gazdálkodó megtapasztalhatta az elmúlt években, hogy szélsőségesen meleg periódusokat hirtelen drasztikus lehűlések, teljesen száraz hónapokat özönvizek követtek. A rövidebb időszakok ilyetén szélsőségei évjárat méretekben is jelentkeztek. Kimutathatóan gyakoribbá és súlyosabbá váltak a tavaszi fagyok, érzékelhetően szaporodott a pusztító zivatarok és jégesők száma. Ezek nyilvánvalóan jóval nagyobb súllyal esnek latba, mint az esetleges 4-5-6 tizedfokos hőmérsékletemelkedés, de akár ugyanekkora csökkenés.
De hogy az ördög mennyire a részletekben rejtőzik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2014. nyarát nem létezőként, a turizmus katasztrófájaként emlegetik pl. Olaszországban, Magyarországon a szőlő és bor valaha volt legrosszabb évjárataként jegyzik és december utolsó napján Dél-Magyarország számos körzetében elfagyott a füge. Ennyit ér úgy általában a "globális felmelegedés".
És ha megtalálja hogy jó fagylefolyású egy hely visz ajándékba a kerttulajdonosnak kakifát hogy nála életben marad, nevelje mert egészséges és jóízű? Vagy megveszi a helyet, vagy csak terjeszti az igét.....?
A Tipo-Vaniglia témának az az apropója, hogy az olasz faiskolák, ahonnan az oltványok döntő többsége származik, trehányak a fajtaazonosságot tekintve. De az is lehet, hogy rügymutációk tréfálnak meg minket.
Nincsen szükség magvakat hozó kakira, mert jól szaporítható oltással is.
Inkább megbízható fagytűrésűre lenne szükség, minél nagyobb termésmérettel.
A lotus alanynak jó, mint ahogy a virginiana is. Bár én eszem mindkettőt. :)
Ott mindegy hogy megtalálják-e őket, ha nincs inverzió sem, meg ha mindig hidegebb is van, mint délnyugaton :)
Kaposvár 2009/2010, 2010/2011 és 2011/2012 telén -23-24 fok minden télen.
Sellyén, az ország legdélibb fekvésében 2008 óta minden télen elfagynak a fügék, van, hogy csak egyedüliként az országban.
Itt meg Iklód és Kanizsa 2009 óta -20-22 minden télen, az utolsó két télen -16, -17 fok.
Egy másik fórumban, meteorológiai fórumban egy beírás egy nagyváradi fórumozótól tegnap:
"Itt az elmúlt 3 év garantáltan leghidegebb reggelén vagyunk túl: -15,2 fok volt a T min! Én -15 fok alatti T minre nem is nagyon emlékszem. Az elmúlt két hétben ez már a harmadik zord napunk, ez is ritkaság."
-15,2 fok!!!!!
Baja, Sellye, Kaposvár, Paks, és sorolhatnám a városokat az elmúlt években többször voltak -15, -25 fok között.
Nincs is jobb manapság egy jó meleg búbosnál...:) Én az előző évi kórószárat gyújtósnak használom, illetve a "kapirgálók" szálláshelyét téliesítem vele.
December 31-én a behavazott délnyugati térség síksági értékei -14 és -20 fok között szóródtak, a jó fekvésekben -11 körül volt, Tokaj-Hegyalja jobb fekvéseiben -10 körül, ezt az értéket most is hozták a hó, hideg, kontinentális "lábas" hideg ellenére. Nagyvárad környékén is biztos vannak jó fagylefolyású domboldalak megfelelő magasságban és térszínen, csak végre ténylegesen meg kell találni őket.
